Az orosz katonai titkosszolgálat robbantott fel két csehországi lőszerraktárt még 2014-ben – idén tavasszal jutottak erre a megállapításra az ottani nyomozók. Tavaly novemberben a Bulgária hivatalosan kérelmezte Oroszországtól három ügynökének kiadását, mert Emilian Gebrev bolgár fegyvergyáros és munkatársai ellen korábban kis híján sikeres merényletet hajtottak végre. Legutóbb július 11-én pedig a CNN adta hírül, hogy az év elején az amerikai titkosszolgálat fényt derített a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger ellen tervezett orosz orgyilkos kísérletre, erről tájékoztatta a német hatóságokat, és azok sikeresen elhárították az emberölési tervet. A német vállalat Európa legnagyobb lőszer- és fegyvergyártója, nemcsak az ukrán honvédelmi erőfeszítést látja el tűzérségi lőszerekkel, tankfelújító- és rövidesen tankgyártó üzemmel, hanem a magyar haderőreform egyik meghatározó szereplője egyebek között zalaegerszegi és várpalotai művei révén. Moszkva a hadiipari vezér személye elleni támadással próbálkozva nyilvánvalóan szintet lépett a Nyugat, azon belül főleg Kelet-Közép-Európa és a Baltikum elleni, évtizedes hibridháborújában, dezinformációs és időnként gyilkos megfélemlítő akcióiban, melyekkel az Ukrajna melletti elkötelezettséget és általában az így megtámadottak belső stabilitását akarja megtörni. Ugyanakkor nincs könnyű dolga, mert hazánkat leszámítva Európából több mint ötszáz kémgyanús diplomatáját utasították ki, és nem könnyű bevethető ügynökökre szert tennie. Mindenesetre aligha véletlen, hogy az ilyen akcióknak való érdemi ellenállás a washingtoni NATO-csúcson külön hangsúlyt kapott.