A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Számtalan bús-szerelmes versének egy jeles darabját adjuk most közre.

Persze humoristát vagy parodistát is írhattam volna a címben. Hiszen Bagi Iván eme oldalát valószínűleg többen ismerik, mint az irodalmárét.

Dürrög a hegy, mondja a présház előtt a meglett korú férfi. Öblíti a fahordót, készül a szüretre. Dürrög a hegy, egyszer innen, másszor onnan. Riasztólövedékek védik a termést a seregélycsapatoktól. Az Öreg Leshegyről visszatekintve a nádasnál kering-sötétlik a madárfelhő.

Mekkorát üt egy szegedi papucs sarka – avagy hogyan menekültek meg a szegedi lányok a parázna Hóbijárt basától?

Nagyon figyeltem. Nem lehetett több, mint két ütés a fejszével, mire felébredtem. A dunyha vastag. Rám terül, szigetel, ahogy a félelmet választja el tőlem a figyelem, amibe belebújok, mint fürdés után a pizsamámba. Figyelem azt, ami nem lehetséges.

Molnár Ferenc unokájaként életre szóló muníciót kapott elődeitől, könyvek sorát töltötte meg híres családtagjainak legendás történeteivel. Több mint hat évtizedes londoni emigrációja során mindig magyarul írt. Nem változott Budapest iránt érzett rajongása sem. Sárközi Mátyás József Attila- és Kossuth-díjas íróval beszélgettünk.

A szerzőt legtöbben humoristaként és műsorvezetőként ismerik, de költő is, aki szabadverseiben komoly húrokat penget, intellektuális, egyszerre befelé és kifelé is figyelő költészetében.

Igen, nyaral, méghozzá bent, a munkahelyén – hehe, hú de vicces, de most már szálljanak le róla. Van elég munkája anélkül is, hogy bosszantanák azok, akik így ráérnek. Hogy miért dolgozik a szabadsága alatt?

Ha a sátán e bájos balatoni faluban ígérte volna neki a világot, Rákosi Jenő szerint tán az Isten fia sem tudott volna ellenállani a kísértésnek. Szepezdet az igéző táj mellett Keresztury Dezsőtől Sárközi Mártáig az itt megpihenő írók, művészek tették emlékezetesen otthonossá.

Felkerekedtünk és Petőfi nyomába eredtünk „az alföld tengersík vidékin”, ahol szemünk láttára kelnek életre a költő által megénekelt tájak, épületek.

A tavaly októberben elhunyt jezsuita szerzetes, költő Szabó Ferencet nem mindennapi barátság fűzte Lator Lászlóhoz. A végső búcsú idején talán nem érdektelen felidézni ennek történetét, melyet karcsú, csupán a barátok, ismerősök könyvespolcán álló kötetek őriztek meg.

Nem is gondoltuk, hogy ilyen jó fogadtatásra talál ez a projekt – mondja dr. Tóth Titanilla manilai magyar nagykövet. A Fülöp-szigeteki könyvvásárokon nagy feltűnést keltenek a magyar költők, különösen Petőfi Sándor hat Fülöp-szigeteki nyelvre lefordított versei.

A Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, tanár kilencvenöt évet élt. Alkotóként, de generációk oktatójaként is rajta hagyta keze nyomát a XX. századi, sőt mostani irodalmunkon.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. A nemzetek sorában helyünkről, ehhez való hozzáállásunkról írott költeménye sajnálatos, hogy hordoz aktualitást a mai napig.

Főnixmadárként éledt újjá a legendás múltú Rádiószínház. A nagy klasszikusok műveiből készült hangjátékok után eljött az ideje a ma élő írógenerációk felkarolásának, amit Völgyi Tóth Zsuzsa, a máig népszerű műsor felelős szerkesztője szorgalmaz. Nemcsak erről beszélgettünk vele, hanem több évtizedes irodalmi missziójáról is.

Kilencvennégy éves korában, kedden, július 11-én elhunyt Milan Kundera cseh regényíró, drámaíró, költő.