Antall József kezdeményezésére, a magyar miniszterelnök mellett Lech Wałęsa lengyel és Václav Havel csehszlovák elnök által aláírt Visegrádi nyilatkozattal harminc éve született újjá három ország és négy nemzet szövetsége.

Az irigylésre méltó autonómiával felruházott Katalóniában február közepén előrehozott választásokon a polgárok nem adtak egyértelmű felhatalmazást senkinek. 

A feminizmusról mint mozgalomról sokan sokfélét gondolnak-mondanak, ám az utóbbi néhány évben a narratívák egyre jobban összekuszálódtak és ellentmondásossá váltak.

A német megszállással szembeni magyar ellenállás történetére kevés figyelem irányul. A történész legújabb kutatásai alapján mutatja be a szövetségből való kiugrást meghiúsító egyik eseménysort, vitéz Bakay Szilárd és ifj. Horthy Miklós elrablását és annak több, eddig ismeretlen mozzanatát.

Halálos ágyán Antall József hivatalban lévő miniszterelnök egyfajta politikai végakaratot fogalmazott meg. Gondos, sokrétű értelmezésével adósok vagyunk.

Kezdjük a banálisnak tartott kérdéssel: mi is a demokrácia?

Európai szinten és hazánkban is hatalmas közpénzek mozdulnak meg a COVID utáni gazdasági újraindítás érdekében.

Pablo Hasél Sztálint és Ernesto Che Guevarát tekinti példaképének, a terrorszervezeteket élteti, és a spanyol monarchiát gyalázza. A spanyol hatóságok megelégelték. Erre zavargások törtek ki.

Sokunk fájdalmára az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést. Ne törjünk pálcát felette.

Az Édenkert négy folyójából kettőt biztosan azonosítottak a tudósok: az egyik a Tigris, a másik az Eufrátesz. Ez is igazolja, hogy a katolikus egyházfő március 5-től 8-ig tartó iraki útját áthatják a szimbólumok: a látogatás történelmi.

A holokauszt ötvenedik évfordulóján, 1994-ben a ferences kolostor apraja-nagyja részt vett a szegedi zsinagóga gyászistentiszteletén. A rabbik kitüntető kedvességgel fogadtak, s akárhogy is akartuk elfoglalni a minket megillető utolsó helyeket, mindig csak feljebb és beljebb tessékeltek, egészen az első sorokig.

„Az első tennivaló: öljünk meg minden törvénytudót”,  mondja a Shakespeare VI. Henrikjében Dick, az ashfordi mészáros, a fellázadt, kommunisztikus eszméket hirdető és egyeduralomra törő lumpenek egyike (II.II.2).

A türelmes adatgyűjtés és higgadt elemzés villámként bevilágíthat a propaganda és a szemfényvesztés sűrű homályába.

Borsi-Kálmán Béla (1948) történészprofesszor a XIX. századi román–magyar–francia kapcsolatok szakértője, román filológus, egykori bukaresti és párizsi diplomata, a román és a magyar nemzetkarakter kiváló ismerője. A Kisfiúk a nagy viharban a huszonharmadik – ismét vaskos – könyve. Számomra letehetetlennek bizonyult.

Miért ne írna? Joga van hozzá, sőt, kötelessége.