Szépirodalom
Levél a Helyesírási Bizottsághoz
Álmatlan szürke gémek
Miért ne lehetne? – Bence Lajos versei
Irodalomteremtés nehéz időkben
A szlovéniai magyar irodalom intézményesülésének kezdeti időszakába kalauzolom el az olvasót, oda, ahol Szúnyogh Sándor programverse (Tavaszvárás) szerint „az első gyermeklépésektől” kellett kezdeni mindent.
A béke katonája volt
Nemrég, június 25-én volt a költő, Gyóni Géza születésének száznegyvenedik évfordulója, aki az első világháború poklában egy szibériai fogolytáborban hunyt el. Rá emlékezünk.
A pata – avagy teljes metamorfózis
Orgona – Bakonyi István vers-jegyzetei
A székesfehérvári irodalmár, író, a költészet irányába fordult: személyes, lírai jegyzeteiben emlékek, félelmek, szépség és köznapiság elegyednek és válnak az élet „fotogramjaivá”.
Elhunyt Ismail Kadare
Az albán és világirodalom nagyszerű írója nyolcvannyolc évesen távozott közülünk, Tiranában.
Országúton a kézdiiek
Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 26-án megjelenő 117. számát, amiben más érdekes cikkek mellett az irodalmi rovatban Sántha Attila kézdii nyelven megírt félig mókás, félig komoly nyílt levele várja Önt!
Lét-líra – Farkas Gábor két szonettje
Átok ül a tokajin
A beszélő ház
A házak beszélnek. Minden ház beszél, a régi lakókról, régi dolgokról – csak érteni kell a nyelvükön.
Denevért fogsz és nem ereszt
Udvardy Zoltán érett novellista. Nem csak azt tudja, hogyan kell befogni a denevéreket – legújabb kötetében ehhez még szakszerű tanácsokat is ad, – de azt is tudja, milyen amikor a történelem vadmalacok képében rohan felénk.
Ablak régmúlt évtizedekre
Hiánypótló munka a „Kedves Bátyuskám!” – Várkonyi Nándor és Weöres Sándor barátsága levelezésük tükrében című kötet, amely a 95. Ünnepi Könyvhétre jelent meg, hiszen a két ismert író levélváltása eddig nem látott napvilágot.
A magyar nyelvben rejlik a titok
Legalábbis ezt vallja az Ágain megtart című, még szinte nyomdaillatú kötet szerzője, aki nem jelentkezik sűrűn új verseskönyvvel, ám kiérlelt, míves költeményekkel tölti meg azt, mint a mostanit is. Formáról, indíttatásról, személyességről faggattuk Luzsicza István költőt.
Kamasz-könyv – Szentkuthy Prae-je
Hiányzik a hazai könyvesboltokból, szerzője gazdag életművének más darabjaival együtt antikvár ritkaságnak számít. Szentkuthy Miklós Prae című monumentális alkotása éppen kilencven esztendeje, 1934-ben jelent meg először, a szerző magánkiadásában.
A nyomtatott betű
Az idei, 95. Ünnepi Könyvhetet Győrött az Országút főszerkesztő-helyettese, Király Farkas József Attila-díjas költő nyitotta meg.
A magyar könyv ünnepe?
Országút a szépirodalom és nyelvészet kedvelőinek
Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 14-én megjelenő 116. számát, amiben más témák mellett választ kaphat rá, miről is szól az Ünnepi könyvhét, és hogyan látja kortárs írónk a török-magyar viszonyt?
Ülj le, olvasd, érdekes lesz
Az év novellái antológiasorozat a kortárs magyar prózairodalom képviselőinek színe-javát vonultatja fel 2024-ben is. Toldi Éva irodalomtörténésszel, a kötet szerkesztőjével beszélgettünk.
Új márkanév az irodalomban
A PENdrive-estek azonkívül, hogy színvonalas élményt nyújtanak, egy-egy estére összehozzák az irodalmárokat és irodalomszeretőket, akik – személyes ellentéteiket félretéve, korosztálytól, politikai nézettől függetlenül – csendben, valóban egymásra figyelve hallgatják végig egymást.
Márai Sándor gesztenyefái
„Más a szülőföld és más a haza: az egyik gyerekkori emlék, a másik férfikori gond” – Cs. Szabó László Erdélyben című könyvében fogalmazta meg hitvallását, életének abban a boldog pillanatában, 1940 őszén, amikor két évtized után újra útlevél nélkül utazhatott hazájából szülőföldjére, Budapestről Kolozsvárra.
Könyv, bor és jazz Balatonfüreden
Könyvbemutatók, irodalmi beszélgetések, szabadtéri koncertek és borozgatás várja az irodalom, zene és nemes borok kedvelőit a híres fürdővárosban, a június 12. és 16. között rendezendő Könyv-Bor-Jazz Fesztiválon.