Tegnap reggel arra ébredtem, hogy máltai rendtársaim Kozma Imre atya halálhírét az éter hullámain juttatták el hozzám, aztán már a rádió híradását is hallhattam.

Megörültem a minapi hírnek, hogy Német László belgrádi érseket a pápa bíborossá kreálja december nyolcadikán. Főnököm volt néhány évig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságán, mielőtt a bánsági Nagybecskerek püspökévé nevezte volna ki XVI. Benedek pápa.

A gazdag ifjú a tökéletesedés vágyától indítva, bizalommal fordul Jézushoz, de nincs benne erő lemondani a birtoklásról, vállalni a teljes elköteleződést. A pénz ne uralkodjon, hanem szolgáljon – figyelmeztet Ferenc pápa. Igazságosabb és testvériesebb világot kell építenünk.

Nyugat-Szlovákiában a korábbi Szent István-i egyházmegyehatárokat észak–déli irányúakkal váltották fel, egyrészt azzal a céllal, hogy az ország délnyugati végében lévő főváros központi szerepet kapjon, másrészt, hogy a magyar hívek által lakott területeket felszabdalják.

„Alázat és teremtő lelemény, s a kettő nem egymás mellett, hanem egymást áthatva, beteljesítve: minden igaz művészetnek ez az alfája és az ómegája” – írja A fénykép esztétikuma című esszéjében Jelenits István. Nem tudok másként tekinteni az ő életére, mint hogy az maga az „igaz művészet”, melynek „alfája és ómegája” az „alázat és lelemény…”.

Felelős vagyok nemcsak a saját életemért, hanem nemzetem jövőjéért is. A széteső családok, a gyermektelen párok Európája halálra ítélte önmagát. A hűség mintha kiveszett volna a világból. Mégis az egymás mellett „holtomiglan-holtáiglan” kitartó, gyermekszerető pároké a jövő.

Könyvből még senki sem lett Krisztus követőjévé. Az igazság megismeréséből nem következik az igazság szerinti élet. Vonzó példát mutató keresztényekre van szükség, akiknek életét átjárja az örömhír, eleven közösségre, amelyben megtapasztaljuk, hogy testvérek vagyunk, közünk van egymáshoz.

Tudása, szellemi kisugárzása, belső elkötelezettsége tette hitelessé, egyértelművé mindazt, amiről csak szólt. Hitoktatóként pedig példát adott arra, miként kell és lehet az irodalom segítségével az evangéliumi történeteket, Jézus tanítását a ma fiataljának, a ma emberének elmondani.

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban mutatták be Somorjai Ádám OSB és Zombori István történészek Jeles bencés tanáraink című sorozatának két újabb kötetét. A Bencés Diákszövetség budapesti szervezete által rendezett eseményen Ádám atya mellett részt vett Németh László pápai prelátus is.

A hatalom nem uralkodásra, hanem a közjó előmozdítására szól. Tudásra, elkötelezettségre van szükség hozzá. Jézus is felkészíti tanítványait küldetésükre, a szolgálatra, amelyre példát is ad nekik. Az ítélet majd csak arról szól, törődtem-e embertársaimmal, közösséget vállaltam-e velük.

A négy évvel ezelőtt elhunyt teológusprofesszor, Bolberitz Pál, a hatvanas években a papságra készülve, kispap korában lelki naplót vezetett. Az értékes dokumentumot a közeljövőben adja ki a Szent István Társulat.

Teljeskörűen restaurálják a Hősök terén álló millenniumi emlékmű Szent Gábriel arkangyal-szobrát. A harminchat méter magas korinthoszi oszlopon álló, Zala György alkotta szobor, Magyarország egyik jelképe afféle oszlopos szentként sok mindent láthatott az elmúlt százhúsz év alatt.

Sokan vállalták az üldöztetést Jézus igazsága miatt, s az apostolok példájára készek voltak akár a halálra is. A Mester szenvedéséből tanulták meg: életünket másokért feláldozva megmenthetjük azt az örök életre. A kereszten megölt Jézus számunkra élő valóság, aki legyőzte a halált.

Miközben égbekiáltó igazságtalanságokkal találkozunk nap mint nap, gyakran süketek és vakok vagyunk a segélykiáltásokra, némák maradunk vagy másokra mutogatunk. Jézus nem akarja, hogy magunkba záruljunk, követőinek meg kell hallaniuk a szegények, elesettek kiáltását.

Az Országút második videós podcastjának vendége Sajgó Szabolcs jezsuita.

Ezernyi apró törzs lakja a világ második legnagyobb szigetének földjét, amelynek keleti felén található Pápua Új-Guinea, Ferenc pápa apostoli útjának második állomása. Bár az egykori német gyarmaton élők többsége keresztény vallású, a hitélet szempontjából még missziós területnek tekinthető.

Jézus nem megszüntetni jött a törvényt, hanem beteljesíteni. Az éltető hagyományokhoz ragaszkodik; Jeruzsálembe zarándokol, megülik a húsvéti vacsorát. De túllép a kiüresedett szokásokon, szombaton is gyógyít, szóba áll idegenekkel. Az előírások helyett az embert állítja a középpontba.

Szeptemberi délkelet-ázsiai apostoli útjának első állomásaként Ferenc pápa Indonéziába látogat. Nem magától értetődő, hogy nagy lelkesedéssel fogadják a világ legnagyobb népességű muszlim országában. Ott azonban nem fanatikus, hanem elfogadóbb iszlám irányzat az uralkodó.

Jézus nem úgy beszélt, mint kora írástudói. Szavai túlmutatnak e világ kisszerűségein, megszabadítanának bennünket annak hazugságaitól. Ő azt kívánja, hogy változtassuk meg közömbös életünket; de vajon készek vagyunk-e életre váltani a tanítását?

Közös a múltunk, közös a jelenünk. S csak akkor lesz közös jövőnk, ha képesek vagyunk egy nagy, jelképes közös asztalt körülvenni, elfogadva egymást, még akkor is, ha sok mindenben talán más a gondolkodásunk.

A szegények atyjaként tisztelt XI. Ince pápát XII. Piusz avatta boldoggá 1956. október 7-én. Miért épp ez a pápa, és miért éppen ekkor?

Az érdekelvű, pénzközpontú világ gyilkos világ. Jézus tanítása világméretű szolidaritásra szólít fel. Nincs különbség ember és ember, nemzet és nemzet között. Aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. A boldogság forrása a helytállás, a vállalás, a tiszta szív.

Sokan aggódnak, hogy a történelmi egyházak függő viszonyba kerülnek az állami szubvencionálástól, s ezért hitelességüket vesztik és elnéptelenednek. Számos jelét látjuk ennek.