Kártérítésért perelte be egy perui gazda a németországi székhelyű RWE multinacionális energetikai vállalatot, arra hivatkozva, hogy áramtermelése során a barnaszén elégetésével hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Tizenöt ország népművészeti szakemberei vettek részt a Hagyományok Háza tanácskozásán, hogy megismerjék a folkkutatások eredményeit, és együtt gondolkodjanak kulturális örökségünk, hagyományaink innovatív, digitális oktatáson alapuló tudásátadásáról. 

A távvezetékekre fényvisszaverő, illetve ultraibolya pulzáló fényt kibocsátó készülékeket szerelve igyekszik elejét venni a hazánkon átvonuló darvak áramütés okozta pusztulásának a Mavir Zrt. A részletekről Tihanyi Gábort, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét kérdeztük.

„Nemzeti múltunknak vannak századai, melyekből... történeti feljegyzést, vagy egy sort nyelvünkön alig vagyunk képesek felmutatni; míg...számos műemlék maradt ránk… Minden ilyen nemzeti műemlék elenyésztével nyilván történetkönyvünk egy-egy lapja szakad ki.”

Zoboki Gábor építész, az Oszakai Világkiállítás magyar megjelenésének megálmodója, az épületegyüttes tervezője még a nyitás előtt bemutatta a magyar pavilont és művészeti programját, amely a magyar és japán kulturális párhuzamokat tartja szem előtt.

Egyetlen évtized alatt drámai módon megváltozott a napenergiát hasznosító technológiák gazdaságossága. A napelemek ára, nem utolsó sorban a tömegtermelés miatt folyamatosan és jelentősen esik, szemben a koncentrált hő hasznosításán alapuló, kevésbé elterjedt módszerével.

Sajátos domborzatával, lejtős utcáival az Alföldről érkező látogatók rémálma, de a dunántúliak otthon érzik magukat Gizella királyné városában. Némi emelkedőt leküzdve a középkori várfalon belül a török hódoltság utáni épületállomány tárul az érkező elé. 

Miközben nincs olyan hét, hogy országszerte ne válna buldózer áldozatává korábban műemlékileg védett vagy a védettség előszobájában várakozó, netán „csak” történeti értékében fontos épület, vigasztaló, hogy megmenekülni látszik a budapesti Király utca három háza.

Kovács János városjáró szokása szerint fölkerekedett: Český Krumlovra esett véletlenszerű választása. Budapesttől autóval öt óra. A szállás a városka melletti dombon, modern sorházban volt. Innen kellett leereszkedni a Moldva-parti Óvárosba.

Különleges kincseket rejt a történeti épületekről és környezetükről, legapróbb részleteikről, múltjukról, jelenükről, sorsuk alakulásáról a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ fotótárának építészeti gyűjteménye.

Aligha kell a Szent Jobbról a magyar olvasónak bármit mondani. Ruffy Péter Magyar ereklyék, magyar jelképek című könyvében a magyarság  alapvető értékei között elsőként a Szent Jobbról ír. Féltve őrizzük, tiszteljük. Fordulatokban és drámai időszakokban bővelkedő történelmünkben sorsa hányatott, rejtélyekkel teli.

Szabadtéri fotókiállítás nyílt Balassagyarmaton a Civitas Fortissima 2025. évi megemlékezései keretében a Városháza előtt. Galbács Tamás képei a vasúti szakmához s e közlekedési eszközhöz való, korokon átívelő ragaszkodás mellett azt is bizonyítják, hogy él még a nógrádi vasút, s meg is kell maradnia.

Időről időre felröppennek hírek – különösen a közösségi médiában – a medvék magyarországi megjelenéséről, néha túlzóak és szenzációhajhászóak. Ezért is kértük Gombkötő Pétert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának gerinces zoológiai szakreferensét, öntsünk tiszta vizet a pohárba medveügyben.

Egy éve az Országút oldalain hajdani mentorára, Entz Géza (1913–1993) művészettörténész professzorra emlékezett tanítványa, munkatársa. Példaképéről írt, akitől a napi gyakorlatot is megtanulhatta. S most tőle, az építész Harsányiné Vladár Ágnestől búcsúzunk.

A sárospataki Rákóczi Múzeum idén fennállásának hetvenötödik évfordulóját ünnepli, amit nagyszabású eseménysorozattal tesz emlékezetessé.

Nem, annyira szegények azért nem voltunk, hogy mint a mesében, követ főzzön édesanyám a nagy piros levesesfazékban. Gyerekkoromban, ha néha lesütött húsból is, de minden vasárnap volt húsleves. A kamrában meg hegyekben állt a krumpli, a hideg teleken fűteni is kellett, nehogy megfagyjon.

A változó világban eltelt lassan fél évszázad után is, számomra ezek hivatásom hívószavai. Azé a hivatásé, amely szépségről és töredékességről, olykor feltűnően ragyogó, máskor rejtettségükből előhívandó értékekről, megőrzésükről, továbbadásukról szól.

Polgárvárosi házak a Várban, egymásra figyelő paloták a Bécsi kapu téren, középkori lakóház a Pala és Kapucinus utca találkozásánál, a Várkertbazár és a Mátyás-templom, a régi budai városháza… helyreállításukat műemlék-felügyelőként Janotti Judit jegyezte.

Természetesen az ember a természet szerinti lehetetlent úgyszólván képes erkölcsi romlottságával rombolni. Hát még az eleve, eszmei rendszerük lényege szerint erkölcsileg züllött rendszerek, amilyenek a huszadik században többször kísértettek honunkban.

Megsárgult képeslapon elegáns, historizáló épület 1926-ból, harminc év múltán fekete-fehér felvétel, piszkos, málló vakolat, újabb fotó a hatvanas évek végéről: a házon szürke lux-flex alumíniumborítás, s manapság a régi-új, földszín homlokzat – a Corvin.

Egyetemista koromban az épületszerkezeti szakmai gyakorlatra igyekezve gyakran végigsétáltam az akkor NDK-beli Drezdában az Elba jobb partján, a Neustädter Hauptstrassén, a főutcán, amely – mint a neve is mondja – a történelmi újváros tengelye.

Be kellene teljesen tiltani a házi tűzijátékot – így az egyik oldal, a gyermekeket féltők, az állatvédők, a környezetbarátok. Hiba, hogy tiltják – szólnak másfelől a szórakozni vágyók, de még hangosabban a pirotechnikában komoly üzletüket féltők.

Szép hosszú füzet. Mintha megjelenésében is jelezné mondandója tárgyát, a hagyományaiban összetartozó dél-alföldi, bácskai, bánáti csöndes, kissé álmos tájat. Szilágyi Mária és Kerner Gábor A szegedi nagytáj építészeti útmutatója a múltból indul, a jelennek szól.