Tette ezt azután, hogy a BT – amelynek öt állandó tagja: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, az Orosz Föderáció és Kína bármely határozatot megvétózhat – emiatt nem tudta 2022 februárjában felszólítani Oroszországot, hogy szüntesse be törvénytelen „katonai műveletét”, ahogyan most sem sikerült „azonnali humanitárius tűzszünetet” követelnie Izraeltől, mert hol az orosz–kínai kifogás söpörte félre a Hamász terrorcselekményét elítélő és a nemzetek önvédelmi jogát megerősítő nyugati kitételt, hol pedig – február 20-án immár harmadjára – az USA akadályozta meg a határozat elfogadását. Oroszország azóta sem mutatja semmi jelét annak, hogy fel akarna hagyni a politikai Nyugat által egyöntetűen elítélt háborújával. Izrael pedig eltökélte magát, hogy felszámolja az Irán támogatta Hamász terrorszervezetet, amely 1987-es megalakulása óta csaknem ötszáz kilométeres alagúthálózatot épített ki Gáza sűrűn lakott területe alatt, hogy az ott élő palesztinokat élő pajzsként használva terrortámadásokat hajtson végre a zsidó állam ellen, és amely elnyerte a nyugati baloldali közvélemény rokonszenvét, illetve Oroszország látványos pártfogását. A „civilizációs összecsapásban” a nyugati politikai elit aligha hagyhatja cserben a vészkorszak után megalakult államot, még ha dacolnia kell is a balos közhangulattal. Az ENSZ pedig, melynek működését sokan vitatják, de a nemzetközi életet meghatározó számos hasznos szervezete miatt életben tartják, ilyen körülmények között nem tudja hivatását betölteni. Mégis az lenne a sorsa, mint a második világháború kirobbanásakor tehetetlen, ámde korántsem így kiépült Népszövetségnek? Vajon megreformálni – amire Guterres is felszólít –, a civilizációs viszályban lehet-e? A helyébe léphetne-e az elképzelt Demokratikus Nemzetek Szervezete?
Nyitókép: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésezik 2017-ben
