Ez persze nem jelenti azt, hogy a fenti rendezők kizárólag kedvenc nagyvárosukban játszódó történeteket mesélnek, de az biztos, hogy náluk jobban kevesen értik azt a várost, amely már sok-sok filmjükhöz szolgált háttérként. Ha valaki pár éve megkérdezte volna tőlem, Budapestnek akad-e olyan krónikása, mint a fent említett alkotók, némi habozás után valószínűleg azt mondtam volna, hogy nincsen. Ma már azonban meggyőződésem, hogy mégis van: Reisz Gábornak hívják. Reisz derült égből villámcsapásként tűnt fel a 2014-es Karlovy Vary-i Filmfesztivál programjában első nagyjátékfilmjével, a már címével is feltűnést keltő VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannal, amelyet egy idő után mindenki elkezdett következetesen rövidítve csak VAN-nak hívni. A VAN aztán 2014 őszének meglepetéssikere volt, sok tízezer nézőt összegyűjtve a mozikban, ami azért különösen nagy szó, mert nem annyira pénzből, inkább szívességek tömkelegéből készült, és az egyik aduásza épp az, hogy az olcsósága szinte egyáltalán nem látszik rajta. A filmkészítésben nem jártas nézőknek talán csak az fog feltűnni, hogy a szereplők között meglehetősen sok az amatőr színész, de mivel őket is ügyesen választotta ki Reisz, és nem kellett valódi karakterüktől távol álló figurát megformálniuk, ez sem válik igazán zavaróvá.

 

A VAN elképesztően sok helyszínen forgott, teli van szellemes, sok helyszínt igénylő montázsokkal és még egy musicalbetétet is elbír – az meg már csak hab a tortán, hogy a stáb még Lisszabonba is el tudott menni forgatni a szabad szemmel éppen csak látható költségvetésből. Persze egyetlen film sem lesz jó önmagában attól, hogy nem került sokba, ez inkább csak érdekesség. Reisz munkáját az teszi igazán emlékezetessé, hogy mennyire árad minden képkockájából a rendező kreativitása és szabadsága, és a forgatás idején a harmincas évei elejét taposó direktor az erőlködés legkisebb jele nélkül tud mesélni a saját generációjáról, annak érzéseiről és problémáiról. Tény, hogy amikor egy magyar film az elmúlt évtizedben megpróbált trendi és fiatalos lenni, a szereplőit azonnal elvitte a bulinegyedbe romkocsmázni, de Reisz munkája volt az első, ahol ez nemcsak póznak, kötelező körnek érződött, hanem valóban azt gondolhattuk, hogy ezek a szereplők esténként tényleg ilyen helyekre járnak szórakozni. Reisz azonban ugyanolyan otthonossággal jár be egy budapesti hidat, a 4-es, 6-os villamost vagy épp egy Kossuth téri tüntetést, mint a belvárosi éjszakát. Nem sok olyan film van, ahol Budapestet valóban olyannak láthatjuk, mint amilyen. Mindehhez kiváló dialógusok és vizuális ötletek társulnak, amelyekben Reisz gyakran olyannyira magyaros, hogy a film bizonyos részei valószínűleg a legtöbb külföldi néző számára értelmezhetetlenek lesznek. Ahogy például a szereplői szájába didaktikus üzeneteket ad, hogy a Szomszédokra emlékeztető módon a kamerába mondják azokat, csak és kizárólag a magyar nézők számára érthető, ahogy az is, hogy 2014-ben a körúton éjszaka tényleg szinte csak gíroszt ehetett a megéhező ember. Ez nem jelenti azt, hogy a VAN értelmezhetetlen lenne egy külföldi számára, de az biztos, hogy számos poénjáról/utalásáról lemaradhat. Érzelmi magja és cselekménye azonban bárki számára érthető, Reisz mozija ugyanis egyrészt felnövéstörténet, másrészt szakítós film. A főhős szüleivel való kapcsolata telitalálat, de Reisznél nemcsak a főszereplő és a fontos mellékszereplők hangsúlyosak: a VAN ereje pont abban rejlik, hogy még az egyjelenetes kameókhoz is kiváló karaktereket írtak: az alkoholista földrajztanár, Amigó Dávid vagy a HR-es Zsanett is emlékezetes alakok maradnak, hiába jut nekik csak egyetlen nagyjelenet, vagy csak néhány mondat. A VAN-nak egyetlen gyenge pontja van: a főszerepet játszó Ferenczik Áron hitelességét ugyan nem lehet megkérdőjelezni, de a karakterével nehéz együtt menni, a teszetoszasága és az önsorsrontása néha már kissé soknak érződik. Az őt körülvevő világ azonban van olyan színes, hogy ez ne okozzon fennakadást. Reisz később a Rossz versekkel folytatta azt, amit a VAN-nal felépített, csak ott már sikerült kiküszöbölnie azt a néhány gyerekbetegséget, amelyekkel itt még találkozhattunk.

 

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan a Prime Video kínálatában látható.