Előadó-művészet

Helyzetjelentés a magyar színházművészetről
A mai magyar színházművészetről kialakult kép összegzésére vállalkozott Dér András filmrendező és Uray Péter koreográfus-rendező. Ők ketten egy éven keresztül járták az országot, illetve a határon túli magyar színházakat: a Pécsi Országos Színház Találkozó versenyprogramját válogatták. A szakmai összegzés lehetőségét megteremtő fesztivál azonban elmaradt a júniusban (sőt, a pótlására sem került sor szeptemberben). Így hát ebben a beszélgetéssorozatban mutatták be az év legfontosabb tizennégy színházi előadását, és vázolták a válogatás során kialakult összképet.

Rendszerváltó néptánc
A táncházmozgalom és a magyar folklór reneszánsza meghatározó része volt a Kádár-korszak zenei életének.

Bizánci szertartárszene Budapesten
Idén rendezték meg kilencedik alkalommal az Orientale lumen sorozatot. Október 3-án, a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban tartják a zárókoncertet, amelyen a görög Nektaria Karantzi énekel a Szent Efrém Férfikarral a Szent Szűz előtti tiszteletadás jegyében.

Érzek magamban erőt, hogy sötétebb szerepekkel is megbirkózzam
Törő Gergely Zsolt tavaly végzett színművészként a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán, néhány hónapra rá már Tutajos főszerepét játszotta a Tüskevárban, Olt Tamás rendezésében, a Csiky Gergely Színházban. Vallja, hogy minden szerepnek megvan a maga igazsága, ezért is volt nagy élmény számára egyetemistaként Székely János Caligula helytartója című drá-májában Petronius alakjának megformálása. A kaposvári társulat fiatal tagjával az énképviselet jelentőségéről, valamint a drámatörténet sötét karaktereinek motivációjáról beszélgettünk.

Autentikus díszletek közt tér vissza Salome az Erkel Színházba
Richard Strauss egyik leghíresebb operáját, a Salomét mutatja be a Magyar Állami Operaház 2020. szeptember 15-én az Erkel Színházban. A Sera Gösch, Jürgen Sacher, Lukács Gyöngyi és Szemerédy Károly főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével a járványhelyzetre való tekintettel mindössze egyszer látható produkció egyben világpremier is, de rendhagyó módon nem zeneileg, hanem a díszletét tekintve.

Nem hirdet évadot a Zentai Magyar Kamaraszínház
Nem hirdet szokásos évadot az idén a Zentai Magyar Kamaraszínház, Wischer Johann, a teátrum igazgatója szerint ugyanis annyira bizonytalan a helyzet, hogy inkább előadásról előadásra haladva hirdetik meg programjaikat.
Bartók dzsessz-lépésben
Feledi János Hat tánc című koreográfiája dzsessz, nép- és komolyzene, illetve kortárs tánc egysége, amelyhez az ihletet Bartók Béla Román népi táncok című műve adta, amelynek improvizatív reflexióját az Oláh Dezső Trió (zongora-dob-bőgő) adta elő.

Meddig van szükségünk a magányérzésre?
Januárban még levetítették Rotterdamban az Édent, de a hét éve elszigetelten élő, mindenre allergiás nő története éppen a világszintű elszigetelődés miatt nem került itthon és a nemzetközi fesztiválokon mozivásznakra. Kocsis Ágnes Balázs Béla-díjas filmrendezőt, aki a Friss levegőért a 37. Magyar Filmszemle elsőfilmes rendezői díját, a Pál Adriennért a 2010-es cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában a legjobb film díját nyerte el. Magányról, együttlétről, az emberi kapcsolatok minőségéről és új filmje bemutatóiról kérdeztük.