A költő, kritikus Bajza József azonos nevű irodalomtörténész, történész unokaöccsének (1885–1938) munkásságát a balkáni országban, ahol épp elnökválasztást tartanak, ma is számontartják, olyannyira, hogy A montenegrói kérdés című írását az elmúlt években több ízben is megjelentették.

A Monarchia tizenöt magyar kiválóságával készült huszonkilenc interjút közlő, előzmények nélküli kötet egyszerre világítja meg az alanyok személyiségét és korát, a magyar történelem legsikeresebb időszakát.

Múltunk egyik legizgalmasabb fejezete a hazai örmények története, új kötet dolgozza föl ennek kitüntetetten fontos korszakát, azonban megvilágítja az őshazabeli előzményeket és a szétszóratás okait is. Cikkünkkel az örmény népirtásra, holokausztra (1915. április 24. – 1923) is emlékezünk.

Hatszázötven esztendős a Kolozsvári testvérek prágai Szent György-szobra. Szent György-napi dolgozat a sárkányölő szent legendájáról, Nagy Lajos király koráról és a prágai Szent György-szobor magyarországi eredetéről. 

Száz éve, 1923. április 22-én vetette papírra Tamási Áron azt a fölhívást, amelynek célja a főhatalomváltás utáni első romániai magyar írónemzedék bemutatkozó antológiája költségeinek előteremtése volt, maga a kötet pedig az év májusában jöhetett ki.

Angol szerzői nevén John Lukacs, magyarul Lukács János a XX. századi történetírás nemzetközi doyenje hetvennégy Amerikában leélt év mellett is magyar hazafi maradt. „Magyarul érzek és magyarul imádkozom” – írta. A pályatárs emlékezik az 1924-ben született és 2019 májusában elhunyt történészre.

Felhívás a nagy mesterségesintelligencia-rendszerekkel való kísérletek szüneteltetésére címmel március végén rövid nyílt levelet tettek közzé a Future of Life Institute (FLI) nevű amerikai nonprofit szervezet honlapján.

A Magyar Vallásfilozófiai Társaság tavaly szeptemberben  rangos nemzetközi konferenciát tartott jeles filozófusok, köztük Paul Richard Blum és az emblematikus Josef M. Seifert részvételével.

Régóta folyik Magyarországon a kultúrharc, és e csetepatékba a politika, leginkább a mindenkori kormányzat, szívesen és nagy erőkkel avatkozik bele.

Az emberi nyomorúság története hosszú, s a róla való elmélkedésnek régi hagyománya van. 

Sándor-napi dolgozat a névről, a naptárról és a kétszáz esztendeje született Petőfi Sándor névnapi köszöntéséről.

Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc eseményei elég távol vannak ma már ahhoz, hogy ne keltsenek különösebb indulatot – ellentétben például a XX. század eseményeivel. Mégis szembesülnünk kell olykor történetietlen okoskodásokkal.

Nagy Balázs történész munkájának köszönhetően megjelent a Hej fiúk, az élet mégiscsak szép! című kötet, amely vitéz Lakatos Ferenc ezredes naplóját tartalmazza. A könyv szerkesztőjével beszélgettünk az 1945. február 11-i kitörésről.

Petőfi soha nem járt jól kerek évfordulóival: századik születésnapjával a Horthy-korszak
nem tudott mit kezdeni, a százötvenediket a kommunisták rontották meg. Vajon mi mit teszünk nemzeti költőnkkel? Hermann Róbert történésszel beszélgettünk.

Egy amerikai állatgyógyászati cégnek elsőként sikerült immunizálással megvédenie a méheket egy világszerte súlyos gazdasági veszteséget okozó betegségtől. A jövőben már nem a kaptárak megsemmisítése az egyetlen védekezés a fertőzések elkerülésére.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, Szatmárcsekén készítette el Hymnus című versének tisztázatát, amely huszonegy év múltán, Erkel Ferenc dallamával kezdett a magyar nemzet himnuszává válni. 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja is.

A békekonferenciák az európai politikai kultúra kiemelkedő teljesítményei a XVII. század dereka óta. Magukon viselték koruk ellentmondásait, gyakran súlyos igazságtalanságokat szentesítettek, és többször csődöt mondtak, mégis élhető kereteket teremtettek nemzedékek számára.

A múlt évben a sebészek átültették az első sertésszíveket emberi páciensekbe, és a kutatók még több emberkísérletet szeretnének elindítani. Hol tartanak ezek a törekvések jelenleg, és valóban megoldást jelenthetnek?