A közjó az emberi kiteljesedés szolgálata. A boldogság csak az alapvető létszükségletek szintjén kötődik anyagi javakhoz. A létezésen s nem a birtokláson nyugvó élethez a természetes erényeken, a mértékletes fogyasztáson alapuló gazdaság vihet közelebb.

Megfakult középiskolai évkönyvekben magas szakmai színvonalú, a korabeli nemzetközi szakirodalom és a társtudományok alapos ismeretéről tanúskodó pedagógiai tanulmányokra bukkanhatunk, melyek nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésben a szülőkkel való együttműködésre.

Díjazták 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeit. Az EMMI és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő márciusban nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

Amerikai alkotmányjogászok vallanak vizsgálódásaikról, avatnak be elméleti vitáikba, és vonják meg tudományuk mérlegét a magyar jogász interjúkötetében.

Sokszor azt hallhatjuk, hogy a diákok teljesen elszakadnak a gyakorlattól, de nem így van ez a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumában, ahol az érettségi előtti osztályok diákvállalkozásokban is kipróbálhatják magukat.

Az országok szorosabb érintkezésével együtt nélkülözhetetlenné vált a különböző jogrendszerek összehasonlító vizsgálata. E több évszázados tudományág történetét mutatja be a magyar jogász Angliában megjelent munkája.

Hirtelen szívmegállás esetén néhány percen múlik élet vagy halál, de a beteg megmentéséért az idővel folytatott versenyfutásban sokszor a rohammentő is lassúnak bizonyul. A dróntechnika a segíteni kész és képes polgárral együttműködve ezreknek kínálhat új életesélyt.

Az ELTE BTK történelemtudományi doktori hallgatójának első kötete a csehszlovákiai magyar klubmozgalmak történetét rendszerezi és foglalja keretbe. Dokumentálja a klubmozgalmi múltat, rámutat a gyökerekre, s egyben inspirálhatja a jövő közösségi szervezőit is.

Ferenc pápa új címmel ruházta fel az egyházatyát, így a több mint harminc egyházi író közé került, akit a katolikus egyház a kereszténység meghatározó gondolkodójának tekint. Írásunk az egyházatya teológiai-filozófiai munkásságának jelentőségét méltatja.

Az Észak-karolinai Egyetem vallás- és gendertudományi professzora könyvet írt azt tisztázandó, hogy a keresztény nyelvhasználatban hogyan működik a vér. A konzervativizmussal aligha vádolható Times Literary Supplement szemleírója nemigen látja sikeresnek a vállalkozást.

Sokunknak vannak emlékei a fehér óriásokról, amelyek olyan elszántan védelmezték a kertes házak udvarait. Akár a szomszéd kuvaszáról, akár egy-egy vidéki kiruccanás alkalmával megpillantott egyedről beszéljünk, szinte lehetetlen őket elfelejteni.

Húsz éve jelent meg először a Behálózva, amely egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabási Albert-Lászlót. A rendkívül aktuális könyv új fordításban, valamint a szerző új előszavával jelent meg. A hálózatkutató több évnyi szünet után ismét előadást tartott.

A Sorbonne professzora, a Francia Akadémia tagja, a francia Szocialista Párt önkormányzati képviselője, a fasizmus tudós kutatója összefoglaló munkát jelentetett meg a nemzetről. Lapunk állandó szerzője vette górcső alá.

A parasztság és a munkások emberhez méltó életkörülményeiért emelte fel szavát Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke, hogy ők is élvezhessék a nemzethez tartozás minden anyagi előnyét, s birtokolhassák szellemi és erkölcsi értékeit.

A képviselet elve már a rendi országgyűlésen érvényesült, az 1848. évi áprilisi törvények pedig megszüntették a születési előjogokat. A magyar választójog fejlődése általában megfelelt a nemzetközi folyamatoknak, a nőket illetően meg is előzte azokat.

A közösségimédia-platformok megalkotóinak kizárólagos célja, hogy görgess és lájkolj. Kerüljön az akár a valósággal való kapcsolatodba is – ezt pedig mindenki megérzi a saját bőrén, a fiatalok pedig különösen kártékony hatásoknak vannak kitéve.

A bolsevik történelmi örökség súlyos átka terhel mindnyájunkat, a haladásvallás és fejlődésvallás szüntelen forgó mókuskereke járja őrült köreit világunkban. A kultúra begyökerezett szellemével szemben a haladástan kelléktára most nyugati importból kínálgatja megújított kacatjait.

A koronavírus-járvány alatt egyre több titokzatos jelre bukkantak az égen. A hetek óta tartó háborúban szintén. De miért most és miért mindenhol? Ufó-kultúráról, alternatív világmagyarázatokról Povedák István kulturális antropológussal, a MOME Elméleti Intézetének docensével beszélgettünk.

Vajon az egyre digitalizálódó világunkban mennyire maradhat meg a művészet az ember privilégiumának, ha a robotizáció már erre a területre is betört?

Baltazár Dezsőnek, a magyar liberális kálvinizmus jeles képviselőjének nevét ma már a szűkebb református közeg sem igazán ismeri, pedig a maga idejében nagyobb tekintélynek számított Ravasz Lászlónál is, és utóbb a kommunisták is tartottak a vidéki gyülekezetek ellenálló „baltazárizmusától”.

Újra és újra elhangzik a vád, a tudományos történészközösség nem gondol a laikusokra, ám a kiadók rendre kitűnő ismeretterjesztő munkákkal vállalkoznak e  jogos igény kielégítésére. Ezt teszi a Rubicon Intézet sorozata és azon belül az Erdélyi Fejedelemségről szóló új kötet is.

A külföld Magyarország-képéről hét évvel ezelőtt szócikk készült a Magyar politikai enciklopédiába, de a szerkesztőség döntése nyomán végül kimaradt belőle. Most pazar kötetet tartunk kezünkben: fényes papírra nyomtatott album, számos fekete-fehér és színes képmelléklettel.

Valóban a folklórgyűjtések utolsó órájában járunk? Magyar Zoltán néprajzkutatóval, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat munkatársával beszélgettünk.