Mitől tartsunk jobban? Egy öntudatos mesterséges intelligencia (MI) esetlegesen ellenünk irányuló érzéseitől és szándékaitól, vagy a mesterséges intelligenciát felhasználó emberek érzéseitől és szándékaitól?

Demeter Tamás felvetésével kétségtelenül jobban átláthatjuk a magyar filozófiai hagyományt, de annak általa vizsgált szelete aligha alkot kánont. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

Ritkán jelenik meg történeti összefoglaló aktuálisabb pillanatban, mint 2021 végén a Fedinec Csilla és szerzőtársai jegyezte Ukrajna története. Februárban Oroszország általános támadást indított Ukrajna ellen.

Demeter Tamás „szociologizáló hagyomány”-koncepciója és az ebből kiinduló kánonalkotási kísérlete rokonszenves ugyan, de nemigen állja ki módszertani következetesség és az eszmetörténeti hitelesség próbáját. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

1990. április 25-én állították Föld körüli pályára a Hubble-űrtávcsövet. A projekt akár a modern csillagászat legnagyobb kudarca is lehetett volna, a kezdeti botlás után azonban a megfigyelő csillagászat a legnagyobb sikereit érte el vele.

Ha a filozófia a szociologizálás körül forog, márpedig végső soron ez következik Demeter okfejtéséből, akkor éppen a legerőteljesebb hagyományától tekint el, és föl is számolhatja magát. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

Úgy tartják, hogy az igazán sikeres művész már adottságaival együtt születik, „felülről hozza” mindazt, amivel idelent elkápráztatja embertársait. Talán ebből adódik, hogy a jelentősebb alkotásokat áthatja egyfajta megfoghatatlan misztikum.

Nagyelbeszélési kísérlet a magyar nyelvű bölcselet egy jelentős szeletéről, amelyet a szociológiai gondolkodás határoz meg. A nagy ívű felvetés provokáció is a filozófiai hagyományokkal szemben. Vitaindító a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról.

Szinte mindenki írt már verset, kísérletezett festészettel, és akik nem is űzték utána hivatásszerűen, abban megegyeznek a profikkal, hogy életük nehezebb szakaszaiban sokat segített.

Önkéntelenül is megszagoljuk az embereket, amikor találkozunk velük, és nagyobb eséllyel leszünk barátok azokkal, akiknek a testszaga hasonlít a miénkhez.

A két közép-európai város rokon vonásai sokszor szembe szöknek. A térséget kutató, Prágában élő angol történész eredt az összekötő szellemi-történeti szálak nyomába.

A rendszerváltozás előtti „kolozsvári történetírói műhely” (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Jakó Zsigmond, Kiss András és Pataki József) egyik jeles, a szociológiai módszert alkalmazó tagjáról szóló, eszme- és köztörténeti, családi és személyiségjegyeket bemutató életrajz minden érdeklődőnek izgalmas kalauz a korszakhoz.

Hatvannégy évesen távozott az élők sorából Dr. Peter Scott-Morgan. A világ első ,,kiborgja” előtt tisztelegnek követői, akik számára története inspirációt jelent a motoros neuronbetegségek elleni harcban.

Az online videójátékokról szinte csak rosszat hallani, ami a gyerekek fejlődését illeti. Jelesül, hogy agresszívek lesznek tőlük és bezárkóznak. Nos, ez korántsem minden esetben igaz.

A koronavírus-válság filozófiai értelmezése a járvánnyal egyidejűleg megindult. E reflexiók kevésbé a vírusról, mint inkább digitális hipermodern állapotunkról árulnak el valamit.

A hazánkban is ismert és szeretett filozófus, Roger Scruton 2020. január 12-én hunyt el. Fél éven keresztül harcolt a rák ellen. Valamelyest felépülve 2019 novemberének végén adta ezt a – talán utolsó – interjút.

Mindannyian tudjuk, hogy a Biblia döntő hatással volt a magyar irodalomra. Ezt azonban tudományos rendszerességgel először Dávidházi Péter „Vagy jőni fog”. Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben című monográfiája tárta fel. Munkáját a tudós lelkipásztor értékeli.

Henri de Montety francia történész Trianonról és a megértés történeti párhuzamokban rejlő lehetőségeiről

A Horthy-rendszer megszilárdulásának történetéről szóló könyv különösen érdekes és új megközelítést alkalmaz, ám tudatosan figyelmen kívül hagy némely tényezőt.

A világ mint egész és benne az élet ügye mindig metafizikai kérdés marad, még a leginkább világimmanens válaszok esetén is. A gyökerekig hatoló kérdezést gyakran éppen a történelmi-társadalmi perifériák gondolkodói vállalják.

A jeles, ám elfelejtett filozófusról, Joó Tiborról hézagpótló monográfia született. A lapunkban is bemutatott munkát Perecz László recenzálta, összességében elismerően, ám a „műkedvelőség”-re vonatkozó kitétele tollat ragadtatott a monográfussal.

A magyar filozófiai gondolkodás egyik jelentős, ám alig ismert alakjáról, Joó Tiborról jelentetett meg monográfiát Filep Tamás Gusztáv. A megszakadt magyar filozófiai hagyománynak ezt az ébresztését mutatja be írásunk.

2021. november végén jelent meg Közi Horváth József egykori országgyűlési képviselőnek, a második világháború utáni magyar kereszténydemokrata emigráció egyik kiemelkedő alakjának 1988-ban írt műve Serédi Jusztinián hercegprímásról.