Az utóbbi időben azonban mintha a filmipar figyelme jobban elkezdett volna figyelni a nők űrutazásban betöltött szerepére. Készültek filmek a háttérmunkásokról (A számolás joga), egy űrhajósnőről, aki belezavarodik a tudatba, hogy az űrből visszatérve kertvárosi élete milyen unalmas (Lucy az égben), és itt van az Ígérem, hogy visszatérek is, amely azt mutatja be, mennyivel nehezebb dolga van a nőknek, ha komoly szereplőivé akarnak válni az űrprogramnak, és emiatt kénytelenek választani a munkájuk és a családjuk között. Cikkem az utóbbi filmről szól.

Már önmagában az is különleges, hogy ugyan részben angol nyelven forgott, de ez bizony egy francia mozi. Ami pedig azért számít kuriózumnak, mert az űrkutatás és az űrhajózás nagyrészt az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak szakterülete, a többiek vagy labdába se rúgnak, vagy csak kis halak lehetnek mellettük. Tehát a film főhősének, Sarah Loreau-nak nemcsak azzal kell megküzdenie a nemzetközi űrprogramban, hogy nő, és ezért számos helyzetben kevésbé veszik őt komolyan, mint férfitársait, hanem azzal is, hogy francia, vagyis jelenléte a programban egyáltalán nem annyira fontos, mint a többieké.

Ha valaki belevág egy űrhajózásról szóló filmbe, jobbára látványos űrfelvételekre számít az Apollo 13 vagy épp a Gravitáció modorában, csakhogy az Ígérem, hogy visszatérek

meg sem próbál versenyre kelni a hollywoodi stúdiók méregdrága speciális effektusaival,

így főhőse a játékidőt a Föld bolygón tölti. A film cselekménye azt az időszakot öleli fel, amikor Sarah-t kiválasztják egy űrutazásra, ő pedig elindul az oroszországi kilövés helyszínére, hogy felkészüljön erre a rendkívüli feladatra, miközben azzal is szembe kell néznie, hogy gyermekkori álma megvalósításának az az ára, hogy ezért hosszú időre magára kell hagynia a lányát. Aki pont olyan időszakát éli, amikor nagy szüksége lenne arra, hogy az édesanyja mellette legyen. Eva Green ragyogó színésznő, de a pályájára eléggé rányomta bélyegét, hogy a Casino Royale című 007-es film Bond Girljeként lett igazán ismert. Azóta szép karriert futott be, de a befutást hozó szerep hozadékaként nagyrészt a végzet asszonya szereptípus különböző variációit kellett megformálnia, és csak ritkán kapott lehetőséget színészi képességei megcsillogtatására. A forgatókönyvíró-rendező Alice Winocour filmje igazi jutalomjáték a színésznőnek: olyan szerep, amely fizikailag is próbára teszi őt (a rendező nagy örömmel mutogatja nekünk az űrhajós kiképzés emberpróbáló részleteit), és amely megengedi neki, hogy kilépjen a skatulyájából, és egy rendkívül színes, érdekes és életszagú drámai karaktert keltsen életre.

A film – talán európai gyökerei miatt – kevésbé hatásvadász, mint hasonló témában megismert amerikai társai, jóval csendesebb és intimebb azoknál. Bár a felszínen az űrhajózásról és álmaink megvalósításáról szól, a mögöttes tartalom nagyon is markánsan van jelen: Alice Winocour igazából a dolgozó anyák előtt tiszteleg az Ígérem, hogy visszatérek című filmjével, amit jól jelez a stáblista alatt feltűnő, megható képsor azokról a nőkről, akik már megfordultak az űrben. A kiképzés fázisainak bemutatása is izgalmas, de ennél is érdekesebb látni, hogyan próbál Sarah evickélni félig-meddig szétesett, mégis szeretetteljes kapcsolatában, s hogyan próbálja megmutatni a lányának, hogy ő is nagyon fontos számára, annak ellenére, hogy útnak kell indulnia, beteljesíteni sokáig elérhetetlennek hitt álmát. A film annak ellenére képes jól kidolgozott érzelmi csúcspontokkal szolgálni, hogy tényleg kerüli a hatásvadászatot, és amikor néha azt érezzük, hogy valami sablonosat látunk (például amikor megismerkedünk a Matt Dillon által alakított, cowboyszerű amerikai pilótával), Winocour mindig csavar egyet a dolgokon, hogy elkerülje a kliséket, a közhelyessé válást. A film nem annyira izgalmakban, mint inkább érzelmekben erős, amihez atmoszferikus, hatásos zene és képek is társulnak. Az űrhajózás témájához korábban még nem nyúltak ily módon, így az Ígérem, hogy visszatérek mindenképp friss levegőt hoz magával, azt pedig csak remélni merem, hogy nem egyszeri kivétel lesz Eva Green karrierjében, hanem mostantól majd jóval színesebb és változatosabb filmekben mutathatja meg a tehetségét.

 A film Magyarországon az HBO GO kínálatában látható.