Ludwig Múzeum, Budapest. Fotó: Rosta József
Újabb öt évre nevezte ki Csák János kulturális és innovációs miniszter a Ludwig Múzeum élére. Kérem, foglalja össze az eltelt évek kiemelkedő eredményeit.
Az intézmény elmúlt öt évéből majdnem két-három a koronavírus-járvány időszakára esett, ami ennek ellenére nagyon érdekes periódus volt. Amikor tíz évvel ezelőtt elkezdtem a munkámat a Ludwig Múzeum élén, intellektuális szempontból fontosnak tartva azon dolgoztam, hogy a múzeumi feladatköröket is megújítsam, azaz megtaláljuk és fejlesszük a kortárs művészet megfelelő muzeológiai specifikációit. Mivel a Ludwig kortárs művészeti múzeum, ezért foglalkoznunk kell azokkal a médiumokkal, amelyek újonnan születnek és jelennek meg a kortárs művészetben. Ezekhez is meg kell találnunk a módszertant, amellyel kezeljük, rögzítjük, restauráljuk, megőrizzük, továbbvisszük őket. Úgy gondolom, ez nagyon jól sikerült, csak tudatosítani kellett magunkban, hogy ez is a múzeum fontos feladatai közé tartozik.
A médiaművészethez kapcsolódóan már a hetvenes évek óta nagyon sok videó, rövidfilm, kisfilm, performansz-dokumentáció és fotóalapú műtárgy keletkezett. Ezeknek a hordozóik igen technikaigényesek és esetlegesek. Ki kellett találnunk annak a módszertanát, hogy milyen hordozókon őrizzük meg, valamint hogyan kategorizáljuk őket. Mindez azért fontos, mert nem a múzeum fiókjaiban akarjuk tartani a műtárgyakat, hanem el akarjuk juttatni a múzeumlátogatókhoz, hiszen ezek is a társadalmi közjó részét képezik.
Ludwig Múzeum, Budapest. Fotó: Rosta József
Ön az elmúlt tíz év melyik eredményére a legbüszkébb?
Nagyon büszke vagyok arra, hogy egyik kollégánk intenzíven foglalkozott a médiaművészet megőrzésével restaurálási és állományvédelmi szempontból. Szintén büszkeséggel tölt el, hogy egy másik kolléganőnk a disszertációját a fenntartható múzeum tematikából írja, amely a jövőre nézve az új vezérfonalunk.
Ludwig Múzeum, Budapest. Fotó: Rosta József
Mit jelent egy múzeum esetében a fenntarthatóság?
Fenntarthatóságon ökológiai és gazdasági rendszereket értünk, ám számomra ezekkel azonos hangsúlyt kap az erkölcsi oldal. A feladat és a felelősségvállalás abból áll, hogyan lehet a mindennapi gyakorlatba is átültetni azt a magatartást, amely az életet és az egymás iránti kapcsolatokat tiszteletben tartja. A Ludwig Múzeum munkatársai az általuk bemutatott művészettel életmodelleket is közvetítenek, miközben elősegítik, hogy a művészet a kérdésfeltevésen kívül megoldásokat is hozzon. A tudomány és a gazdaság oldaláról nézve is léteznek kérdésfeltevések. Ezek a hétköznapokból kiindulva, majd onnan átalakulva egy kissé elvontabb irányba mennek. Vannak azonban olyan megoldások is, amelyeket művészek alkotnak meg, akár az életformára irányuló vagy a környezettel kapcsolatos megfogalmazásokkal. A Slow Life című kiállításunk például több lehetőséget mutatott fel olyan új életmód kialakítására, amely lényegesen kevésbé terheli meg a bolygónkat.
A művészet mindig tud valami újat hozni, mert előremutató erővel rendelkezik, annak a szabadságnak köszönhetően, hogy nincsenek műszaki vagy technikai megkötései, mert a művész fantáziája azt találja ki és valósítja meg, amit jónak vél.
Boris Lurie & Wolv Vostell. Művészet a Soá után, Ludwig Múzeum. Fotó: Rosta József
Említette, hogy a koronavírus-járvány időszaka különleges periódus volt az intézmény életében. Milyen változásokat hozott magával?
A látogatási korlátozások miatt az online térben zajló párhuzamos múzeumi feladatkör alakult ki, amelynek kiépítettük a kezdeteit, és az online felületeinket is továbbfejlesztettük. Ez éles verseny, hiszen mindenki jelen van az online térben, ráadásul a múzeumoknak kiemelt szerepük van a műveltség átadásában és a minőségi szabadidő biztosításában. Nemcsak a Ludwig, hanem más múzeumok online látogatottsága is magas, ezért múzeumpedagógusaink számos új dologgal léptek színre annak érdekében, hogy megtalálják a kortárs művészet speciális közvetíthetőségét: például a rövidtávú oktatással, a különféle művészettörténeti stílusokba történő bevezetéssel, de nem egyetemi előadás szintjén, hanem rajztanároknak és diákoknak megfogalmazott, érdekes, vonzó stílusban előadott órákkal. Nagyon keresett felület a múzeum webináriuma, ahol különféle témákat egy-egy szakember előadásában közvetítünk a nagyközönség számára. Ez mind a koronavírus-járvány hozadéka volt, ami ebből a szempontból komoly fejlődést hozott a párhuzamos – az online és a valós – múzeumi munkához.
Boris Lurie & Wolv Vostell. Művészet a Soá után, Ludwig Múzeum. Fotó: Rosta József
Milyen szakmai programokat visznek még tovább és újítanak meg a következő években?
A fenntartható múzeum projektet a már említett munkatársnőm folytatni fogja a kutatás szintjén, amelynek a Ludwig Múzeum lesz a központja.
Továbbra is olyan kiállításokat hozunk létre, amelyek aktuális témákkal foglalkoznak. Az év hátralevő részének két meghatározó tárlata lesz. Június 23-án nyílik A cukiság faktor című kiállítás, amely arra hívja fel a figyelmet, hogyan laposodik el az ízlésvilágunk és hogyan szűkülnek be a képi igényeink. A kiállítás ennek a problémának a barátságosan kritikus ellenpontjait mutatja be. A másik tárlatunk, a Handle with Care több irányból járja körül a gondoskodás témakörét, az anyaságtól kezdve az idősgondozásig, a múzeumi gondozástól az iskolai vagy akár a közéleti gondoskodásig.
Továbbra is megtartjuk azt a lehetőséget, hogy egy-két vezérmotívum köré szervezzük a kiállításainkat és a rendezvényeinket.
Boris Lurie & Wolv Vostell. Művészet a Soá után, Ludwig Múzeum. Fotó: Rosta József
Tehát leszögezhetjük, hogy a Ludwig Múzeum egyik legfontosabb célja a társadalmi szerepvállalás?
Igen, a közéleti, társadalmi szerepvállalást egy érvekkel alátámasztott vagy vállalt értékrend jegyében képzeljünk el. Nem aktuálpolitikát szeretnék látni egy-egy kiállításon, hanem tartós érveket, tartós kérdéseket, tartós problémafelvetéseket, etikus értékrenddel.
Múzeumpedagógiai foglalkozásainkon nemcsak a közoktatási tananyagot erősítjük meg vagy bővítjük ki, hanem emberi tartást is közvetítünk.
Boris Lurie & Wolv Vostell. Művészet a Soá után, Ludwig Múzeum. Fotó: Rosta József
Mik a Ludwig Múzeum távolabbi tervei?
Szeretnénk újabb együttműködést inspirálni a többi Ludwig múzeummal és az alapítvánnyal, amelynek egyik fontos célja, hogy bemutassa a Ludwig házaspár gyűjteményét és azt az attitűdöt is, hogy mit, miért gyűjtöttek. A különböző műcsoportokat mindig úgy helyezték el, hogy a hálózathoz tartozó valamennyi múzeumnak jutott belőle egy-egy szelet. Az elmúlt években bemutattuk a gyűjtemény fotórealista festészetét, a pop art műalkotásokat, a Pattern and Decoration irányt, jelenleg pedig közösen keressük azokat az újabb utakat, amelyekből hálózati kiállítást lehet csinálni. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy a nagy Ludwig múzeumok összefognak, és az adott témához hozzáteszik a maguk gyűjteményének műcsoportját. Ezt elég fontosnak tartom, mert nemcsak látványos, hanem művészettörténetileg is tanulságos.
