A Mészöly Miklós Egyesület és Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 23. alkalommal rendezte meg a Mészöly Miklós Emléknapot. Fusz György alpolgármester úr köszöntötte a jelenlévőket és kihangsúlyozta, hogy Szekszárd város életében mennyire fontosak Mészöly, Garai, Baka István.
Majd Szörényi László, a Mészöly Miklós Emlékbizottság tiszteletbeli elnöke felhívta figyelmünket, hogy Mészöly mennyi helyi, azaz szekszárdi, aliszkai, tolnai pannon tájszót használt, mint zsombos, kammogás, csipertes, cseget és még többet.
Szekszárd, Babits Mihály Kulturális Központ - Agóra Művészetek Házának tágas és elegáns terében hangzott el Bagi Zsolt izgalmas előadása
Bagi Zsolt filozófiatörténész, irodalmár, esztéta Mészöly és a dolgok nyelve címmel tartott előadásában az inzultáló jelenléttel cserélte le a dolog szót, mivel Mészöly ezt akarja közvetíteni nekünk az irodalmi nyelvével. Nádas azt mondja, Mészöly analizálja egyrészt a nyelvet, másrészt a világot. Több szó esett Nádas Péter legújabb, Halott barátaim című kötetéről, Baki szerint nehéz új dolgot mondani Mészölyről ezután.
A Mészöly Miklós Emlékplakettet Bazsányi Sándor irodalomtörténésznek ítélték oda,
Mészöly Miklós Megbocsátás kisregényének kutatásában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, az M: Melléjegyzések Mészöly Miklós Megbocsátásához (és az újabb magyar epika legendáriumához) című műmonográfiájáért, amely jelentősen hozzájárul a Mészöly-kultusz ápolásához, valamint Tonka Beáta kismonográfiájának és Szolláth Dávid nagymonográfiájának értékes kiegészítője. A díjat Fusz György alpolgármester úr adta át, laudált János Emília irodalomtörténész.
Bazsányi Sándor irodalomtörténésznek Fusz György alpolgármester adta át a Mészöly Miklós Emlékplakettet
A Mészöly Miklós díjat Barnás Ferenc írónak ítélte a kuratórium,
nem csupán legutóbbi, Most és halála óráján regényéért, hanem az eddigi egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért. A díjat Marjánovics Diána, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke adta át, laudált Szolláth Dávid, az Egyesület elnökségi tagja.
„Az egzisztencializmus kihívására válaszul született huszadik századi irodalommal szemben (gondolok Pilinszkyre, Mészölyre, Kertészre) itt már nem az „üres ég”-ről, a „század botrányá”- ról van szó, nem arról, hogy Auschwitz után hova lett az isteni gondviselés, és nem is arról, hogy felnőtt-e már eléggé az ember ahhoz, hogy a transzcendencia kiáltó hiányának a tudatában is képes legyen boldogulni. Inkább az a kérdés, hogy együttérzésem, szolidaritásom képes-e feloldozni saját idegenségem átka alól. Ezt úgy is lehet nézni, hogy egy Mészöly számára központi jelentőségű kérdésnek találta meg Barnás regényében a mai formáját. És én azt hiszem, ez a legtöbb, ami egy műalkotástól várható, hogy kemény, éles, adekvát kérdést tegyen fel annak a kornak, amelyben megszületik.„
A díjazottak, Barnás Ferenc és Bazsányi Sándor Mészöly Miklós szobrának koszorúzásakor
A Mészöly Miklós Egyesület az író halála után, 2002-ben kezdte meg működését;
első elnöke az író özvegye, Polcz Alaine volt. Az Egyesület fő célkitűzése kezdettől fogva az író hagyatékának gondozása, jogi és szellemi téren egyaránt. Polcz Alaine és az Egyesület 2004-ben Mészöly Miklós-díjat alapított az új szellemű irodalom támogatása érdekében. Lehetőségeihez mérten igyekszik a Mészöly-művek, illetve az életműhöz kapcsolódó irodalmi, kultúr- és társadalomtörténeti kontextusok kutatását és a kutatások eredményeinek közzétételét támogatni. A díjak átadására minden évben január 19-én, Mészöly születésnapján kerül sor.
Az eddigi díjazottak között olyan kiváló szerzők vannak, mint Láng Zsolt, Tompa Andrea, Szeifert Natália, Bartók Imre, Szolláth Dávid, Csabai László, Szvoren Edina, Lábass Endre, Szabó Róbert Csaba, Danyi Zoltán, Szilasi László, Borbély Szilárd, Győrffy Ákos, Szkárosi Endre, Zalán Tibor, Péterfy Gergely, Baka István, Cserna-Szabó András, Macsovszky Péter, Darvasi László, Márton László.
Nyitókép: Barnás Ferenc írónak Marjánovics Diána, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke adta át a 2026.évi Mészöly Miklós díjat. Fotó: Retkes Tamás
