Az esszé elavult műfaj. Ha katedrát akarsz, írj tanulmányt, ha népszerűségre vágysz, posztolj ütős blogot, vagy hagyj egysoros bejegyzést a közösségi médiában. Hogy te inkább könyv terjedelmű, filozofikusan lírai nagyesszét írnál? Felejtsd el! A posztmodern kor rühelli a nagyszabású narratívákat. Amikor minden relatív, csak a könnyen-gyorsan fogyasztható kis történetecskék – a petites histoires – iránt van kereslet. Ezt mindenki tudja – kivéve Csák Jánost, az Amerikai géniusz szerzőjét. Ő még azt tanulta, hogy a lassan felgyűlt tapasztalat, a tudatos megfigyelés és az igényes reflexió eredményeit nem lehet kétbites soundbite-okba sűríteni, ahogy átadásukra az orwelli újbeszélt idéző, áltudományos halandzsa is alkalmatlan. Marad tehát a szubjektíven tárgyszerű történelmi nagyesszé. Hogy az ilyen portéka eladható-e? Erről e sorok írójának nincs információja, de az tapasztalati tény, hogy szigorodó korunk nem kedvez a fentiekben vázolt posztmodern frivolitásnak. Hogy benne vagyunk – nyakig – a neorealista poszt-posztmodernben, az a szóban forgó kiadvány szempontjából némi optimizmusra adhat okot. Csák János kis könyvbe foglalt nagyesszéjének igenis lesznek olvasói – erre már a cím is garancia. Mert kit ne érdekelné, hogy mi volt, mi van és – főleg – mi lehet a mögöttünk álló száz-
egynéhány és a talán még előttünk álló pár tucatnyi év globális hatalmának szellemiségével: Amerika géniuszával?

Milyen múltbeli és jelenkori összetevők alakították-alakítják ezt a gondolkodásunkat, hétköznapi életünket, sőt belátható jövőnket döntően befolyásoló nagynemzeti mentalitást? A szerző sorra veszi az amerikai történelem főbb fordulóit – az óhaza vallási türelmetlensége, gazdasági és politikai válságai, elviselhetetlen szegénysége elől menekülő, vagy egyszerűen kalandkereső bevándorlók érkezési hullámainak főbb eseményeit, a függetlenségi és a polgárháború fordulatait, a rabszolgatartás és az indián őslakosság „visszaszorításának” és „kárpótlásának”, majd „Amerika évszázadának” eredményeit és visszásságait, meg ezek mentalitástörténeti következményeit. Ha van, aki még nem találkozott az amerikai géniusz formálódását jelző kulcsfogalmakkal, az Csák János könyvéből megismerheti ezeket. Megtudhatja, hogy pontosan mi lehetett a kimondatlan vezérmotívumként kezelt „sajátos intézmény” (peculiar institution), mi állt a Függetlenségi Nyilatkozat (Declaration of Independence) preambulumában, mit jelent Amerika önképében a „nyilvánvaló elrendeltetés” (Manifest Destiny) tana, honnan ered az „olvasztótégely” (The Melting Pot) metaforája, vagy hogy ki és miért jósolta, hogy

„a csillagos-sávos lobogó nemcsak Amerika, de az egész emberiség zászlaja lesz”.

Persze akik jól ismerik e fogalmak, jelképek és jelmondatok eredetét, azok is nagy haszonnal forgathatják Csák János szellemi útikalauzát. A szerző ugyanis olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy mik napjaink amerikai – és egyre inkább európai – közéletét, társadalmi érintkezését meghatározó törzsi széttöredezettség okai, és mik lehetnek ennek következményei. Hogy az USA két nagy pártja, a demokraták és a republikánusok mögött felsorakozó erők – a „balliberális” és a „klasszikus-liberális, konzervatív” világkép hívei – vajon képesek lesznek-e valamiféle civilizált párbeszédre, vagy teljesen ellehetetlenül nemcsak egymás megértése, hanem még az együttélés is? Hogy bekövetkezik-e valamiféle véres leszámolás, egy második amerikai polgárháború? A válaszok persze csak bátortalanul, feltételes módban fogalmazhatók meg – ha egyáltalán. De hogy mindannyiunk számára létfontosságú problémahalmazról van szó, azt már Csák János gondolati elődei is pontosan tudták. Aldous Huxley egyik regényhőse például így vélekedik a jövőről: „Néhány nemzedék múltán lehet, hogy az egész bolygó egyetlen óriási, amerikaiul beszélő törzs lakóhelye lesz.” Néhány nemzedéknyi idő eltelt azóta, de a világ népei nem olvadtak össze egyetlen amerikaiul beszélő törzzsé. Mégis egyet kell értenünk Csák Jánossal, mikor megállapítja: „Amerikában (…) az Európa jövőjérél szóló film játszódik.”

 

A szerző az ELTE BTK Anglisztika Tanszékének docense