A lengyel Szolidaritás 1989-ben az első, félig szabad választásokon átütő sikert ért el, a rendszerváltás viszontagságai közepette azonban darabjaira hullott. Utódpártjai élén tűnt fel 1991-ben Jarosław Kaczyński és Donald Tusk, a közelmúlt lengyel közéletének két meghatározó politikusa.

Oda is hagyja Albiont Lionel Shriver világhírű, a Duna–Tisza táján is ismert írónő.

Oroszországban szmutá fenyeget, és a gyarmatosított őshonos népek emigrációi szervezkednek. Figyelni kell-e rájuk?

Franciaország megkezdte csapatai kivonását a hányatott sorsú országból, ahol Wagner-támogatással kerültek hatalomra puccsisták.

Legújabb számunkban Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjjal elismert munkásságát méltatjuk, bemutatjuk Hegedűs Andrea üvegtextil-művészetét, Jakovits József festői életművét, Sándor György utolérhetetlen humorát, Bolyai Jánosra emlékezünk, Sólyom Lászlótól búcsúzunk.

Jászi Oszkár Háború és kultúra című írásában téveszméiben tévelygő vak prófétaként fest jövőt, amely felé a haladás isteni léghajója röpíti Európa népeit: „Nem a nemzeti széttagoltság felé halad a világ, hanem a nemzetközi szolidaritás felé…”

Jó volt magyarnak lenni október első napjaiban. Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja jogos büszkeséggel töltötte el hazánkfiait és -lányait, ám még ezekben az ünnepi pillanatokban is találkozhattunk akadékoskodókkal.

A kelet-közép-európai régió politikai, gazdasági és kulturális tekintetben is sérült a szovjet megszállás miatt, ennek egyik speciális vetületét taglalja legújabb könyvében Jobst Ágnes, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) történésze.

Izraelt példátlanul súlyos fegyveres támadás érte október 7-én reggel hat órakor. Azóta hadiállapot van érvényben.

XXXX

A Magyar Művészeti Akadémia október 5-én a Pesti Vigadóban tartott tisztújító közgyűlésén 2023. november 5. napjától 2026. november 4. napjáig az MMA elnökévé választotta Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építészt, az MMA rendes tagját. Az új elnökség összetételéről is döntöttek.

A vereség után minden emberben felmerült a kérdés: megérte-e egyáltalán ez a másfél év a vértanúkat, a felégetett városokat és falvakat, az értéküket vesztett Kossuth-bankókat?

Legújabb számunkban a matematika és zene, illetve képzőművészet kapcsolatáról beszél Gyüdi Sándor és Szilassi Lajos, megismerkedhetnek Gergely Ágnes költővel, Pócs Tamás botanikussal és egy brazíliai törzs életét dokumentáló fotóművésszel, Claudia Andujarral, valamint a Mai Manó Házzal.

Az idén tízéves a Hszi Csin-ping kínai elnök által kezdeményezett hatalmas projekt. Michael Bennon és Francis Fukuyama írása a Foreign Affairs hasábjain.

Az új orosz középiskolai történelemtankönyvet fellapoztuk. Az 1956-ról és az 1989-1991-ről szóló hirhedett állítások benne vannak.

Szeptember 15-én lejárt az ukrán gabonafélék lengyelországi, szlovákiai, magyarországi, bulgáriai és romániai behozatalára vonatkozó, uniós jóváhagyással tavaly bevezetett tilalom. Az előbbi négy ország a Bizottság döntése és Ukrajna tiltakozása ellenére meghosszabbította azt.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szeptember 27-én rendezett nemzetközi konferencián a világ szinte valamennyi jogi kultúrájából érkező elismert tudós előadók az emberi jogokat napjainkban övező kihívások és visszásságok feltárására vállalkoznak.

Legújabb számunkban Freund Tamással, az MTA elnökével, Vizin Viktória énekessel és S. Varga Pál irodalomtörténész-akadémikussal beszélgetünk, a Pesti Műhely kínai útjáról, két veszprémi Egry József-kiállításról és a veszprémi Országos Műemléki Konferenciáról olvashatnak.

Kárpátalja ismételt elvesztésének hamis kérdésével szembesülve az ősi magyar virtus felizzik, röpködnek a szólamok és a jelzők, a józan ész pedig csak álmélkodik. A sokszor ismételt hazugság azonban nem válik igazsággá.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozatai idén is díjakkal ismerték el a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, akik a művészet, a művészetelmélet, a művészetszervezés és a művészetigazgatás terén mutattak fel egyedülálló életművet.

Az orosz társadalom általános mozgósítását szorgalmazza Kirill, minden oroszok pátriárkája, az Orosz Ortodox Egyház feje.

A XIX. század sokoldalú tudósa volt, akinek neve sokkal kevésbé ismert napjainkban, mint azt teljesítménye indokolná. Művelődéstörténetünk kiemelkedő alakjának nevét csak egy budai utca és szülővárosának egyik iskolája őrzi, és szobrai sem állnak nagyobb városaink parkjaiban.

A Bálványosi Szabadegyetemen az ukrajnai háború teológiai vonatkozásairól is tartottak kerekasztalbeszélgetést, ami közös fohászra is alkalmat adott.