Az idő urai – a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal munkatársai – november 15–18-án összeültek Versailles-ban, hogy túladjanak időmérési szeszélyünkön, a szökőmásodpercen, mert ténylegesen veszélybe sodorhatja digitális civilizációnkat, navigációs, távközlési és energiaátviteli rendszereinket.
A háromszázhatvanöt nap nem egészen futja arra, hogy Földünk megkerülje a Napot. Ezért szökőévenként megtoldjuk egy nappal. A másodperc is hasonlóképpen járt, melyet anno dacumál egy nap – a Föld saját tengelye körüli forgása – 86,400-adnyi részeként határoztak meg. Az atomóra föltalálásával újraszabták: az az idő, amely alatt 9.0192.631.700-szor vibrál a cézium-133. Ám a Föld forgása lassul, ráadásul kiszámíthatatlanul. Ezért eddig összesen 27 szökőmásodperccel megtoldották az atomidőt, hogy összhangban legyen a csillagászati idővel.
A világ első cézium-atomórája az Egyesült Királyság Nemzeti Fizikai Laboratóriumában, 1955-ben
A nagy világhálózatok régóta követelik a rendszereikre vészes toldás eltörlését, a Vatikán azonban dacol, ragaszkodik a kozmikus valósághoz.
A testület elnapolta a döntést, az eltérés válság és valóság között sok ezer év múlva lesz érzékelhető.
Nyitókép: Lézeres stroncium-atomóra az USA Országos Szabványügyi és Technológiai Intézetében (2017)
