A világ legszegényebb térsége a Száhel-övezet, évente száz napon át homokvihar dúlja, az aszály és az éhínség időtlen idők óta gyötri hagyományosan félnomád népeit. A térséget gyarmatosító Franciaország a XIX–XX. században elkezdte ugyan az állam- és nemzetépítés modern alapjait megvetni, de a függetlenség után a térség politikai bizonytalansága puccsok állandósult sorában nyilvánult meg. Valamelyest stabilizáló tényező a nyugat-, illetve közép-afrikai frank: a tizennégy tagállam közgazdaságilag egyáltalán nem tartja ördögtől valónak (van, amelyik kilépett), hogy az árstabilitásért cserébe külföldi eszközeinek felét a francia kincstárban tartsa. Mindenesetre a szegénység, az óriási fiatal munkanélküli tömeg táptalaja az iszlám terrorizmusnak. Ma itt történik a legtöbb terrorcselekmény a világon. 2013-ban a franciák meg akarták akadályozni, hogy az Al-Kaida puccsot hajtson végre Maliban, és ezzel megkezdődött a mára évente több mint egymilliárd dollárba kerülő Opération Barkhane (’félhold alakú dűne’).

 Francia tiszt kiképzést tart nigeri katonáknak még 2014-ben
 
A francia erők azonban nemcsak kilátástalan bozótharcba fogtak, hanem európai politikusok unszolására (a kivándorlást ugyebár helybeli támogatással kell megfékezni), állam- és nemzetépítő projektekbe is belevágták a fejszéjüket. Az ilyesmi legfeljebb hosszú távon hozhat eredményt, de mivel a nép közt elvegyülő rejtőző terroristát nehéz elkülöníteni, és így a harcoknak sok ártatlan civil eshet áldozatul, mi sem könnyebb, mint a franciák ellen hergelni. (Például azzal a hazugsággal, hogy a kegyetlen gyarmattartók elszipkázzák a szegény feketék pénzét a bankjukba.) Az ilyen uszításnak-lázításnak a hidegháború óta különösen avatott mesterei az oroszok, akik a Wagner-csoport képében 2017 óta jelen vannak a térségben. 2021-től hét puccs zajlott le a száheli térségben, melyek újdonsága az, hogy valamennyiben közreműködtek a propagandagépezetet is működtető Prigozsinék. Mind menekültek millióit indította Európa felé. A nigeri juntát az amerikaiak-angolok támogatta Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) államfői katonai beavatkozással fenyegették meg, ha nem állítja vissza a demokráciát. A száheli puccsisták kölcsönös védelmi szövetséget kötöttek. Orosz–amerikai helyettesítő összeütközés fenyegethet.
 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Mohamed Bazoum nigeri, Iszmail Omar Guelleh dzsibuti, Hasszan Sheikh Mohamud szomáli elnök, illetve Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az USA–Afrika csúcstalálkozón Washingtonban 2022-ben  

Franciaország el is kezdte kivonni Nigerből a követségét és a katonai alakulatait. Az USA láthatóan békéltet. Az ECOWAS élén Nigéria, a kibontakozó afrikai nagyhatalom – teljes joggal – kardot csörtet. Miután a fogva tartott Mohamed Bazoum nigeri elnök, akinek egyébként hosszú idő óta először sikerült választás révén hatalomra jutnia a nemzetközi közösségtől elismerten, üdvözölte a francia kivonulást. A junta szerint október 19-én az éj leple alatt meg akart szökni két szakácsával és őrével, hogy valamely idegen hatalom helikopterével Nigériába meneküljön. A kísérlet azonban kudarcot vallott. Fogsága közben Bazoum cikket tett közzé a Washington Postban a puccs katasztrofális térségbeli és az egész világra kiható következményeiről, ám a családja szerint alapélelmiszerhez, vízhez sem igen jut.

 

Nyitókép: Száheli táj