Könnyen adódik a kérdés: hány szerző hány kötetéből mennyi költeményt válogatott az antológiába?

Egészen pontosan nem tudom megmondani, nagyjából száz szöveget válogattam az antológiába, ami ugyanennyi szerző ugyanennyi kötetét jelenti. Vannak természetesen olyan szerzők is, akiknek több könyve is megjelent a FISZ-nél, például a FISZ Könyvekben és a Hortus Conclususban is egy-egy kötet. Tőlük is csak egy szöveg került be az antológiába, merthogy ez volt a válogatás egyik elve. Szóval ezeket a verseskönyveket végigolvastam, de nem volt olyan nagy munka, hiszen a prózai termést kihagytam. Bár mostanában kevesebb, régebben azonban sok novelláskötet és regény is megjelent a FISZ-nél.

Ahogyan tudományos jellegű munkák is.

Igen, régen ezek is a FISZ Könyvek sorozatába tartoztak. Azután bő tizenöt évvel ezelőtt életre hívtuk a Minerva könyvsorozatot, amely kizárólag tudományos könyveket közöl. Pinczési Botonddal és Vincze Richárddal vagyunk a társszerkesztői ennek a sorozatnak.

Várható-e prózaantológia is, mondjuk FISZ 30 címmel?

Gondolkodtam az elmúlt hónapokban azon, hogy milyen jó rájátszás lenne a mostani könyvre egy efféle prózaantológia. Szerintem össze kellene válogatni és ki kellene adni, de ennek az örömét másra fogom hagyni. Elég volt egyszer ilyen nagy feladatba belevágni.

Társolvasói, társszerkesztői voltak-e?

Nem voltak. Egyrészt nehéz is lett volna kiengedni a kezemből a válogatást, másrészt pedig, akikkel ennek a lehetőségéről beszéltem, sok egyéb munkájuk miatt nem tudtak végül segíteni a szerkesztésben. Egyedül maradtam, és akkor már úgy gondoltam, legyen minden úgy, ahogy én azt elképzeltem.

Akadt-e olyan szerző, aki azt mondta, hogy ne haragudj, én ebben a válogatásban nem kívánok szerepelni?

Szerencsére nem.

És olyan, aki verscserét kért?

Azt első pillantásra láthatjuk, hogy az antológia tematikus blokkokból áll. Így hát nagyon kicsi mozgástér állt rendelkezésemre, hogyha valamilyen szöveget ki akartam volna cserélni. Volt olyan szerző, aki úgy vélte, nagyon rossz az általam választott verse, úgyhogy legyünk szívesek egy másikat beszerkeszteni. Nehéz volt, mert megbomlott a tematikus egység. De szerencsére nem sok ilyen kérés fordult elő.

Kétverses fejezetet nem látok, de gyakori a négy-öt-hat verset felsorakoztató, a Story című fejezet pedig mindössze három versből áll. Ez abból a szempontból mindenképp hasznos, hogy növeli a könyv illusztráltságát, hiszen mindegyik blokknak van belső címlapja.

Szabó Imola Julianna keze munkáját dicséri a tördelés és a grafikai munkálatok. Nagy segítségemre volt. Néha adtam neki hívószavakat az egyes grafikákhoz, de teljesen magától dolgozott, és szerintem nagyon szép munkát végzett. Egyébként trükkösek ezek a kis fejezetek, mert nem mindenhol egyértelmű, hogy miért azok a versek kerültek oda, amelyek. Például a Telefon című fejezetben van egy vers, Bordás Márton költeménye, amelyben nincsen szó semmilyen telefonról. Akkor hogy került ez ide? Egy QR-kód tartozik a vershez, tehát ahhoz, hogy a teljes élményt át tudjuk élni, szükségünk van a telefonunkra, hogy beolvassuk ezt a kódot.

Egyfajta kiterjesztett költészet…

Igen.

Amikor átvették az antológiát a költők, és ránéztek a szerzői névsorra, nem rökönyödött meg egyikük sem? Senki nem tépett ki egy-két oldalt a könyvből?

Nem. Lehet, hogy megfordult némelyek fejében, de nekem nem szóltak róla.

Mit tart az antológia legnagyobb erősségének?

A már említett széles merítést. Tény, hogy a huszon-egynéhány év alatt sok réteg alakult ki a FISZ-en belül, de ezek inkább időbeli rétegek. Sok olyan szerző, aki közel volt a FISZ-hez, nem is tud egymásról, egyszerűen azért, mert időben távol vannak egymástól, esetleg soha nem is találkoztak. Talán emiatt jutott eszembe, hogy jó lenne egy antológia, amely közel hozza egymáshoz ezeket az embereket legalább egy könyv lapjain. Reménykedjünk abban, hogy az elkövetkezendő könyvbemutatók majd ténylegesen közel hozzák őket.

Valószínűleg nincs olyan jelentősebb Kárpát-medencei város, ahonnan ne találnánk valakit az antológia szereplői közül. Szeretnének-e valamiféle turnét elindítani?

Már el is kezdtük szervezni a könyvbemutatókat. Úgy néz ki, hogy júniusban Kolozsváron lesz egy eseményünk. Valamikor az év első felében Marosvásárhelyen is szeretnénk bemutatót szervezni. Ugyanígy Szegeden és Debrecenben is.

Van-e személyes kedvence, vagy vannak-e személyes kedvencei?

Sok régi FISZ-es kötet korábban nem járt a kezemben, és csak most tapasztaltam, hogy meglepően jók. Például Prágai Tamás könyvét nagyon élveztem, az ő versével indul az antológia. Utána következik Juhász Tibornak az Adás című verse. Van egyfajta rezonancia a két költemény között, bár legalább tizenöt év választja el keletkezésüket. Az egyes fejezetek is ezt próbálják kiemelni, ezt a fajta hagyományfolytonosságot.

Nagy munkában könnyen lyukra lehet futni. Volt-e valami bökkenő a kötet keletkezése során?

Abba a problémába ütköztünk a munka vége felé, hogy két üres oldal maradt az antológia végén. Tanakodtunk, mit csináljunk a megmaradt hellyel. Eszembe jutott, hogy jó lenne, ha a FISZ-hez kapcsolódó könyvek sorozatszerkesztőinek névsora kerülne erre a két oldalra. Beletört a bicskánk, mert a Hortus Conclusus sorozat esetében nem sikerült teljesen feltárni, kik is voltak a szerkesztői az évek során. Az lehetett ennek az oka, hogy egy ideig társkiadásban jelentek meg ezek a könyvek, s bizonyára a társkiadók szerkesztői is közreműködtek, így történhetett, hogy nem szerepel a sorozatszerkesztő neve a könyvekben. Minthogy nem akartunk hiányos vagy hibás listát közzétenni, inkább lemondtunk róla.

Jelenleg tovább fut mindhárom könyvsorozat?

Igen, a Minerva, a FISZ Könyvek és a Hortus Conclusus, ráadásul van egy negyedik, műfordításokat közlő sorozatunk is, a Horizontok, amely kevesebb nyilvánosságot kap, s éppen tetszhalott állapotban van, mert a legutóbbi sorozatszerkesztő nem tudta folytatni a munkát. Most próbálunk új szerkesztőt találni, reméljük, hogy sikerül továbbvinni ezt a sorozatot is.