Az Oscar-díjas színész, Ralph Fiennes harmadik rendezése, A Fehér Holló (2018) Julie Kavanagh 2007-ben megjelent könyve, a Rudolf Nureyev: The Life (Nurejev: Az élet) alapján készült. Több, mint megbízható iparosmunka, de kevesebb, mint igazi nagy film.

2020. június 30-án Kiss János Kossuth-díjas Érdemes Művész, a Győri Balett egyik alapító tagja, huszonkilenc évnyi vezetés után ünnepélyes keretek között átadta igazgatói irodájának kulcsát utódjának, Velekei Lászlónak. A Seregi- és Harangozó-díjjal elismert koreográfussal már ebben az irodában beszélgettünk: múltról, jelenről és a Győri Balett jövőjéről.

A Vígszínház augusztus 21-től újra várja a közönséget; műsorra tűzik a járvány miatt elmaradt előadásokat és az új bemutatókat: kilenc bemutatót terveznek a jövő évadban.

A MÜPA 2020. nyári Budapesti Wagner Napok online közvetítése a provokatív, 2015-ös rendezést állította középpontba. Az egyes előadások hangjegyzetei után a jelen kritika a négy opera összefüggéseivel foglalkozik.

Vannak olyan alkotók, akik az ihlet spontán szédületében alkotnak tökéletes remekműveket. Mások órákig bíbelődnek egy pársoros verssel, hónapokig, évekig csiszolgatnak egy versenyművet. Mozart partitúráin nagyítóval is ritkán találni javítást. Brahms változatok sokaságával bajlódott, míg végre közönség elé állt egy nagyszabású szerzeményével, és az sem nevezhető minden esetben a végleges verziónak.

Júniusban az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál versenyprogramjában debütál Ulrich Gábor új rövidfilmje, a Dűne. Az alkotást beválogatták a Hirosimai Animációs Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. A képzőművész azt mondja: szeretne szellemesebb, könnyen befogadható műveket készíteni, de valamiért mindig sötét, komor és tragikus lesz a végkicsengésük. A szubkultúra köré épült falakról, morális aggályokról és a befogadói munkáról is beszélgettünk.

Sokan tekintik úgy az István, a király 1983-as királydombi ősbemutatóját, mint a rendszerváltás előfutárát. Bizonyos szempontból kétségkívül jól modellezte és összegezte a spontán nemzeti ünneppé alakult előadás azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek a 89-es eseményekhez vezettek, beleértve a rendszer tudatos, felsőbb döntés alapján elindult lazítását. Ugyanakkor közel négy évtized távlatából már világosan látszik, hogy a legendás bemutató inkább csak egy látványos állomása volt egy felülről vezényelt hatalomátmentő folyamatnak, mint katalizátora a valódi szabadsághoz vezető változásnak, annak ellenére, hogy a darab hatása számos máig tartó pozitív folyamatot indított el, például a táncházmozgalom szélesebb körben való elterjedését, a magyar identitás tudatosabb keresését. A bemutató körül zajló háttéreseményekről és a darab utóéletéről Szörényi Leventével beszélgettünk.

Feltehetően a legtöbb általános iskolás vágya, hogy mint Olt Tamás rendezésében, olyan álomszerűn repüljenek szerte az égbe a teljes színpadot betöltő osztályterem padjai, székei, és bizonyára minden író legnagyobb szomorúsága, amikor annyira összeszűkülnek alkotói lehetőségei, mint István bácsi és Nancsi néni bár idilli, de mákszemnyi házikója a játéktér közepén. Bemutatták a Tüskevár című zenés mesejátékot a Csiky Gergely Színházban.

A Csíki Kamarazenekar tagjai – egykori volt tanáraink – nemcsak sokszínűségükkel, kiemelkedő szakmaiságukkal, de a zene iránti tisztelet és szeretet mintapéldájával is útmutatók voltak az ezredforduló tájékán felnövekvő zenei értelmiség számára. Ma már többnyire kollégák, barátok vagyunk, és együtt igyekszünk tenni azért, hogy a komolyzene népszerűsítésével Székelyföld kulturális élete mindinkább gyarapodhasson.

Felvidéki színinövendékek vallanak a színház és nyelv kapcsolatáról, a kétnyelvűség előnyeiről-hátrányairól.