A közelmúltban a Magyar Napló Kiadó Rádiusz Könyveinek sorozatában fontos válogatás jelent meg a József Attila-díjjal és Balassi Bálint-emlékkarddal is kitüntetett muravidéki magyar költő, Bence Lajos verseiből. Az alkotóval új, Itthon vagyok, hazatértem című kötetéről beszélgettünk.

Négy kortárs költő, négy verseskötet, egy gitár, millió gondolat, korlátok nélkül. Kötetlen, interaktív zenés irodalmi esteket tartanak, ahol nyugodtan meg lehet kérdezni, hogy „mire gondolt a költő”. 

Az autizmus, akárcsak az ADHD fogalma mind ismertebbé válik, mégis keveset tudunk róla, még kevésbé családi és egyéb „szövődményeiről”. Pontosan ezekkel foglalkozik új regényében Kákonyi Lucia. Interjúnk végén a beszélgetés bővebb podcast-változatát is meghallgathatják.

Tizedik szezonját kezdte 2024 őszén a székesfehérvári Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány irodalmi est sorozata, a Parnasszus kortárs apostolai. A jubileumi évad alkalmából Takács Tamást, az alapítvány irodalmi és kiadóvezetőjét kérdeztem. 

Örökség címmel publikálta új verskötetét Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író 2024 nyarán. Hat ciklusba rendezve, hatvankilenc költemény közvetíti azt a konkrét és jelképes értelemben is vett örökséget, amelynek tételeiről és tétjeiről kérdezem a szerzőt.

Negyed évszázada írja a Hunyadi Jánosról szóló, hatalmas sikerű regényfolyamát, amelyből most nemzetközi forgalmazású televíziós sorozat is készült, tevékenysége azonban ennél szerteágazóbb. Bán Jánossal, írói nevén Bán Mórral beszélgettünk.

Figyelmet érdemlő első kötet, izgalmas lírai kísérletekkel és megoldásokkal. Hegedüs Katával beszélgettünk Spicc és nyújtott nyak című verseskönyve kapcsán.

Pósa Zoltán Önreflexiók (1948–1973), vaskori tekercsek a remény országából című regénye készülő életműösszegző sorozatának nyitánya. A József Attila-díjas írót legújabb kötetének kulisszatitkairól kérdeztem.

A Magyarország Nemzeti Atlaszában olvasható bevezető sorok szerint a nemzeti atlasz egy-egy ország, nemzet „személyi igazolványa”. Kocsis Károly egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia tagjával, a sorozat főszerkesztőjével beszélgettünk róla.

Mit mutatnak meg a naplójegyzetek: írójuk belső vagy az általa látott külső világát? Milyen jelentősége van, mit adhat jelen korunkban a naplóírás az alkotónak és közönségének? Kafka bukósisakja című kötete kapcsán beszélgettünk Filip Tamás költővel.

Visszaemlékezésekből, naplórészletekből, levelekből, interjúkból, versekből, képekből építkezik Tóth Erzsébet Én lettem volna. Szilánkok egy életrajzból címmel, idén, a Nap Kiadó gondozásában megjelent könyve. E kordokumentumról, remekműről kérdeztem a szerzőt.

A nyelvi egységesülés az északkeleti nyelvjárás kulturális terrorja? Mindent vissza? A nemzeti önazonosság a sokféle magyar beszéd és kifejezésmód szabad artikulációjában adatik? Sántha Attila nemcsak nyilvános, szóbeli szereplésében, hanem írott publikációjában, személyes családtörténeti verseskötetében (Ágtól ágig) is erről adna számot.

Gáspár Ferenc legújabb kötete, a Fekete pálya – mely novellákat és egy kisregényt is tartalmaz – idén ősszel jelent meg. Erről és témái sokszínűségéről kérdeztük az írót.

Elsőkötetes szerző, akinek neve mégsem ismeretlen, hiszen folyóiratközlései már figyelmet keltettek, és akiben konstellál a költő a villamos- és szoftvermérnökkel. Tibély Orsolyával beszélgettünk Kötve hiszem című verseskönyvéről.

Kétóránként megetettem a kovászt rozsliszttel és vízzel, ahogy Luca mondta. Jól felhízott már. – Jól van, hogy ne legyenek olyan unalmasak az órák, amik két étkezésem között telnek el, mesélek addig néhány régi történetet! – szólalt meg egyszer csak a trutymó.

Bánki Évával új regénye kapcsán beszélgettünk felfedezésről, arról, kell-e külön nyelv a mai fiatalok megszólításához, és hogy miként oldja fel a nyomtatott könyv lezártságát.

Sarnyai Benedek szegedi és budapesti kötődésű ifjú prózaíró 2024-ben a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa. Első kötete, az Elfeledték magukat kapcsán beszélgettünk vele.

Ritka mesterséget űz mesterfokon Jámbor László, aki Hajdúnánáson, saját műhelyében, saját fejlesztésű gépeivel csiszolja ékkövekké a nyersen sokszor csúnyácska, varacskos, korántsem feltűnő kőzeteket, kavicsokat. Külön világ az „ásványosoké”, erről is beszélgettem vele.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. A török író-költőnővel, Burcu Çiçekkel – akinek írása szintén megjelenik a kötetben – beszélgettem.

Törésvonalak című könyvének kapcsán beszélgettünk Losonczy Attilával, aki amellett, hogy író, művelődésszervező, a József Attila Emlékhely szakmai vezetője is.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. A történészként és kritikusként ismert költő, író Horváth László Imrével – aki novellájában izgalmas utazást tesz a török korba – egyebek mellett háborúkról és zsoldosokról beszélgettünk.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Juhász Kristóffal a Mese a békehozó rózsamagról című meséjéről, Gül Babáról, a mesék fontosságáról és mesemondói tapasztalatairól beszélgettünk.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar-török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras-sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Kertész Dáviddal a népmesei fogantatású gyermekmesék felé tett kitérőjéről, a Vacsora a Kepleren című novellájáról, a török–magyar gyökerekről és az emberiség egyik lehetséges jövőképéről beszélgettünk.