Ma 80 éves Kodolányi Gyula Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, az első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökségi államtitkára. Mi köszöntjük őt – mégis ő ajándékoz meg bennünket: eddigi életművéből maga válogatta verseivel.

Kilencvenéves Rosdy Pál, szerzőtársunk, a múlt és a jelen, a hazai és a világegyház, a történelem, a politika és a teológia kérdéseiben egyaránt tájékozott, levéltárosi erényeit máig megőrző vérbeli újságíró, akit az Új Ember műhelyében volt munkatársa-barátja köszönt.

Idén 33 éve, hogy nincs közöttünk egyik legnagyobb költőnk, Weöres Sándor, épp egy január 22-én távozott. És mégis itt van. A magyar kultúra napján rá emlékezik ez az írás.

Kétszáz esztendeje lesz 2023-ban, hogy ezen a napon, január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. És e napon született 1943-ban Cseh Tamás. Jövőre lenne nyolcvanéves.

Hát már ezentúl nem ragyognak? / Vagy ragyognak, de nem nekünk? / A bölcsek vették át a posztot, / s mi költők skartba tétetünk? / De hisz marad a hold, a csillag, / ez a berendezés marad, / s miénk marad az ősi szakma, / a mindig új: az ámulat.

Az 2021. Országút évi irodalmi díját vers kategóriában Lackfi János költeménye nyerte el – a tavalyi évben ez volt portálunk legolvasottabb verse.

Az 2021. Országút évi irodalmi díját próza kategóriában Döme Barbara írása nyerte el – a tavalyi évben ez volt portálunk legolvasottabb prózája.

Kiadónk és szerkesztőségünk újabb mérföldkőhöz érkezett: hétfőn, január 17-én átadtuk az Országút 2021-es irodalmi díjait Budapesten, a lap székházában.

Kigombolt kabát, séta a mindig zöld pálmafák alatt, ahol színes papagájok csivitelnek. Tél van. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

A könyvpiaci folyamatokat az előttem szólók több szempontból megvizsgálták, az általuk vázolt képet reálisnak érzem, ugyanakkor paradox módon optimistának. Ugyanis, ha önmagában a könyvterjesztés jelentené a fő nehézséget, akkor egy rendszerszintű probléma gyökerét azonosítanánk be.

Történelmi kataklizmák közepette és ellenére 140 éves sikertörténet a Kner nyomda története, amely ma is Gyomaendrőd egyik legnagyobb munkaadója. A városi önkormányzat emlékév meghirdetésével tiszteleg a hazai ipar- és kultúrtörténet egyik legvonzóbb egyénisége, Kner Izidor előtt.

Napjainkban sem ismeretlen könyvcímek a Pogányok vagy akár Az élet kapuja, melyet háromszor is Nobel-díjra jelöltek, ám a máig olvasott, saját korában sztárírónak számító Herczeg Ferencnek volt olyan oldala is, amit kevesen ismernek.

Az idő akkor is van, amikor mi már nem vagyunk. Csak akkor az már nem a mi időnk. Valóban egy flekknyi filozófia arról, amivel mérjük a világ és saját változásunk. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

Ezt a szöveget január harmadikán írom, első munkanap, még csak épp elkezdődött az év. Rendkívül rossz a kedvem. Nem jól aludtam, rémálmaim voltak, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy az esetemben potenciálisan bekövetkező rákos megbetegedések kezelése micsoda embertelen kínokkal jár majd.

Mi jut eszünkbe először az arab világról? Olaj, patriarchális társadalom, sivatag, hatalmas társadalmi különbségek, belső viszály – csak hogy a legközkeletűbbeket említsem. És szerencsére, Az Ezeregyéjszaka meséi.

Megfelelő helyre került a teljes Tandori-örökség. A Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta a 2019-ben elhunyt Tandori Dezsőnek és egy esztendővel később meghalt feleségének, Tandori Ágnesnek hagyatékát, több ezer kötetet számláló könyvtáruk pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának jutott.

Kiskapuk kisembereknek, kishazánkban. Akadnak-e még, és ilyen a természetük? Megláthatjuk egy kiskutya kapcsán. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

Közismert, hogy Kosztolányi kritikája óta ragadt Gelléri Andor Endrén a „tündéri realizmus” fogalma. Az ösztöneikkel, munkaeszközeikkel elszakíthatatlan közösségben felbukkanó külvárosi figurák jól beleillenek a vaskos realitásról alkotott képzeteinkbe.

Aki ilyen mondatokat ír le, az olvasóvá tesz engem. S aki belőlem, hétpróbás tollforgatóból olvasót farag, az író – ezt írja Temesi Ferenc Mirtse Zsuzsáról, legújabb könyve kapcsán. Hogy miért, kiderül a recenzióból.

„Biológiai fegyverek vagyunk. Sújtás.
Aranykalászos gazdák a magyar ugaron.”

A 2020-ban József Attila-díjjal jutalmazott Babics Imre új művét ajánljuk, mely ikerkötet, de úgy iker, mint a jin-jang érme.

A szerző személyes élményekből táplálkozó, elgondolkodtató történetének alapja a víz: kavicsokról a folyóban, vagyis hogy inkább rólunk, emberekről.

Ha ​valaki manapság kezébe vesz egy olyan könyvet, melynek címében a Trianon szó szerepel, szinte óhatatlanul a közélet egymást kizáró, egymásnak feszülő súlyos ellentéteinek a közepén találja magát.