Szemtanúk visszaemlékezése alapján a második világháborútól a rendszerváltás zavaros időszakáig vázolja fel a magyar vidék két teljes nemzedékének szenvedés- és boldogulástörténetét, családok és különféle közösségek históriáját a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kötete.

Együttműködési megállapodást írt alá 2022. december 7-én az Országút kétheti lapot kiadó Magyar Szemle Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia. A megállapodást az MMA részéről dr. Richly Gábor főtitkár, az Alapítvány részéről Entz Géza elnök látta el kézjegyével az MMA székházában.

Hátsó füves: a vidéki labdarúgóéletet bemutató sátoraljaújhelyi kiállítás zempléni kísérleti mozgalmat indított a megszűnt csapatok újjászervezésére.

Októberben tartották a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusát: Hszi Csin-ping tovább erősítette hatalmát, harmadik ciklusát kezdheti meg, a vezető testületekbe a saját embereit helyezte el, az elfogadott dokumentumok az ő irányvonalát szentesítették.

A házasság tiszteletéről törvényt fogadott el november végén az Egyesült Államok Kongresszusa, hogy az azonos neműek házasságát szövetségi  szintű védelemben részesítse. Több egyház sérelmesnek tartja a döntést. A mormonok sajátosan reagáltak.

A Magyar Bor Akadémia elnökével beszélgettünk a harmincéves szervezet díszközgyűlésén a testület jövőjéről és a kárpát-medencei magyar borászatról. Koch Csaba az első olyan vezető az akadémia élén, aki előzőleg elnyerte a szakma Kossuth-díjának tartott Év bortermelője címet. Megítélése szerint a borászat egyszerre tudomány és művészet.

Legújabb számunkban az autisták kommunikációs nehézségeiről, a kistelepülések sportéletéről, Cs. Szabó László életművéről, a Tisza-tó lakatlan szigetére elvonuló filmrendezőről, egy bécsi absztrakt expresszionista tárlatról és a kínai elit társadalompolitikai dilemmáiról olvashatnak.

Kétszáznyolcvanadik napjához érkezett Oroszország Ukrajna elleni inváziója. Összefoglaló a háború eddigi fejleményeiről.

November 25-én, a Gulag-emléknapon a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyokra és kényszermunkásokra emlékezünk. Közel egymillió elhurcolt honfitársunk közül két-háromszázezren soha nem tértek vissza szülőföldjükre, jeltelen sírban nyugszanak, valahol idegen földön.

Nem találkoztam nála rettenthetetlenebb emberrel börtönéveim alatt. Kevés lehetőségünk volt beszélgetni, nem voltunk zárkatársak, de értékes egyéniségére, nyelvtudására, kemény, mégis emberséges társaságára, intelligenciájára, következetességére mindjárt felfigyeltem.

Legújabb számunkban a magyar parasztság eltűnéséről, a Keleti Károly út építés- és kultúrtörténetéről, a Danubia Zenekar ifjúsági ismeretterjesztő missziójáról, Molnár József életmű-kiállításáról, a Blokád című filmről és az amerikai félidős választásokról olvashatnak.

Anže Logar vagy Nataša Pirc Musar? A jobboldali vagy a baloldal támogatta, női, független jelölt? Ez volt a kérdés a szlovén köztársasági elnökválasztás első fordulója után. Végül a nő, Melania Trump korábbi jogi képviselője kapta a legtöbb voksot.

„A Kelet Nyugaton és a Nyugat Keleten” – mondta állítólag Szent Száva, az önálló szerb ortodox egyház megteremtője hazájáról. A balkáni ország törésvonalak mentén fekszik, s mindkét irányhoz komolyan kötődik. Mondhatni: kompország.

A félidős választástól sokan „piros hullámot”, földcsuszamlásszerű republikánus győzelmet vártak. De az jócskán elmaradt. Gyorsmérleg.

Ligetfalun rengeteg ártatlan magyar és német származású embert – civileket, asszonyokat, sőt csecsemőket is! – gyilkoltak meg jóval a második világháború befejezése után az akkori Csehszlovákiában.

Életemben először léptem át a Belügyminisztérium küszöbét. Valamikor ez ijesztő épület volt, igyekeztem messze elkerülni. Azért jöttem, hogy találkozzam Vecsei Miklós miniszterelnöki biztossal, aki a Felzárkózó települések program irányítója.

A külterületen élő emberek közül sokak számára a tanyagondnokok jelentik az egyetlen kapcsot a külvilággal. A betegeket orvoshoz szállítják, délben ebédet visznek nekik, kérvényt írnak, tűzifát vágnak. Missziójukat érzékenyen érintik a megszorítások, de a szolgáltatás színvonalából nem engednek.

Az Országháznak abban a Kossuth térre nyíló szobájában beszélgettünk Németh Zsolttal, amelynek erkélyéről 1956-ban Nagy Imre szólt a téren összegyűlt sokasághoz, és ugyaninnen hirdette ki 1989. október 23-án Szűrös Mátyás a köztársaságot. Az erkély előtt a székely zászló leng. Ez az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének dolgozószobája.

Benjamin Netanjahu – ha nem is fölényesen, de meggyőző erővel – megnyerte a november elsejei, három és fél éven belül az ötödik izraeli választást. Gyorsfelvétel.

A cseh belpolitika, a közjogi rendszer szabályainak köszönhetően szinte a folytonos választási kampány állapotában van, állandóan formálódik, egymást követik a képviselőházi, a szenátusi, a helyhatósági és a köztársaságielnök-választások.

Legújabb számunkban Németh Zsolt az ukrajnai béke feltételeiről, Sári László József az önkorlátozást hirdető ázsiai világlátásról, Hegedűs Endre Chopin muzsikájának rejtett üzenetéről nyilatkozik, Jeszenszky Géza a német megszállással szembeni fegyveres ellenállásról ír.

Vajon az orosz–amerikai/európai kiélezett szembenállás és a több területen is megnyilvánuló együttműködés felülírja a két ország hagyományos ellentétét?

Válságos időkben vajon szükség van-e karizmatikus politikusra, aki a rutinkérdéseken felülemelkedve retorikájával olyan értelmezési keretet teremt, amelyben az általa elképzelt megváltás játssza a főszerepet?