Januárban még levetítették Rotterdamban az Édent, de a hét éve elszigetelten élő, mindenre allergiás nő története éppen a világszintű elszigetelődés miatt nem került itthon és a nemzetközi fesztiválokon mozivásznakra. Kocsis Ágnes Balázs Béla-díjas filmrendezőt, aki a Friss levegőért a 37. Magyar Filmszemle elsőfilmes rendezői díját, a Pál Adriennért a 2010-es cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában a legjobb film díját nyerte el. Magányról, együttlétről, az emberi kapcsolatok minőségéről és új filmje bemutatóiról kérdeztük.

Gál Tamást nevezték ki a komáromi Jókai Színház élére május 20-án, a tizenhat éve igazgató Tóth Tibort váltja. Színészként a szakma és a közönség egyaránt elismeri, most mégis a színházművészet másik pozícióját vállalta el.

Horváth Gergely, újságíró, a NKA Hangfoglaló Kollégiumának tagja a zeneipari szcéna kulcskérdéseit elemzi, s proaktív módon gondolja újra a kényszerű körülmények nyújtotta lehetőségeket.

Harmincöt éve halt meg Bódy Gábor. Tragikus és titkokkal terhelt lezárása életének és életművének arra ösztönöz, hogy újranézzük filmjeit, és próbáljuk megérteni elképzeléseit, gondolatait.

Berlász Melinda a Zenetudományi Intézet Országház utca 9. szám alatti legendás műemlék épületében kezdte tudományos pályáját. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes zenetudományi tanszakáról került a hazai zenetudományi kutatások fő áramába. A XX. századi munkacsoport munkatársaként részt vett az MTA ötkötetes Magyar Zenetörténeti Kézikönyvének előkészítésében. Ma már mindkét tudományos köztestülethez szakmai kapcsolat fűzi. A Széchenyi-díj a XX. századi magyar zenetörténet területén végzett hiánypótló kutatásait, továbbá az emigrációba kényszerült, hazánkban ismeretlenségre ítélt magyar zeneszerzői és előadói életművek szellemi visszacsatolásáért tett szolgálatát méltatja.

Végre egy ember, aki a hobbijával hivatásszerűen is foglalkozhat – ez jár a fejemben, amikor leülök beszélgetni a történésszel-kutatóval a magyar rockzene és a kommunista rendszer viszonyáról. A fiatal kolozsvári történész, egyetemi tanársegéd – akinek a kutatási területe az erdélyi, romániai magyar kisebbség története – legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokon tartott előadást a rendszerváltás és a rockzene kapcsolatáról. Honnan ered a rocktörténet iránti érdeklődése, mit jelentett a híres-hírhedt három T, hogyan működött a rock identitáserősítő hatása, kik voltak besúgók és provokátorok a zenei életben, melyik volt a rendszerváltás együttese – néhány téma, amely szóba került. A végére pedig egy biztató hírt is tartogatott…

Az orvosnak készülő Vermes Lajos a XIX század ismert figurája volt, aki a családi vagyont a birtokain felépített versenypályákba fektette, sportklubot alapított és megszervezte a Palicsi Játékokat. Az ő életművének állít emléket A magyar Olympiász.

A nyári szezonra való tekintettel hallgassunk két „könnyedebb” darabot: Járdányi Pál a Tisza mentén és a Divertimento concertante című alkotásait.

A Csík zenekar Hazám, hazám című videóklipje a nemzeti összetartozás napján került a megosztókra, és azonnal hatalmas siker lett. Ennek apropóján beszélgettünk Csík János zenekarvezetővel.