Kivételes koncerteket tartogat a harmincadik Zempléni Fesztivál augusztus 13. és 22. között, közéjük tartozik a Bartók & Jazz-est is. Kesselyák Gergely még 2019-ben gondolta el A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára jazzes változatát. A következő évi miskolci Bartók Plusz fesztiválon akarta bemutatni a produkciókat, de a pandémia, majd a sorozat átalakulása keresztülhúzta a terveket.
Annyira megtetszett azonban az elgondolás, hogy a táncjátékból új verziót hozzak létre – meséli Káel Norbert –, hogy azonnal nekikezdtem a munkának, s bár elmaradt a tavaly nyári miskolci premier, ősszel a CAFe Budapest Fesztiválon színre került A fából faragott királyfi jazzes verziója. A közönség előtt megtartott élő koncertelőadást az érdeklődők online közvetítésen is megtekinthették.
A zongoraművésznek nem ez az első klasszikus átdolgozása, együttesével, a Jazzical Trióval szinte megalakulásuk óta, nyolc éve rendszeresen játszanak hasonló műveket; Liszt Ferenc és Cziffra György munkássága előtt is tisztelegtek már. A rendhagyó előadásokat nagy nemzetközi érdeklődés kíséri, Kínában, Mexikóban is adhattak már ilyen esteket. Káel Norbert gyermekkorától mindkét műfaj kedvelője, zeneakadémiai klasszikus zongoratanulmányai után a jazz alapjaival Bostonban, a Berklee College of Music kortárs zenei képzésén ismerkedett meg, így örömmel ötvözi a kettőt.
A fából faragottból azokat a motívumokat válogattam össze, amelyek engedik az átdolgozást, s valami újat lehet belőlük kihozni – folytatja Káel Norbert. – Nagyszerű például a bevezető vagy a Királyfi dallama, ahogyan elindul a várból. Bartók Béla harmóniavilága és ritmikája a jazz-zenészekre eleve nagy hatást gyakorolt, így számos olyan tétel akadt, amelyekhez hozzá sem kellett nyúlnom. Érdekes zenei utazás során született meg az átiratom. Ősszel a fő motívumokat Vizin Viktória énekelte, Zemplénben azonban még jazzesebbé válik a hangzás, mert ezeket a dallamokat szaxofon játssza a triónkkal, amelyben Oláh Péter nagybőgőzik és Lakatos „Pecek” András dobol. Különleges zenei világa van A fából faragott királyfinak, hiszen a klasszikus mű jazzes átdolgozásából, az állandó improvizálásból új zenei nyelv, kortárs kompozíció születik. Már az első előadás után kiderült, a komolyzenészek számára azért érdekes a jazzátirat, mert így az ismert darabról új impulzusokat kapnak, a jazzelőadók pedig sok ötletet nyernek a klasszikus akkordokból.
Az átirat iránt a tengerentúlról is érdeklődnek, más nemzetközi koncerttermekkel ugyancsak tárgyalnak, a Jazzical Trio pedig a zenetörténeten átívelő újabb átdolgozásokat tervez.
Sárik Péter bevallása szerint, ahogy nekikezdett A kékszakállú herceg vára jazzverziójának, úgy vélte, könnyelmű ígéretet tett Kesselyák Gergelynek, noha a komolyzene jazzesítése terén ugyancsak jelentős tapasztalattal bír. Több mint egy évtizede adták elő triójával az Örömóda variációját, olyan sikerrel, hogy született is egy Beethoven-feldolgozásokat tartalmazó lemezük, majd Bartók zongoradarabjainak jazzátiratai, s az ebből készült album Fonogram-díjat nyert. A zongoraművész-zeneszerző azért is tartja fontosnak ezeket az előadásokat, lemezeket, mert úgy véli, így sok olyan ember is meghallgatja a komolyzenei műveket, akik egyébként nem váltanának jegyet koncertterembe vagy operaházba, s nem találkoznának ezekkel a nagyszerű alkotásokkal.
Az első rémületet követően folytattam a munkát, s egyre jobban magával ragadott a Kékszakállú zenei világa – meséli Sárik Péter. – Szerettem volna megtartani a mű eredeti üzenetét, így két énekesben és a triómban gondolkoztam. De hamar kiderült, Bartók zenei szövetének megjelenítéséhez ennél jóval több hangszerre lesz szükség… Így került a darabba Fender-zongora, ennél az instrumentumnál nem húrokat, hanem fémrudakat szólaltat meg a kalapács, s egyedi hangjával kitűnően pótolja a fúvósokat. Az Ötödik ajtónál tartottam, amikor egyértelművé vált, szükség lesz egy Hammond-orgonára is. Végül két zongorán, dobon, bőgőn, orgonán, tizenhét vonóssal és két énekessel hangzik fel a mű, Cser Krisztián és Miksch Adrienn pedig a Balázs Béla-sorokat tolmácsolja.
A Kékszakállú rádiós premierje június elején volt, elkészült CD-felvétele is, amely augusztusban jelenik meg, és tervezik a vinylkiadást. Az első visszajelzések érdekes módon éppen azoktól érkeztek, akik jól ismerik az eredeti darabot, s a dinamikus jazzes verzió elnyerte a tetszésüket.
Amikor az operát új formába öntöttem, szinte alig nyúltam az eredeti harmóniákhoz, de teljesen más lett a hangszerelése, illetve Hollerung Gáborral együttműködve jelentősen változtattunk az eredeti tempókon, sok kis lassítást és gyorsítást kivettünk, így könnyebben játszható és dinamikusabb, modernebb lett a zenei hangzás.
Az eredeti zenei szövet fölött folyamatosan improvizál a triónk, amelyben Fonay Tiborral és Gálfi Attilával muzsikálok. Az élő bemutató a Zempléni Fesztiválon lesz, Hollerung Gábor vezényletével. Nincs díszlet vagy jelmez, CD-borítónk tervezőjének, Gál Krisztián grafikusművésznek alkotásai egy ledfalon illusztrálják a történetet. Szeretném, ha Budapesten is felhangzana a jazz-Kékszakállú, és komoly nemzetközi terveink is vannak. Szívesen tartanám állandóan műsoron, hogy minél többeket bevezethessünk ebbe az örök érvényű históriába, zenébe. Örülök, hogy mi lehetünk az elsők, akik a jazz felől közelítenek ehhez az alkotáshoz, s a Bartók-évben már be is mutatjuk a művet.
Sokszor eljátszom a gondolattal, mi történne, ha Bartók Béla egy időgéppel eljuthatna a mi korunkba, s hallaná, mi történt a zenével, a zenében, milyen új hangszerek születtek. Vajon megváltoztatná-e a műveit, s alkalmazna-e gyorsabb tempókat? Ismerve a darabjait, úgy vélem, nem akarna ósdinak, avíttnak tűnni, így ő maga dolgozná át a kompozícióit, akár még jazzes stílusban is…
Borítókép: A Jazzical Trio: Káel Norbert, Lakatos „Pecek” András, Oláh Péter
