Viharos történelmünk szimbolikus helyszínén, a Bécs ellen törő török hadjáratok és a Habsburg „felszabadítók” együttes rombolása, majd évszázadokkal később a proletárdiktatúra múltat végképp eltörölni próbáló igyekezete ellenére csodálatos módon épségben fennmaradt sárvári várban, a Nádasdyak ősi központjában álltunk meg először, emlékezve az egyik legjelentősebb magyar főúri család tagjaira, köztük a hadvezér és iskolaalapító Tamás nádorra és Ferenc országbíróra, a Wesselényi nádor vezette mozgalom egyik mártírjára.
A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum kincsei (fotók: Krómer István)
A törökellenes védelmi harcok meghatározó eseményeit megidéző mennyezetfestményekkel, illetve Dorffmaister István ószövetségi jeleneteivel gazdagon díszített nagyteremben, s a vár számos többi helyiségében a Vas megyei kastélyokból megmentett intarziás bútorok, meisseni, sevres-i, herendi porcelán konyhai és dísztárgyak, ötvösremekek emlékeztetnek a magyar arisztokrácia mindennapjainak magas kulturális színvonalára, a hírneves Nádasdy-huszárezred relikviái a régi magyar hadi dicsőségre.
A jáki templom északi oldalhajója
Következő állomásunk a magyar középkorból fennmaradt kevés hazai építészeti emlék legjelesebbje, a közelmúltban teljesen felújított jáki templom volt, majd Szombathelyen a rendszerváltás utáni korszakban létrejött, országos jelentőségű vidéki szellemi-lelki központba, a kilencvenévesen ma is aktív lelkipásztor, Horváth József által alapított Martineum Felnőttképző Akadémiára érkeztünk, amely éjszakára vendégül látta zarándokcsoportunkat.
A voraui apátság főépülete a templommal (forrás: Dutchman flying, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Mariazell felé menet a Magyarországhoz legközelebb fekvő alpesi hegyvonulat, a Kárpátok szelíd havasait idéző Wechsel déli oldalán indultunk tovább. Itt bújik meg egy kis falu, a Hochwechsel csúcsra vezető út kiindulópontja, a Vorau feletti dombon Ausztria egyik jelentős egyházi központja, a középkori alapítású, mai formáját a barokk idején elnyert Ágoston-rendi apátság. III. Ottokár stájer őrgróf alapította 1163-ban, hálából fiúörökösének születése alkalmából. A török (és magyar) betörések elleni védelmül a XV. században valóságos erődítménnyé alakították, bástyákkal, tornyokkal erősített falakkal, várárokkal vették körül, s ekkor épült a ma is álló kapubejárat. Az épületegyüttes egységes barokk formáját a XVIII. század közepén nyerte el.
A Szent Tamás-templom barokk orgonája
Az eredetileg román stílusú, háromhajós bazilika maradványaira a XVII. század közepén épült a kéttornyú Szent Tamás apátsági templom, amelynek szerény homlokzata mögött lélegzetelállító, gazdagon díszített barokk templombelső rejtezik. A templom két oldalán álló középkori eredetű apátsági épületek belső udvarát kétemeletes árkádsorok szegélyezik. A szerzetesek lakóhelyéül szolgáló déli rész (klauzúra) udvarán egy barokk kovácsoltvas kerekeskút, valamint Szent Ágoston 1700-ból származó faszobra látható.
Az északi épületszárnyban kapott helyet a nevezetes dongaboltozatos könyvtárterem, barokk kori freskó- és stukkódíszítésekkel. A húszezer kötetes könyvtárban kilenc évszázad könyveit, köztük 415 régi kéziratot és 215 ősnyomtatványt őriznek. Itt található az 1190-ből származó Voraui Kódex, a német kora középkori költészet legrégibb gyűjteménye.
A voraui apátság egyike volt annak a kevés kolostornak, melyet II. József nem záratott be,
és a mai napig Ágoston-rendi szerzetesek, XIV. Leó pápa rendtársai élnek benne.
Kaputorony az udvar felől
Hegyen-völgyön át autózva érkeztünk Mariazellbe, Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelyére, ahol két alacsonyabb barokk korú társa között magasodik a mára bazilika rangot nyert kegytemplom eredeti, Nagy Lajos királyunk által a török fölötti csodával határos győzelme után hálaadásul építtetett gótikus tornya, több mint fél évezrede köszöntve a nagy számban érkező magyar zarándokokat. Esterházy Pál nádor 1696-ban ezreket vezetett ide a török kiűzése utáni nagy nemzeti hálaadásra, 1857-ben Scitovszky János hercegprímással az élen kétszáz pap és harmincezer hívő zarándokolt ide.
A mariazelli bazilika három tornya
A templom északi mellékhajójából nyílnak a Szent Imre-, Szent István-, Szent Erzsébet- és a Szent László-kápolnák, de a hagyomány szerint a Szent Katalin-kápolna is magyar vértanúk, a Habsburgok által fővesztésre ítélt Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc emlékét őrzi, arra utalva, hogy Alexandriai Szent Katalint is lefejezték. A Szent László-kápolna szolgált Mindszenty József bíboros ideiglenes nyughelyéül, amíg hazánk felszabadulása után újra nem temették az esztergomi főszékesegyház kriptájában.
Fúvószenekar vezette a zarándokcsoportot a városka utcáin
A bazilikában egymást váltják a gyakran nagy távolságból, gyalog érkező zarándokcsoportok; ifjak vonultak be gitárkísérettel énekelve, de találkoztunk a bazilikában érces hangú férfi-kamarakórussal, s ottlétünk idején motoros csoportok is érkeztek. Parkolóhelyet keresve a városka utcáján körözve pedig hagyományos népviseletben, nagy fúvósegyüttes felvezetésével érkező hatalmas tömeg elől kellett – örömmel, készségesen – félrehúzódnom.
Érces hangú férfiak hálaadása a bazilikában
Emlékezetes
közép-európai lelki (idő)utazásban
volt részünk, az osztrák–magyar történelmi együttélés gyászos és felemelőbb emlékeivel szembesülve, együtt imádkozó magyarok, horvátok, németek, szlovének kiengesztelődésre törekvéséből nyerve reményt egy békésebb közös jövőre.
Nyitókép: A voraui apátság madártávlatból (forrás: C. Stadler/Bwag, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
