Megismerkedvén az atlasszal – pontosabban atlaszsorozattal – az a gondolat ötlött fel bennem, hogy ebből megtudhatja bárki idegen, kik is vagyunk mi, magyarok. Igaz lehet ez?

Igen, a nemzeti atlaszok az első ilyen kiadvány megjelenése óta (1899, Finnország) egy adott ország-nemzet térképekbe burkolt szimbólumának számítanak. Érthető, hogy az eltelt évszázadban

Földünk szinte minden országa törekedett saját nemzeti atlasz megalkotására.

Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) először 1967-ben, majd 1989-ben jelent meg, a mostani sorozat tagjai pedig 2018-ban, 2021-ben és 2024-ben. A fentebbieken túl miért fontos, hogy a világ és benne hazánk és nemzetünk változásait egy-egy összefoglaló munkában rögzítsük?

Az ilyen atlaszok fontos kordokumentumnak is számítanak, melyek a szerkesztés idejére vonatkozóan, illetve a visszatekintő (sokszor történeti) térképek segítségével az elmúlt időszakot illetően mutatják be államunk, illetve hazánk területén a természet, társadalom-gazdaság állapotának térbeliségét. Hasonló céllal születnek meg különféle hon- és nemzetismereti, általában társadalomtudományi (például történeti, néprajzi, nyelvészeti, irodalmi) művek, de azok mondanivalóját nem a térképek tükrözik.

Magyarország Nemzeti Atlasza hűen tükrözi identitásunkat

 

Dupla értelmében is színes az atlaszsorozat. Albumként sokszínnyomatos ábrák és térképek találhatók benne – egyébként számunkra, érdeklődők számára nagyon egyértelműek –, ezenkívül pedig sok és érdekes információ is akad úgy a képekben, ábrákban, mint természetesen a szövegben. Kiknek készült ez a sorozat, szakmai vagy laikus olvasói körnek elsősorban?

A nemzeti atlaszok olvasókörét a feladatkörük jelöli ki,

hiszen világszerte szolgálják az állam, nemzet reprezentálását (kormányzat, kiemelten diplomácia), az államigazgatás döntési, tervezési feladatainak ellátását (kormányzat, közigazgatás), a tudományos kutatást, a köz- és felsőfokú oktatást, a művelt, széles nyilvánosság érdeklődésének kielégítését. Az atlasz térképeihez kapcsolódó szöveg írásakor a szerzők törekedtek a közérthetőségre, a szakmai zsargon kerülésére, arra, hogy a legalább érettségivel, alapfokú egyetemi végzettséggel rendelkezők minden gond nélkül megértsék az atlaszban közölt információkat.

A 2024-ben megjelent kötet az Állam és társadalom sokatmondó címet viseli, s olyan érdekfeszítő témaköröket takar, mint Hazánk földjének megismerése 1945-ig, benne pedig Az államhatárokkal szabdalt Kárpát-medence földtudományi megismerése 1920 és 1945 között című alfejezet. Nem gondolták, hogy ezekkel vitákat fognak generálni, vagy éppen ezen viták – pillanatnyi szándéktól független – megvitatási alapját tárták így mindnyájunk elé?

Nem igazán értem a kérdést, mert ebben az alfejezetben sem látok semmiféle vitatható megállapítást, mely később gondot jelenthetne.

Ez az alfejezet is elképesztő pontossággal és szabatossággal mutatja be a tényeket.

Ennek a résznek kiemelt érdeme, hogy bemutattuk azt az idehaza kevésbé ismert tényt, hogy 1920 után az elcsatolt területeken földtudományi kutatást nem csupán a magyar tudósok folytattak, hanem a szomszéd országok (például horvát, szerb, cseh, szlovák, román, osztrák) tudósai is. Ennek a fejezetnek megírásába a szomszéd népek korabeli tudósainak mind pontosabb bemutatása érdekében bevontunk ezekből az országokból is geográfus kollégákat (például Mladen Klemenčić, Benedek József).

Mi volt a szerkesztési koncepció, és miért pont ezek a szakemberek vettek részt a cikkek megírásában?

Mindegyik kötet esetében az adott témakör szempontjából legnagyobb tapasztalattal, publikációs múlttal rendelkező kutatók közül kértem fel szakértőket az egyes fejezetek szerkesztésére, akik autonóm módon (a „beavatkozásom” nélkül) válogatták ki a fejezet szerzői gárdáját (sokszor több tucat, esetenként több mint harminc-negyven szerzőt is).

A képi és szöveges ismeretanyag tudományos igényű, amellett, hogy megfogalmazását tekintve könnyen befogadható 

 

Számomra az egyik legérdekesebb a politikai aktivitás térbelisége mellett a Magyar tehetségföldrajz, amely sportolók, tudósok, a művészeti élet szereplői és a tudományos intézmények feltérképezése, illetve térképre kerülése mellett a magyar feltalálók és találmányok kérdéskörével is foglalkozik. Ön szerint miért fontos, hogy tudatosítsuk a világban és önmagunkban a magyar tehetség létezését és sokszínűségét?

Világszerte minden közösség (például család, rokonság, falu, város, ország, nemzet) számára fontos azok bemutatása, akik helyben példamutatónak számítanak, akikre az adott közösség felnézhet, akikre méltán büszke. E tekintetben mi, magyarok sem vagyunk kivételek.

Ez a büszkeség a nemzeti identitás, belső kohézió fontos eleme,

melyet feltétlen számon kell tartani és közismertté kell tenni. A mi esetünkben azért is különösen fontos, mert a legkülönfélébb tehetségeknek az adott közösség összlétszámához viszonyított arányát tekintve a magyarok, magyarországiak, Kárpát-medenceiek vitathatatlanul a világ élvonalában vannak. Felmerülhet a kérdés, hogy miért? Talán azért, mert az Európa kellős közepén, a népek országútjainak kereszteződésében fekvő Kárpát-medence az elmúlt évezredekben rendkívül sok nép keveredésének, egymásra rétegződésének otthona volt, és az ebből eredő genetikai gazdagság kézenfekvően nyilvánul meg a tehetségek átlagon felüli felbukkanásában. Ez a témakör azért került ebbe a kötetbe, mert a másik három (természet, társadalom, gazdaság) tematikájába kevésbé illett volna bele.

A térkép alapján könnyedén átlátható nyelvjárásaink eloszlása

 

Nagyon szépek, szinte képzőművészi szintűek az oldalak, élvezet őket csupán nézegetni is. Kinek vagy kiknek köszönhető?

Ez alapvetően a szerkesztőség, azon belül a Nemerkényi Zsombor vezette térképészcsapat munkájának eredménye, de az arculatterv, tipográfia Kuti Ildikó, a borítóterv Mezei Gáspár és Kuti Ildikó munkáját dicséri.

A sorozat kötetei, amelyek nem mellesleg ingyenesen letölthetők oldalukról, a következők: 1. Állam és nemzet, 2. Természeti környezet, 3. Társadalom és a negyedik, még meg nem jelent a Gazdaság. Ez az utolsó kötet milyen főbb témaköröket foglal majd magában, és mikorra várható?

A Gazdaság/Economy kötet megjelenése, ahogyan ma látom, 2028-ra várható. Tervezett tartalmi tagolása az atlasz honlapján részletesen tanulmányozható.

 

Magyarország Nemzeti Atlasza, főszerkesztő: Kocsis Károly, HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, 2024, 208 oldal