A politikai bűn fogalma gyakran felbukkan a nyilvánosságban és a politikatudományban is, noha máig nincs egységes meghatározása. Az, hogy miként változott a megítélése a modern magyar történelem különböző korszakaiban, ad támpontokat.

Tizenkilenc éves unokaöcsém idén nyáron négy hetet töltött velünk, én pedig azon kaptam magam, hogy úgy vizsgálom, akárha ismeretlen népcsoportot kutatna egy antropológus.

Mit tesz az, aki becsöppen egy mesterséges intelligenciáról rendezett kerekasztal-beszélgetésbe, de nincs több ismerete a témáról, mint egy átlagpolgárnak, aki hall róla, használja is a munkájához olyan mértékben, hogy beírja a keresőbe a kérdését, és másodperceken belül konstatálja a választ?

Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás címmel jelent meg a 2020-as évek elejének magyar társadalmáról készített szociológiai látlelet. A kétkötetes munka szerkesztőjével, Kovách Imrével a kutatóknak a választási eredményeket sokban megelőlegező megállapításairól beszélgettünk.

Nyolcvan éve űzték el a magyarországi németek felét a térség egész német kisebbségét sújtó etnikai tisztogatás részeként. A magyar döntés mégis sajátos volt.

Tavaly, a politikus születésének százötvenedik évfordulójára jelent meg magyarul Gratz Gusztáv emlékiratainak első része, életrajzírója, Paál Vince fordításában a Luther Kiadónál. A második kötet várhatóan az idén jön ki.

Grősz József kalocsai érseket június 28-án hetvenöt éve koholt vádakkal tizenöt évre elítélték. 1956 májusában szabadult. Borotvaélen táncolva védte egyházát.

Átkelés közben – Brüsszel 1990–1994 címmel jelentette meg tavaly a Gondolat Kiadó Granasztói György frankofón történész naplóit a korszakról.

A tél elmúltával, a kikelet beköszöntével a langyos tavaszi napsütésben szívesen megyünk a szabadba sétálni, kirándulni, erdőt-mezőt járni. Néhol könnyű, sík terepen barangolunk, máshol azonban csaponyólag kell haladnunk.

Szólásainkban, közmondásainkban mára elhalványult jelentésű vagy egészen elfeledett szavak konzerválódtak. Akik még használják ezeket a szemléletes állandósult kifejezéseket, sok esetben ők sem ismerik a szavak eredeti jelentését.

A XX. század talán legdrámaibb és legegyedibb politikai vitája Carl Schmitt és Erik Peterson között zajlott. Később is sokan vitték tovább a problémafelvetést, és relevanciája ma sem kisebb, hiszen vallás és politika váratlan összefüggéseire világít rá.

Tudatában vagyunk-e annak, hogy sok ismerősünket voltaképpen hercegnek, szultánnak, miniszternek vagy vezérnek szólítjuk, miközben persze nem ezeket a szóalakokat mondjuk ki, hanem a régi magyar nyelvben meglévő változataikat?

Százötven évvel ezelőtt az akkori „zöldek”, az észak-amerikai Nagy-síkság és a Dél földművesei és földbirtokosai mozgalmat indítottak a monopóliumok és a vasúttársaságok ellen.

A makadám, az útépítést megújító technológiai eljárás a XIX. század első felében Angliából indult hódító útjára. Az elnevezés nem meglepő módon magának a feltalálónak, John Loudon McAdam (1756–1836) skót mérnöknek a nevét örökíti meg, akinek személye jobbára feledésbe merült, nem úgy, mint az általa alkalmazott útépítési módszer.

Negyven éve, 1986. április 26-án következett be a történelem talán legsúlyosabb ipari balesete: a szovjet-ukrajnai atomerőmű négyes blokkja felrobbant, átírva a nukleáris energetika történetét, alapjaiban rengetve meg a szovjet típusú berendezkedést és a szovjet technológiába vetett bizalmat.

A nép régen nem sokat tudott a betegségek okáról és eredetéről, de a tudás és az ellátás hiánya miatt a gyógyításukról sem. Úgy tartották, hogy rontó, ártó erők hatására betegednek meg, és ellenvarázslattal próbálták orvosolni a szerintük démonok, szellemek, halottak lelkei vagy természeti erők okozta betegségeket.

A Wikipédia joggal büszkélkedik, hogy szabad szerkesztési rendszere működőképes, ezáltal széles körben használt információforrássá lett. Ám mi van, ha szervezetten próbálják bejegyzéseit a megfelelő ideológia szerint igazítani?

A nyolcvanas évek közepének budapesti fiatalságáról könyvek, tanulmányok, zeneszámok, színdarabok sora született. Baboskendő, Nagyfa és népligeti galeri. Csakhogy volt egy másik történet, amelyet eddig tudtommal nem írt meg senki.

Hszi Csin-ping ifjúkorában állítólag betéve tudta a Faustot. Mit nem adnék, hogy tudjam, mit gondol a kínai kommunista vezér a tragikus modernség goethei mítoszáról, amelynek elején az angyalok kórusa zengi: „Krisztus feltámadt!”

Meg tudnák-e mondani manapság az emberek, mennyi egy tikmonysültig tartó idő? És azt, ha fertály esztendeig tart valami? Elképzelhető széles e Kárpát-medencében, hogy néhol hatékony a kakas szava, de vajon időben indulnánk-e, ha kakasszóra ébrednénk? És milyen hosszú a puskalövésnyi távolság?

Járta körül a kérdést Ross Douthat közíró és Steven Pinker pszichológus a The Free Press rendezte nyilvános vitában. Napjaink politikai és társadalmi megosztottságaiban a vallás jelenthet-e megoldást, vagy inkább csak tovább mélyíti problémáinkat?

A Magyar Tudományos Akadémia interaktív kiállítást hozott létre a kisebbségben élő magyarok nyelvi helyzetéről. A honlapon egy helyen elérhető videók, tanulmányok és könyvek tárgyilagos képet festenek a kisebbségi magyar nyelv helyzetéről, alakulásáról az utóbbi húsz évben.