Ukrajna tavaly februári megtámadása óta Putyin többször is nukleáris kardcsörtetésbe kezdett. Az atomfegyver esetleges bevetése okot adhat az aggodalomra, ahogy a másik lehetőség, a kísérleti nukleáris robbantás nemkülönben. Az orosz elnök utalt is az alkalmazására. Itt az ideje elgondolkodni a valószínűségén.

Legújabb számunkban Keserü Ilona életmű-kiállításáról, Az ember tragédiája lengyel recepciójáról, Várnagy Andrea zenei ismeretterjesztő kezdeményezéseiről, az euró bevezetésének esélyeiről, az ír gazdasági csodáról olvashatnak, Reigl Juditra és Fázsy Anikóra emlékezünk.

Ferenc pápa látogatása apropóján és a fiatalokat megszólító Szólj be a pápának programban beérkezett kérdésektől inspirálva továbbgondolásra érdemes bejegyzést tett közzé Koronkai Zoltán az állam és az egyház kapcsolatáról. A jezsuita szerzetes szerint az egyház nem szolgálhat politikai érdekeket.

Ferenc pápa szombat délután tizenegyezer magyar fiatallal találkozott a Papp László Sportarénában. A találkozón a vatikáni államfő őszintén szólt az ifjúságot érintő kérdésekről és témákról.

Az orosz–ukrán konfliktus már 2014 óta zajlik, de tavaly olyan fázisba lépett, amely már-már világháborúval fenyeget. Többen próbálkoztak közvetítéssel. Nemrégen Hszi Csin-Ping kínai elnök állt elő saját béketervével, tavaly Törökország volt aktív. A Vatikán is kezdeményez. Felmerülhet India közvetítő szerepe is.

Legújabb számunkban Ferenc pápa visszatérő látogatásának okát keressük, elindítjuk Madách Imre előtt tisztelgő sorozatunkat, bemutatjuk Szejid Hoszein Naszr iráni filozófust, Kipke Tamásra emlékezünk, beszélgetést olvashatnak Rosivall László orvosprofesszorral és Bogányi Gergely zongoraművésszel.

Atomtengeralattjáró-építési szerződést írtak alá az új, amerikai-brit-ausztrál katonai szövetség, az AUKUS tagjai márciusban San Diegóban.

Az idei Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia a liberális nemzetközi rend megtartását célzó amerikai erőfeszítésekre és kihívásokra, a Washingtonnal szembeni stratégiai autonómiát felváltó európai stratégiai felelősségre és Kelet-Közép-Európa geopolitikai szerepének visszatérésére világított rá.

Az amerikai elnök nagypénteken Észak-Írországba utazott, hogy az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság közt létrejött, a sok évtizedes északír etnikai-vallási konfliktust lezáró nagypénteki egyezmény huszonötödik évfordulóját megünnepelje. A hivatalos program alig néhány óráig tartott, utána az elnök nyomban áthajtatott Írországba, és már-már álruhás királyként bejárta eredeti hazáját.

Csoda és misszió. E két szóval jellemezhető annak a kecskeméti civil közösségnek a tevékenysége, amely felkarolja az elesetteket, s a mindennapi meleg étel mellé szellemi táplálékot is ad. A Karol Wojtyła Barátság Központ majd két évtizede építi szeretetközösségét.

Nyolcvan éve végezték ki Németországban a Scholl testvéreket, mert Hitler-ellenes röplapokat osztogattak. A halálos ítéletet nyaktilóval hajtották végre. A régi gépet hosszas vita után valószínűleg kiállítják.

Legújabb számunkban Illyés Gyula közéleti szerepvállalásáról, kollégáink kitüntetéséről, a Muzsikás együttes fél évszázadáról, Cranach elpusztított naumburgi oltárképének újrafestéséről, a Székelyföldi Grafikai Biennáléról, a klímaperek jelentőségéről és a békeközvetítés esélyeiről olvashatnak.

A francia nyugdíjrendszer megkerülhetetlen átalakítása országos tiltakozóhullámot váltott ki. Különösen a szélsőbaloldal szítja a hangulatot. A magára maradt Macron hajthatatlan.

A gyermekvállalást ösztönző intézkedések ellenére hazánk népessége az elmúlt évtizedben évente átlagosan harmincezer fővel csökkent. A tudatos gyermektelenség terjedése miatt az előrelépéshez a demográfiai politikának nem elegendő a háromgyerekes családokra összpontosítania.

Az információszabadság nem politikai jelszó, hanem szakkifejezés – írta még 1988-ban Sólyom László –, azoknak a jogintézményeknek az összefoglaló neve, amelyek a mai viszonyok között akarnak valódi esélyt adni a polgárok informált részvételének a társadalom ügyeiben, ezáltal a vélemény- és sajtószabadságnak. Kutatás az információszabadság mai magyar helyzetéről.

Roald Dahl könyveit meg akarták cenzúrázni, még az angol királyné is megvédte

Párhuzamos interjú Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszterrel és Németh Zsolttal, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével geopolitikai helyzetünkről az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében.

Legújabb számunkban korunk demográfiai és geopolitikai dilemmáiról, a klímaváltozás aggasztó üteméről, a modernista épületek eltűnéséről, Barabás Márton művészetéről olvashatnak. Batta András a Zene Háza programjairól, Tompa Gábor ókori görög drámák aktualizálásáról nyilatkozik.

Kína újabban felhagyni látszik a sokat bírált „harci farkasok diplomáciájával": békéltetőként lép fel a Közel-Kelet konfliktusrengetegében is. Az idő megmondja, valós tartalommal-e.

Legújabb számunkban Ferenc pápa lelkipásztori törekvéseiről, John Lukács hazaszeretetéről, Iancu Laura és Zalán Tibor költészetéről, Katona Szabó Erzsébet falikárpitjairól, Bányai István képi világáról, Dubrovay László kompozícióiról, a Szerémség és az erdélyi örmények történetéről olvashatnak.

Meddig tart, meddig tarthat még, vetődik fel joggal a kérdés, ez a borzalom hazánk északkeleti szomszédjában? A válasz sajnos eléggé kiábrándító: akár még évekig is.