Május vége óta ismét felcsendül az éterben a nevéhez fűződő Ki nyer ma? vetélkedő szignálja. Kitüntetései között ott van az Erkel-díj, a József Attila-díj, a Pulitzer-emlékdíj, a Prima Primissima-díj is. Költőként ábrázolásmódja egyszerre köznapi képekhez vonzódó és emelkedett.

A Magyar Művészeti Akadémia rendezésében Illyés Gyula életművét bemutató tablókiállítás nyílt Budapesten, 2023. november 22-én az MMA irodaháza előtt.

Gyermekkorában jegyezte el magát a költészettel. Felnőttként rádiós és televíziós műsorairól vált ismertté, május vége óta ismét felcsendül az éterben a nevéhez fűződő Ki nyer ma? vetélkedő szignálja. Harmincnál több könyve jelent meg, kitüntetései között ott van az Erkel-díj, a József Attila-díj, a Pulitzer-emlékdíj, a Prima Primissima-díj is. Czigány Györggyel beszélgettünk.

Vlagyimir Nabokovot legtöbben csak a Lolita miatt ismerik – pedig a világhírű, orosz származású írót korántsem csak botránykönyvének témája foglalkoztatta, hanem például – a pillangók, a természet is. Vagy a kettő együtt?

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a versben az önérzetében sértett hadfi perel felettesével, intve őt, hogy ott az ellenség, azzal gorombáskodjék, ne pedig vele...

A sóváradi ház udvarán ülünk, az ősz már kopogtat a kert végében. A nagy diófa komolyan bólogat, mintha megerősíteni kívánná mindazt, amiről Laci bácsi mesél. Ideidézi tanító édesapját, majd édesanyját, aki egykor orosz katonákkal nézett farkasszemet, miközben csecsemőjét a karjában tartotta.

Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából a Színház- és Filmművészeti Egyetem konferenciával, könyv- és színházi bemutatóval, illetve versmaratonnal tiszteleg a felvilágosodás kori irodalom egyik legjelentősebb költője, a magyar drámaírás korai mestere előtt.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a versében Lenkey kapitányról és huszárszázadáról emlékezik meg, egyértelmű állásfoglalással.

Bolyai János (1802–1860) a matematika kétezeréves történetének első nagy forradalmára, modern kifejezéssel paradigmaváltója. De miben is állt ez, és hogyan alakult a zseni sorsa?

Egy költemény a 100. lapszámunk bemutatójára, aminek 118 sorát egy-egy szerzőnk írta, egymástól függetlenül, végül pedig a Bard nevű mesterséges intelligencia rendezte a sorokat, a „korszellem” jegyében a lehető legértelmesebb szöveggé. Íme, a játék eredménye.

Néptelen park a nagyváros közepén, napfényes délelőtt fiatal nő kisbabát tol babakocsiban. A semmiből egyszer csak mellé toppan egy Rembrandt-sapkás, szakállas, idős úr villogó szemekkel. „Bocsásson meg, kérem, nem az enyém a gyerek?” A nő meglepetten felel: „Nem tudom, nem én vagyok az anyja.” Az udvarias kérdező Sándor György, a „humoralista” felém biccent: „Neked játszom.”

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Mint tudjuk, Petőfi nem volt az a kimondott monarchista. Ezen versével ezt kendőzetlenül tárja mindenki, különösen a királyok elé.

Az Egy mondat a zsarnokságról írója és felesége Kozmutza Flóra síremlékének felújítása alkalmából Korzenszky Richárd bencés szerzetes, emeritus perjel áldotta meg a sírt, lélekhez szóló szavakkal.

Lefotózta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi szereplőjét, miközben írt, zenélt; nemrég ünnepelte ötvenedik születésnapját a sokoldalú művész, Székelyhidi Zsolt, akivel izgalmas életpályájáról és jövőbeli terveiről beszélgettünk.

Szindbád és Rezeda Kázmér társaságába csöppentem egy verőfényes őszi szombat reggelen Füreden, Blaha Lujza szalonjában. Felejthetetlen élményben volt részem. Ötfogásos gábli, vagyis villásreggeli várt, zongorakísérettel, seprőpálinkával, barna sörrel és kapucínerrel.