Lapunk a világirodalom e jelentős alkotása előtt nagyszerű képzőművészek, zenészek, rendezők, színészek, költők, írók, tudósok bevonásával tiszteleg.

Az április 21. és szeptember 21. között publikált 12 részes sorozat igazi ínyencség lesz olvasóinknak. Foglalkozunk a Tragédia teológiai, színházi, filmes, képzőművészeti, irodalmi, zenei vonatkozásaival, novellától kezdve egészen Gyöngyösi Levente kortárs operájáig.

Szörényi László irodalomtudósként érzékenyen közelíti meg Madáchnak a Tragédiát előrevetítő verseit. A József Attila-díjas Lőrincz P. Gabriella novellája a mindenkori – de leginkább mégis a jelenkori – Évát állítja a középpontba. Olyan, nem szokványos megközelítések sem maradnak ki, mint Szélesi Sándor, írói álnevén Anthony Sheenard sci-fi-, fantasy- és thrilleríró esszéje, amely a Tragédiát – érthető módon leginkább a Falanszter színt – a sci-fi író szemével vizsgálja.

Szerzőink között – a teljesség igénye nélkül – szerepel továbbá George Szirtes, akit Déry-díjjal jutalmaztak Az ember tragédiája angol fordításáért, Bene Zoltán, Majoros Sándor József Attila-díjas írók, Turczi István Prima Primissima-díjas magyar költő, író, műfordító, Mezey Katalin Kossuth-díjas prózaíró, költő, műfordító, Döme Barbara Országút-díjas író, Cselenyák Imre író, Zsille Gábor József Attila-díjas költő, Szikora János Jászai Mari-díjas rendező, Koronczi Endre Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, festő, grafikus, performer, Hites Sándor kritikus, irodalomtörténész, S. Varga Pál Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, Zatykó László ferences rendi szerzetes, Mezei Balázs vallásfilozófus, irodalmár, egyetemi tanár, Kodolányi Gyula Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, Zelnik József etnográfus.

Rácsodálkozhatunk, hogy merre fordult a Tragédia képzőművészeti adaptációja a mindenki által ismert Zichy-illusztrációk óta eltelt idő alatt? Felkértünk hat méltán elismert kortárs képzőművészt, hogy ábrázolják a dráma egy-egy színét. Az így megszülető alkotásokból álló sorozatot „Rajzoltunk egy költeményt…” címmel fogjuk publikálni a magazin címlapjain.

Így Csurka Eszter Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművészt, vagy ahogy nevezik: igazi „összművészt”, Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas festőművészt, Orosz Istvánt, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas grafikusművészt, animációsfilm-rendezőt, írót, Baksai József Munkácsy Mihály- és Prima-díjas festőt, grafikusművészt, Milorad Krstić képző- és animációs művészt, multimediális alkotót, valamint Mayer Éva Munkácsy Mihály-díjas képzőművészt, aki alkotásaiban szívesen boncolgatja, hogy kik vagyunk, és mi végre vagyunk a világon.

A sorozat végén az elkészült alkotásokat limitált példányban, exkluzív mappában elérhetővé tesszük a nagyközönség részére.

Bár a paletta színes, természetesen még egy ilyen hosszas sorozattal sem vállalhatjuk a teljesség igényét. Mindazonáltal reményeink szerint sorozatunk Madáchhoz illő színvonalon hozzátesz valamit ahhoz a törekvéshez, hogy ne feledkezzünk meg nemzetünk és irodalmunk e nehéz sorsú nagyjáról, hozzá méltó figyelemben részesítve őt és Tragédiáját, tovább erősítve helyét a kortárs magyar kulturális tudatban.

További információ:

Vas Mónika marketingvezető-lapmenedzser, lapmenedzser@orszagut.com, +36 30 566 3097

Kép címe és forrása: Csurka Eszter: Menny/Országút