Szépirodalom
Mennyi ellentét van bennem
Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költővel, a Nemzet Művészével nyolcvanhatodik születésnapja alkalmából beszélgettünk.
Karácsony! „Köszönöm alássan”
Miért pont a pásztorok a karácsony éjszaka kitüntetettjei? Megérdemlik? Ártatlan báránykák? Nem ez a hírük. Inkább az, hogy tisztátalan, templomidegen, elvadult, szava nincs, de ha van, szavahihetetlen, barbár népség. „Csordapásztorok.” A csorda a mindenük.
Az iszlám, az egy más világ
Szathmári alapos tudósi rendszerességgel tárja elénk a muszlim világ rétegeit egészen a kezdetektől, a szúfizmuson át a mai szektákig, hanem olyan érdekes szegmensekkel is foglalkozik, mint a nők jogai az iszlámban.
Türjei Zoltán verse
„Isten a tenyerén hordoz falaimmal együtt,
és várja, hogy kinézzek a repedések közt.”
Utazás az öregségbe – Vörös István verse
„az öregedés szigetén minden más,
a vízpartra egy ördögkommandó vigyáz,
a tekintetüktől a röhögés kiráz.
A lázadásnak minden formáját betiltják.”
Életünk tőkesúlya
A szeretet olyan, mint a vitorláshajók tőkesúlya, ami a hajó alján, a víz alatt van. Nem is látszódik, mégis, ha nincs ott, felborul a jármű.
Debreczeny György verse
„olyan az ember élete akár egy madártoll
vagy egy utazókosár
amelyet a negyedik emelet ablakából látunk
tovaúszni a mindenség felett”
Egy régi-új evangélium
Németh Péter Mikola könyvét a Pilinszky iránti hódolat ihlette, versei is hasonlóan tömörek, képszerűek és nem utolsósorban: a misztérium keresői.
Vékony pénz, avagy a pénzügyi tudatlanság
Először azt a címet szerettem volna adni e kis elmefuttatásnak, hogy Vékony pénz, avagy a pénzügyi tudatosság, de aztán arra jutottam, hogy így a reménybeli olvasó talán azt gondolná, értek a pénzügyekhez, és rögtön elidegenedne tőlem lelkileg, mint én szoktam azoktól, akik tényleg (értenek hozzá).
A bűn belopta magát a Paradicsomba
Zelnik úgy tanít, hogy az olvasónak nemcsak tudást, de tükröt is ad, hogy ebbe a tükörbe pillantva tudjon ráébredni a saját szellemi és erkölcsi állapotára és a körülötte lévő világ természeti és kulturális tendenciáira.
A piros tangóharmonika
Valahol Erdélyben, magyar világban, román világban, egy igen vágyott tangóharmonika végül gazdátlan maradt: odaát, mint annyi minden más szépség.
Malacváltság
"Rózsa Sándor. Hogy az ördög tenne oda, ahová kívánlak!" Avagy hogyan is ment az élet a betyáros múltban az Alföldön, és hogyan is álltak ehhez hozzá a népek.
Aranypacal
Az aranymorzsákat apránként szórta a pacalra, pöccintő mozdulatokkal oszlatva el őket. A legtöbb a paprikás zsíron lebegett még akkor is, amikor megkeverte a szaftot. Csillogott a pacal, a bélbolyhok tetején megült a ragyogás. Szellő üdvözült mosollyal vette szájába az első falatot...
Zenével ünneplik a magyar nyelvet Balatonfüreden
Könyvbemutatók, megzenésített kortárs versek, játékos irodalom órák és közös versmondás a Kiserdőben – programsorozattal ünneplik Balatonfüreden A magyar nyelv napját.
Fellinger Károly versei
„ma mindenkiből
lehet mikulás vagy simán télapó,
a határon túlinak Magyarország
örökkévalóságig tűnő várako-
zás”
Invázió – Szeder Réka Henrietta versei
„...ki kotorja be földdel a tömegsírok
helyét, ha te minduntalan csak ásod,
és az én ujjaim már lekoptak.
Neked rutin, nekem erő.”
Üveghang
„...megtelt a kert finoman pengő, csengő-bongó hangokkal. És az alkonyodó homályban a fűszálak kiegyenesedtek, a földből csírák, kicsi szárak, bimbók, levelek törtek elő, és a lassan sötétbe szenderedő homályban azt láttam, hogy színes a világ.”
Főnyeremény
Biológiai fegyverek, elszabadult mutáns vírusok, éhínség, gazdasági válság. A jövő? Egy stratégiai játék célegyenesének kíméletlen disztópiája. De mi lesz a főnyeremény?
Meghalt Kabai Lóránt, költő
Tragikus körülmények között távozott az élők sorából Kabai Lóránt költő, vizuális művész – tudatta nyilatkozatban az alkotó családja.
Útmenti keresztek
Divatba jött az önteltség, az önimádat, és megfertőzte a gondolkodásunkat. Pedig, ha jobban belegondolunk, rá kell döbbennünk, hogy annak a sokféle impulzusnak, amelyek az életet, a mi életünket is meghatározzák, nem hogy urai, de ismerői sem vagyunk.
Profán Miatyánk, 1956
1956 ősze: hazudik a rádió, csengőfrász, búzakalászos Rákosi-címer – a hatéves kisfiú és bátyja az ablakból egy szovjet tank ágyúcsövével néznek farkasszemet, a pincében felszakad a fohász: ...de szabadíts meg az orosztól!
Isten a fájdalmat
„minek vitatkozni a sötétséggel
várakozom inkább vele
amit nem lehet szóval kimondani
megcselekszi a szenvedés
Isten a fájdalmat szépnek teremtette”
56 – a bűvös szám
A jelenükkel elégedetlen, a jövőjükért aggódó emberek száma a belátható időben csak gyarapodni fog – háború a szomszédságban, ijesztő energiaválság a tél közeledtén Európában, elszabadulni látszó infláció világszerte…