Kétféle szem – kétféle látás. Egy költő és egy grafikusművész izgalmas vállalkozásából született közös kiállításról és a figyelemre méltó könyvről, amely a művekből létrejött.

Ha nyár, akkor Balaton, ha víz, akkor meleg, ha Tihany, akkor… remek fotók és csodás helyszínek.

Van, amikor már csak a csoda segíthet. Van, amikor az sem. És nem tudhatjuk, ha átlépünk a csoda kapuján a szabadulásért, az milyen formában vár.

Ha seb keletkezik valahol az ember testén, akármilyen kicsi is, meghatározza a közérzetét. Hiába, hogy a test akár kilencvenkilenc százaléka ép, az az egy százalék, amely vérzik, lüktet, sajog, riadalomban tartja az egész testet.

A születés előtti utolsó két hónap érzékletes, döbbenetes képiséggel megírt versei, a kilenc hónapot felölelő ciklusból.

Még „óvodába is csak protekcióval vették fel”, nem hisz a csaló, a rossz, a hamis, a hazug költőkben akkor sem, ha jó verseket írnak. A hetvenöt éves Döbrentei Kornéllal beszélgettünk.

Az író túlélte a támadást, lélegeztetőgépen van. Sebesülései következtében egyik szemére megvakulhat, egyik karja megbénulhat, veséje veszélyben.

Lukács Sándor költői útja-időzése nem egyes verseken, sorokon, nem szavakon múlik. Fontosabb ezeknél költészete, az, ahogyan lényével a világ egészéhez kapcsolódik. Erről árulkodik új, Kikötő című verseskötete.

Rövidlátó szememben az öregedés egyik legcsalhatatlanabb jele az a tipikus fejmozdulat volt, amikor a(z) – többnyire férfi- – ember kézbe veszi az apró betűs szöveget is tartalmazó dobozt, újságot, feliratot, használati utasítást, receptet, aztán hunyorít meg összpontosít.

„hallgatásokból szövi az
idő a nyári levendularétet
egy kislány fején virágkoronának”

Kovács István könyve izgalmas látlelet egy korról, amikor a felnőttek még a régi világban szocializálódtak, s kénytelen-kelletlen elfogadták, eltűrték az újat, ámde nem szerették.

Hatalmas felkészültség és mindenre kiterjedő átfogó szándék, olvasmányos és összeszedett hangvétel: újra kiadásra került Várkonyi Nándor ismert könyve, Az újabb magyar irodalom 1880–1940.

Mielőtt a tengerhez vagy a Balatonhoz indulnánk, vagy miután onnan visszajöttünk, ne legyünk restek: elő a programfüzeteket, nyissuk meg kedvenc portáljaink ajánlóit, kortársaim, és kerekedjünk fel, hiszen itt a nyár!

Egy év leforgása alatt a harmadik könyvét lapozgathatjuk a kilencvenegy évesen is kivételesen termékeny jezsuita szerzőnek, Szabó Ferencnek. Legutóbbi kötete, a Két kiáltás között verseinek eddig legteljesebb gyűjteménye mintegy ötszáz oldalon.

A Magyar Művészeti Akadémia Titkársága Andrássy úti irodaépülete előtt 2022. július 25-től tekinthető meg a Tamási Áron életét bemutató szabadtéri kiállítás, amelyet a Kossuth-díjas, erdélyi író születésének 125. évfordulója alkalmából rendeznek.

A diktatúra világának propaganda-baromságai hű előképei voltak az immár szabadság szülte, harsogó zenével, tébolyult rikoltozásokkal, fényeffektusokkal és tűzijátékkal dúsított celebvilág baromságainak.

Cserép Lászlóval, a balatonfüredi irodalmi szalon vezetőjével, a Salvatore Quasimodo Költőverseny alapítójával beszélgettünk a város Szőcs Gézához fűződő kapcsolatáról, programokról, terveikről.

Ön tudta, mi a félelem, ezért lehetett bátor is. Az életben és főként az írásban. Nemcsak vallotta, de példájával bizonyította: nem igazi író az, aki nem ijed meg olykor attól, amit ír. Ön is gyakran megijedt – és írt tovább.

Ronald Stuart Thomas költő és pap olyan walesi közösség megteremtésén fáradozott, amely összhangban van önmagával és a természettel. Mert hallani vélte a jólét fényében az éhező szív, a nyughatatlan szellem morajlását.

Elképesztő magyar innovációs ötlet: ötvenezer éves grönlandi biojég menthetné meg a Balaton hőségben fuldokló halait.

Sárkányokat ereget a még-gyermek-nyár: kimerevedett sirályok fekszenek a szélre, lebegnek mozdulatlanul, egy helyben halmazállapotok között – fölöttük felhők a szürke összes árnyalatában, alattuk a folyó, a maga egyszínűségében.

Nyarat tetoválok anyámra, érett búza aranyát fonom hajába. Ha leszáll az est, elrejtem kötényem ráncai közé, betakargatom imádsággal, reggelre felírom mindenhová a nevét, csupa nagybetűvel.

Idén ötéves a Poétikon című rádióműsor a Karc FM-en, amelyben Viola Szandra költő több mint kétszázhatvan alkotót szólaltatott meg idáig.