Sem az építészet, sem a műemlékvédelem nem élhet a másik céljának, feladatának ismerete nélkül, a valóságban mégis sokszor mintha az előbbi zárt világának (magán)problémája lenne egy régi épületben rejlő érték feltárása – állítja vezércikkében (Rendezni végre közös dolgainkat…) Nagy Gergely.

Aktuális rovatunkban a hazai jazzkedvelőknek indított Szakcsi Rádióról, a belgrádi tömegközlekedési járműveken megjelenő magyar versekről, Kovács Miklós tiszakécskei kékfestőmester életmű-kiállításáról, a Győri Nemzeti Színház lebontással fenyegetett épületének túlélési esélyeiről, a kecskeméti Mercedes-gyárban tesztelt humanoid robotról, a Boeing új vezérigazgatójának a vállalati kultúra és fegyelem helyreállítását célzó erőfeszítéseiről, az angolszász hatalmak és Kína egymás elleni kölcsönös kémkedéséről és a TitTok betiltására irányuló amerikai törekvésről olvashatnak. Szerdahelyi Csongor Cserép László balatonfüredi művelődésszervező, valamint Sziveri János vajdasági költő munkásságát méltatja (Egy igazi kultúros dicsérete), Király Farkas a szerbek atomerőmű-építési terveit ismerteti (Lignitről atomra).

Európának egy újabb Klemens von Metternich hercegre lenne szüksége – állítja Halász Iván, aki szerint az EU megmentésén fáradozó értelmiségieknek, hivatalnokoknak és politikusoknak tanulniuk kell a korábbi összeomlások és szétesések tapasztalatából (Az EU és a Monarchia fájó párhuzama).

Nem megítélni, hanem megérteni akarta népét Turi Sándor tanító, a falu mindenese, aki Paszabon, a nyírségi Rétközben élte le tevékeny életét. Róna Katalin az újságíró unoka, Turi Gábor által a nagyapa írásaiból, néprajzi gyűjtéseiből válogatott kötetet bemutatva tiszteleg munkássága előtt (Hát az már tanító, amik mi vagyunk?)

Szekér Nóra történész legújabb könyvében négy világhírű magyar tudós – Teller Ede, Szilárd Leó, Gábor Dénes és Szent-Györgyi Albert – életútját dolgozza fel a kommunista titkosszolgálat szemszögéből (Elmer István: A titkosszolgálat célkeresztjében).

Jó az állami támogatás az egyháznak? – Mike Károly közgazdász szemmel vizsgálja a vallási keretekben folyó oktatási, egészségügyi vagy szociális szolgáltatások gazdálkodási kérdéseit. Az állami finanszírozás a politikai támogatónak való megfelelés késztetése révén veszélyeztetheti a papság hitelességét, és mérsékelheti a tagok önkéntes hozzájárulását.

Harmincöt évvel ezelőtt az új széljárást megérezve kezdtek szaporodni a független, „rendszerváltó” vidéki hetilapok. Havasi János Tündöklésük és bukásuk történetét idézi fel, az egzisztenciájukat a függetlenségért kockáztató újságírók ugrását a sötétbe, az átmenet éveinek lázas változtatni akarását, a vállalkozói finanszírozás és a terjesztés buktatóit.

Százesztendős a kiugró ormon álló esztergomi Babits-ház, a költő szerint a legszebb kilátóhely a városra, ahol feleségével, Török Sophie-val két évtizeden át töltött el csöndes, alkotó hónapokat. Róna Judit Ágnes idézi fel a költői hon-foglalás történetét (Kertem az egész táj).

… nagy az Isten és kicsik a / nemzetek, és a Menny különb bazilika – írja Dal az esztergomi bazilikáról című versében Babits Mihály, vigaszt merítve belőle a Duna túlpartját szuronyos cseh katonák által őrzött, kettészakított hazára letekintve.

Körmendy Imre a Bem téri első világháborús emlékműhöz, s a gyermekkorában ormótlannak érzett esztergomi bazilikához fűződő emlékeiről, valamint mai otthona, Óbuda rég- és közelmúltjáról mesél (Oroszlánszobor, az arcfaragó és Óbuda).

Más a szülőföld és más a haza: az egyik gyerekkori emlék, a másik férfikori gond – idézi Cs. Szabó László 1942-ben írt mondatát Szigethy Gábor (Rendületlenül), emlékeztetve, hogy a jeles író azután élete jelentős részét londoni emigránsként volt kénytelen leélni.

Kövi Pál, a New York-i The Four Seasons étterem felvirágoztatója és résztulajdonosa, az Újrafelfedezett palóc gasztrozseni munkásságát és az erdélyi konyha kincseinek megőrzésében vállalt szerepét méltatja Nagy László.

Sántha Attila klézsei csángó barátja, Duma András és a Czuczor–Fogarasi szótár segítségével próbálja megfejteni a millennium idején született egyik debreceni mondás értelmét (Hajbók, csimbók…)

Barátainkról nem lehet nekrológot írni, legfeljebb naplót vagy regényt – vallja Kodolányi Gyula, a közösségi emlékezet elvárásának engedve mégis felidézi emlékeit Czakó Gáborról (A Teremtő mosolya). Magyar rémmeséinek anyaga közelmúltunk nyers valósága, melyet durvaság nélkül, krúdys varázslattal tesz elmondhatóvá. Publicisztikáiban a Gazdaságkor rombolását pellengérezte ki, Beavatás című tévésorozatában elhangzott a hitről, történelemről és társadalomról mindaz, amit a mai fiatal konzervatívok felfedezésként élnek meg.

Létünk csak tiszavirág-villanás Két csók között, miközben népmesék horizontján vagy Melchizedek papkirály kinyilatkoztatásában az ég és föld összeér – állítja szőlőhegyi beszédében Zelnik József.

Ludmilla, a magának való, csinos leány megnyílásának történetét meséli el Zöldi Pál Üvegnegatív című novellája, találkozását lakását otthonossá varázsló barátjával, aki csak vele ült volna le a Negresco kávéház teraszára.

Jankó Judit az Art Factory nyitókiállításának kurátorát, Banovich Tamást bírja szóra, aki feleségével, Magda Sawonnal negyven éve vezeti New Yorkban a Postmasters Galériát (A művészkolóniától az art marketig). Az alkotók joggal bizalmatlanok a művészeti világ kereskedelmi oldalával szemben, hiszen mára kemény üzletemberek, opportunista művészek, ügyeskedők özönlötték el a piacot.

Fényműveiben tökéletessé fejlesztve adja tovább elődei tudását Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, az MMA rendes tagja, az Interferenciák megszelídítője, akivel Fazakas Réka beszélget a Vigadóban nyílt Villanások a múltból és jelenből című kiállítása kapcsán.

Róna Katalin szerint (Házak, színek, kapcsolatok) mára elfogadottá vált, hogy a barokk kastélyok, paloták fénykorukban aligha lehettek „Habsburg-sárgák”. Fejérdy Tamás képekkel jól illusztrált kötete az épületek színezésének históriájáról szól, szakembernek és laikusoknak egyaránt.

Fülei Balázs Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt Réfi Zsuzsanna faggatja repertoárépítésről, kamarazene-tanításról, a képzőművészet és a zene párbeszédére épülő alkotóestekről, az Echo Nyári Akadémiáról (Vágyak, lehetőségek, eredmények).