◼Balatonfüreden magától értetődőn van jelen az irodalom. Az elmúlt kétszáz év alatt a város identitásának elválaszthatatlan részévé vált. Nemcsak Rabindranáth Tagore, Jókai Mór, Déry Tibor öröksége él, a kortársak is jelen vannak. Harmincéves jubileumát ünnepli idén a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny, évről évre itt vannak a Hamvas Napok, rendszeresek az író-olvasó találkozók és könyvbemutatók. A városnak saját irodalmi folyóirata van, a negyedévente megjelenő Tempevölgy, sőt, a szerkesztőség saját könyvsorozatot is indított. Tavaly novemberben pedig vidéki viszonylatban egyedülálló módon új kulturális tér is nyílt, a Vaszary Villa épületében helyet kapó irodalmi szalon, amely a városhoz erősen kötődő Szőcs Géza költő nevét viseli.
Szőcs Géza Balatonfüred támogatója, több füredi rendezvény szereplője és mentora volt, nem mellesleg a város díszpolgára. Nem kérdés, hogy szellemi hagyatékát legjobb tudásunk szerint továbbvigyük. Így született meg az irodalmi szalon, amely egyféle nyitott szellemi műhelyként működik. Pár hónapja nyitottunk, de azóta már voltak itt koncertek, irodalmi estek, különböző kulturális események, kiállításmegnyitótól kezdve konferenciáig, sok minden. Az irodalmi szalon egy részében Szőcs Géza kedvenc festményei és az általa használt bútorok kaptak helyet, néhány személyes tárgya, például az írógépe, szivartartója, igazolványai vagy éppen a jellegzetes mellénye is itt van. A folyamatosan bővülő könyvtárrészlegben pedig bárki kedvére olvasgathat. Az a dolgunk, hogy Szőcs Géza szellemében töltsük meg ezt a helyet élettel.
◼Ez mit jelent? Hogyan határozná meg Szőcs Géza szellemiségét?
Gézának rendkívüli műveltsége volt, széles nemzetközi kitekintéssel. Az érdeklődése jóval túlmutatott az irodalmon, a film, a képzőművészet, a zene is mélyen foglalkoztatta, mindegyik művészeti ágban otthonosan mozgott, és nem ismert pardont. Úgy értem, határozott véleménnyel, értékítélettel bírt, szinte kulturális etalon volt. Mindig a szellemi színvonal döntött nála. Géza szellemi öröksége tehát az aktuális politikai állásfoglalások, művészeti divatok felett álló magas nívó. Ennyi, de ez épp elég. A műfajok egymásra reflektálása egyértelmű volt számára, ezt az utat követjük, ezért foglalkoztunk Enyedi Ildikó Füst Milán regényéből készített filmjével, ezért volt itt Silvio Monti olasz képzőművész, és ezért ad hamarosan Cziffra György-estet Balázs János zongoraművész, valamint lesz egy este Cezanne és Zola címmel, amelyet Geskó Judit művészettörténész prezentál majd.
◼Baráti viszony fűzte Önöket egymáshoz. Honnan eredt a kapcsolat?
Hamvas Béla révén ismerkedtünk meg. Több mint húsz évvel ezelőtt az általunk szervezett Hamvas Napokon volt vendég, állt ott a sétányon egyedül, egy hegynyi ember, ő pedig szerényen, visszahúzódva. Géza akkor igen nehéz körülmények között élt, kereste a helyét Magyarországon, markáns társadalmi szerepvállalása csak jóval később jelentkezett. Rokonszenveztünk egymással, meghívott magához Kolozsvárra, sokat beszélgettünk kultúráról, Füredről, a pálinkákról. Mindenről lehetett vele beszélgetni, őszinte, érdek nélküli, természetes kapcsolat alakult ki közöttünk. Megrázott a halála.
◼Harmincéves idén a Quasimodo Költőverseny. Európában sem igen találni hasonló kezdeményezést, ahol kortárs költők mérhetik össze tudásukat verseikkel. Mivel készülnek?
Idén szeptemberben ünnepeljük a költőverseny harmincéves évfordulóját. Sok mindennel készülünk, természetesen meghívjuk a verseny nagydíjasait, Zalán Tibortól kezdve Marno Jánoson át Gergely Ágnesig, igen impozáns a névsor, és persze megemlékezünk a már elhunytakról is, Térey Jánosról, Faludy Györgyről, Határ Győzőről, hogy csak néhányukat említsem. Alapító tagunkra, Görgey Gáborra és zsűritársunkra, Szkárosi Endrére is emlékezünk majd. Irodalmi fesztivál lesz, a város több pontján kortárs költők és zenésztársaik lépnek fel a rögtönzött színpadokon – remélem, elfogadja a meghívásunkat többek között Grecsó Krisztián, Gyukics Gábor és Szálinger Balázs. Hajókázunk majd, olasz estet tartunk, nagyszabású faültetést rendezünk. Kisfaludy Sándor és Petrarca kapcsolatáról értekezünk, vendégünk lesz Somogyi Győző képzőművész, és bemutatjuk a Magyar Kultúra folyóirat Huszár tematikus számát.
◼Balatonfüreden nem múlik el hónap, hogy ne lenne valamilyen irodalmi rendezvény. Lesznek új kezdeményezések?
Az irodalmi programok valóban beleivódtak a város életébe, az irodalom szervesült a várossal, ami egyrészről köszönhető a hagyománynak, hiszen Pálóczi Horváth Ádám, Jókai, Rabindranáth Tagore, a Lipták-ház révén pedig szinte a teljes korabeli írótársadalom megfordult itt. A fürdőváros, a gyógyhely előnyei közé tartozik, hogy Füred az alkotók egyfajta zarándokhelyévé vált, alig akad komoly író, aki ne fordult volna meg itt. Ha megnézzük a Szívkórház naplóját, abban is igen veretes névsort találunk: Ady, Hamvas, Szabó Lőrinc és így tovább. De nem csak hagyomány van, a város eltökélt abban, hogy helyet adjon a kortárs irodalomnak, több rendezvény szolgálja ezt, a Jókai Napoktól kezdve a lazább hangvételű Könyv-Bor-Jazz Fesztiválig. Fontos volt az is, hogy legyen helyi folyóirat, amely azonban csak lokálisan füredi, tartalmában országos kitekintésű, ráadásul a könyvsorozatunk is jelentős értéket képvisel. Nem állunk meg, a város képviselő-testülete döntött arról, hogy Pannon Irodalom néven új alapítványt hoz létre. Talán idén ősszel el is kezdődhet a munka, s még több irodalmi esemény várható.◼
A szerző író, újságíró
