Korunk egyik legsúlyosabb közegészségügyi csapása az opioidválság. Első hullámát főként a Purdue Pharma előállította és az USA gyógyszerhatósága engedélyezte félszintetikus opioid fájdalomcsillapító, az OxyContin receptre felírásának elharapózása váltotta ki. A gyógyszer függőséget idéz elő, és 1999 és 2022 között mintegy hatszázezer amerikai halt bele a túladagolásába, mint a Dopesick és A gyilkos csodaszer című sorozatból ismeretes. A második hullámot az idézte elő, hogy a drága, vényköteles gyógyszert egyszerűbb és olcsóbb helyettesítőszerekkel, nevezetesen heroinnal pótolni, a harmadikat pedig az, hogy a még sokkal olcsóbb szintetikus opioidok, mint a heroinnál ötvenszer-százszorta erősebb fentanil, rohamosan elterjedtek. Az USA-ban az évtized végéig további 1,2 millió ember halálával lehet számolni. Világszerte hatvanmillió opioidfüggő van, évente százezren halnak bele (2023-ban a háborús áldozatok száma az Uppsalai Egyetem szerint kiugróan magas: százötvenezer). A fentanilt legnagyobbrészt kínai gyárak állítják elő, a mexikói drogmaffia feldolgozás után teríti az USA-ban. Az ópiumháborúk juthatnak eszünkbe, amikor főként brit kereskedők a szabadkereskedelem jegyében tettek kínai milliókat magatehetetlen ópiumevővé. 2017-ben Donald Trump közegészségügyi szükséghelyzetnek nyilvánította az opioidválságot. Tavaly Joe Biden megegyezett Hszi Csin-pinggel a kínai fentanilgyártás korlátozásában. A hatóságokat azonban könnyű kijátszani. A Reuters újságírói a hétköznapi böngészővel föllelt kínai eladótól háromezer-hatszáz dollárnyi bitcoin átutalásával csaknem nyolcszázezer, egymillió dollár értékű, fentaniltartalmú pirula előállításhoz szükséges piperidint vettek tavaly augusztus és idén május közt Mexikóban, New Yorkban és New Jerseyben.
Szerkesztőségünk is rákeresett a szerre: tényleg webáruházban kínálják bizonyos kínai kereskedők.
Nyitókép: Jelenet az első ópiumháborúból, installáció a Sencseni Múzeumban
