Lénárd Ilona sokoldalú művész, a budapesti Színművészeti Főiskolán színpadi színésznőnek készült, majd Hollandiában, a rotterdami Willem de Kooning Vizuális Művészeti Akadémián szobrászként diplomázott. 

Az 1979-ben elhunyt keramikus művész Szilágyi Mária munkásságát új megközelítésben mutatja be a Borsón álmodott álmok című, a Horizont Galériában megvalósult kiállítás.

A kiállítás katalógusának címlapját uraló egyenlő oldalú háromszög oldalainak mentén a három kiállító művész neve szép antikva betűkkel olvasható: Koppány Attila, Nemcsics Ákos, Németh Géza. Mindhármuk életműve arról tanúskodik, hogy teljes értékű építészek és festőművészek.

Hortobágyi Endrét börtönviselt apja miatt nem vették fel hivatalos művészképzésre, a szűkebb szakma sem ismerte el műveit, absztrakt és nonfiguratív alkotásait nagyrészt magányosan, egy kerti fészerben alkotta. A kevés barát és támogató akarata ellenére hagyatéka sokáig kallódott, ismeretlenül porosodott.

Majd két évtized alatt Gyomaendrőd város számos kulturális intézményének irányítójává vált Szonda István, az Endrődi Tájház vezetője. Hogyan lett néprajzkutató? Mi indította a szakrális emlékek megmentésére? Beszélgetésünkkor többek között erre is kerestem a választ.

Kő Pállal az elmúlt fél évszázadban bárki találkozhatott Heves utcáin. Mindenkihez volt egy kedves szava a mindenki által Lujos Mesterként ismert szobrászművésznek, aki úgy élt, mint akinek széles e hazában mindenki a személyes ismerőse.

A Születés Csodájának vizuális ábrázolása során az Angyali Üdvözlet jelenti a legelső lépcsőfokot, az utolsót pedig az, amikor Mária a karján ülő Kisdedet bemutatja a képet rendelő donátornak. Írásomban a kettő között lévő második és harmadik lépcsőfok kortárs és klasszikus alkotásaiból válogattam.

A fény által hoz létre nagyszabású installációkat: új és megváltoztatott tereket kreál. Finom, következetes szimbolikája és a műveknek a befogadóra gyakorolt elementáris erejű hatása a szakralitáshoz és a transzcendenciához hozza közel művészetét. Mátrai Erikkel a munkásságát meghatározó alapelemekről beszélgettünk, kiemelve életművéből egy-egy mérföldkövet jelentő alkotását.

Művészkönyveket bemutató kiállításon találkoztunk először. Nem tudom, mennyire volt sorsszerű az a beszélgetés, de visszatekintve számos dolog állt fenn egyidejűleg, ami erősen abba az irányba hatott, hogy foglalkozni kezdjek, kezdjünk a Zsibbadással.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem nagyszabású, az egész tanévet átívelő, jubileumi programsorozattal emlékezik alapításának 150. évfordulójára. Az MKE150 következő nagyszabású kiállítása a legendás Intermédia Tanszék harmincéves fennállását ünnepli: az „És mégis mozi a föld!” IMXXX című retrospektív tárlat december 14-én nyílik az egyetem Barcsay Termében.

A filmes fotográfia művészi és technikai eszközeinek lehetőségeit felhasználva az emlékezet tájaira visz a Dániában élő művész, akinek fotói belső utazások és érzelmek vizuális megjelenítői.

Nem mehetek el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy ezen a megnyitón pusztán közvetítésen keresztül vagyok jelen. A helyzetem számos olyan kérdést vet fel, amely a képeken való gondolkodás mellett önreflexióra is kényszerít.

Michelangelo egymaga dolgozott a Sixtus-kápolna teljes mennyezetén, illetőleg az oltárfalat díszítő Utolsó ítélet című monumentális freskóján. Tintoretto szintén egymaga festette ki a velencei Szent Rókus-templom teljes belső terét. A bibliai Rézkígyó témáját mindketten igen sajátos módon festették meg.

November 24-én indult útjára az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a MANK első közös, Staféta elnevezésű kiállítássorozata. Az első állomáson a Farkas–Rákossy művészdinasztia több generációjának izgalmas munkáit ismerhetjük meg, unokától a nagyapáig.

A Várfok Galéria művészkörének legendás alkotója, Françoise Gilot (1921, Neuilly-Sur-Seine, Franciaország) idén ünnepli 100. születésnapját. November 26-án, éppen Gilot nevezetes születésnapján nyílik meg az a nagyszabású retrospektív jellegű kiállítás, mellyel a Várfok Galéria tiszteleg az alkotó előtt.

November 23-án, 95 éves korában elhunyt a tucatnyi álnéven ismert, matematikával, grafológiával, kalligráfiával, fotográfiával és filmezéssel is foglalkozó, híres holland polihisztor, aki könyveit Bruno Ernst néven jegyezte.

Formabontó magánmúzeum nyílt szeptember 21-én az Andrássy úton, amelynek célja a kelet-közép-európai kortárs művészet megismertetése. A Q Contemporary megalapításának hátteréről és kiállításairól beszélgettünk Zsikla Mónikával, az intézmény vezető kurátorával.

Vajon a kiállítás címéhez igazodva mennyire kell metafizikusan értelmeznünk a Ludwig Múzeum Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó tárlatát? Mennyiben képvisel azonos értékeket az Expo területén helyet kapott rendezvény és annak szatellit kiállítása?

A szabadság távirányítójának gombjait kapcsolgatni nem kell félnetek jó lesz. SzabadOFF köztéri grafikai kiállítás a budapesti Ferenc téren.

Az emberi civilizációt időről időre különféle világjárványok tizedelik. Minden világjárvány közül a bubópestis szedte eddig a legtöbb áldozatot. E halálos kórt eleinte valószínűleg az ókori bárkák raktereiben lapuló patkányok bolhái terjesztették.

Festői nyelve jól beazonosítható, rendkívül egyedi szimbólumrendszerét folyamatosan új jelentésrétegekkel gazdagítja. Személyes indíttatású, mégis univerzális tapasztalatokat közvetítő jelképei értelmezéséről és vizuális, érzelmi töltetéről beszélgettünk Kárándi Mónika festőművésszel.

Az élet folyama, annak lenyomatai az arcba vannak írva. Az időbeli átalakulások rétegekként fednek és feltárnak, az arc ezáltal az idő rétegzettsége. A jelként megjelenő arc és figura egyszerre perszonális, a személyiség egyedi látványa, de hordozza a közösségi lét sajátos jeleit.

A Boszorkánysziget nem egy mesebeli táj, hanem konkrét helyszín, mely Knyihár Amarilla szegedi gimnáziumi éveihez, emlékeihez kötődik. A Tisza-part melletti, elhagyatott bozótos partszakaszt nevezik így, noha nem is sziget.