Filmek, filmkockák, rajzok című vezércikkében Orosz István az 1956 fényló arcai című, Nagy Gáspár költővel közösen készített album, s a benne lévő grafikákat megmozdító Töredékek 1956 című film kapcsán a grafikus Kiss István művészetére hívja fel a szakma figyelmét.

Aktuális rovatunkban Petőfi vándorútjának felelevenítéséről, a Fonó lemezeinek nemzetközi elismeréséről, két műemlékvédelmi konferenciáról, Reigl Judit centenáriumi kiállításáról, Nobel-díjasainkról (Szerdahelyi Csongor: Svédacél), az atomcsendegyezményről, a tengerhajózás zöldítéséről, Lionel Shriver Portugáliába telepedéséről (Pásztor Péter: Valami bűzlik Angliában), Ferenc pápa környezetvédelmi üzenetéről, a korzikai és a székely autonómiatervekről, Banksy velencei graffitijéről olvashatnak.

Friss Nobel-díjasainkat köszöntő alkalmi rovatunkban Krausz Ferenc lézerfizikai felfedezését Szipőcs Róbert magyarázza el (Mint a Webb-űrteleszkóp), Karikó Katalint többek között az MTA vezetőinek levelével üdvözöljük (A kitartás megéri).

Bolyai János, a matematika első nagy forradalmára apjának próbálkozásait folytatva oldotta meg a „paralellák problémáját”. Mandics György bemutatja, hogy a tizenötödik euklideszi axiómát zárójelbe téve jutott el a magyar matematikus a logikai ellentmondástól mentes abszolút geometriához (Az ember, aki Istennel kelt versenyre). Gauss, a matematika fejedelme levelében elismerte, a világ azonban még nem érett meg a korszakalkotó felfedezésre.

Sólyom László egykori köztársasági elnöktől, az Alkotmánybíróság első elnökétől, a többek által vitatott „láthatatlan alkotmány” kidolgozójától búcsúzik jogász kollégája, Király Miklós (Sir, Isten veled!). Hihetetlenül művelt, érzékeny értelmiségi volt, aki tűzön-vízen át, ha kellett, mereven kitartott elvei mellett. Erényei, érdemei és vitatható-vitatott döntései mind erről az egyetlen tőről fakadnak.

Mitrovits Miklós a lengyel geopolitikai stratégia és az orosz birodalmi gondolkodás konfliktusát elemzi (Szabadság és szolgaság között nem lehet kompromisszum). A lengyel keleti politika történelmi gyökerei a lengyel–litván államközösségben fedezhetők fel, függetlenségi céljaik eléréséhez a lengyeleknek ebben a régióban kell partnereket találniuk.

Szlovákia választott, s Halász Iván ennek hátterét és következményeit mutatja be. A szlovák nacionalizmus magyarellenes élét tompíthatja, hogy képviselői pozitív példát látnak a magyar kormánypolitikában.

Nemrégiben Széchenyi-díjjal ismerték el Kahler Frigyesnek a kommunista rendszer jogtörténetét feltáró kutatásait. A történésszel Kántás Balázs beszélget a 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló intézkedésekről, a kor jogalkotási és ítélkezési gyakorlatáról (Az igazság és az igazságtalanság nyomában).

Bábel Balázs kalocsai érseket már kispap korában foglalkoztatta Petőfi korlátot nem ismerő, minden felsőbbséget gyűlölő szenvedélyes egyénisége, aki semmiben sem akart elmaradni a francia forradalom általa bálványozott vezetőinek példájától. A hetvenes években írt tanulmánya szerint (Megalkuvás nélkül) a költőt a nyomor nem riasztotta, a kudarc kedvét nem szegte, eszménye egy olyan köztársaság, melyben a gondolat szabad, a szó büntetlen, a tett nyílt.

Luzsicza István Üres és Az ajtók záródnak, illetve Lajtos Nóra Darázsfészek című versét olvashatják.

Sándor György sziporkázó egyéniségét, utolérhetetlen, fanyar humorát mutatja be számos anekdotikus történet felidézésével és a humoralistáról készített vidám grafikájával Szerényi Gábor (Szemérmes szatír).

Rohmann Ditta csellóművésszel Réfi Zsuzsanna készített interjút a zenei tradíció és az előadóművészi megújulás egyensúlyáról, műfaji kísérletezéseiről, az egész embert érintő zenepedagógiáról (Csellista, aki röpülni tanít).

Szekáry Zsuzsanna a folk világából érkezett F. Sipos Beával és Faggyas László rockzenésszel, az idén húszéves Hangraforgó együttes alapítóival beszélget a magyar kultúra verssel és zenével történő népszerűsítéséről, az óvodások és iskolások zenei neveléséről (Dalokká varázsolt versek).

Alapvetően szobrászként él a köztudatban Jakovits József, akinek művészete New York-i emigrációjában részben kényszerűségből festőként, a héber kalligráfia szimbólumaiból építkezve teljesedett ki. Szabó Noémi szerint Jakovits alkotói praxisa nem szálazható szét különböző műfajokra, mert ezek egymást kiegészítve, egymásra épülve és párbeszédet folytatva alkotják az életmű koherenciáját. (A teremtés gesztusa).

Molnár Szilvia a Ferenczy Noémi-díjas textiltervező, Hegedűs Andrea magánlakásoktól köztereken át a Materfad Barcelona Collectionig sok helyen látható különleges üvegtextil-kompozícióit mutatja be (Ami a kereten túl van), amelyeket rangos nemzetközi válogatásokat követően hamarosan az Országút Galériában láthatnak az érdeklődők.

Aventinói sétára hív az élete felét Rómában töltő Somorjai Ádám bencés szerzetes. Antik emlékek és legendák, s az emigráns magyarok Triznya-kocsmájának találkozásai elevenednek meg, s a máltaiak kapujának kulcslyukán rácsodálkozhatunk a Szent Péter-bazilika kupolájára, s megtudhatjuk, miért jó a csendre vágyó római polgárnak, ha a Juventus nyeri a focibajnokságot.

Magyar menekültek Dániában. A koppenhágai magyar követség jelentései 1956–1958 című forrásközleményével nyert dániai tanulmányútjának tapasztalatairól számol be Seress Attila (Égből jött zászló), tisztelettel adózva a dánok nemzeti zászlajuk iránti erőteljes kötődése előtt.

Két budai ifjú lélek került kezdő házasként Kőbánya-Ligettelekre. Körmendy Imre felidézi a munkáskerületben szerzett első benyomásait, a szomszéd család néhány centiméter távolságból „élvezett” életjeleit, a nyári délutánokon viruló nagy életet, a lábtengómeccseket, a gyerekek fal melletti snóblizását. „Rácsodálkoztunk Kőbánya összetettségére: város a városban.”