Hans van der Meer nemzedékének legjellegzetesebb holland dokumentarista fotográfusai közé tartozik: képekkel és szavakkal mesél. Szemléletmódja kutató tekinteten és éles megfigyelőképességen alapul.

A Mai Manó Ház A fénykép és a szerelmes vers című kiállítása Drozdik Orshi 1975 és 1995 között készült fotóiból válogat. A létezés és megértés képei ezek. Vádiratok, amelyekkel az alkotó szembesít minket, hogy a patriarchális társadalomban a nő identitása a férfi által megkonstruált.

Befejezetlenségről többféle értelemben beszélhetünk. A művészi befejezetlenséget rendszerint külső hatás vagy nagyfokú belső elégedetlenség szüli, amelynek következtében a műalkotás hiányos marad. Töredékességről akkor van szó, ha a műalkotás elkészül ugyan, de megrongálódik, vagy részben megsemmisül.

A festőművész tetszése szerint választhat a régebbi és az újabb ábrázolási lehetőségek közül, megkeresheti a tehetségéhez és mondanivalójához legjobban illő megoldást, lehet figurális és nonfiguratív, geometrikusan fegyelmezett-rendezett, fotórealista-naturalista, rögzíthet vizionált képeket, festhet hangulatokat, benyomásokat – és még hosszan sorolhatnánk.

A szentendrei MANK Almárium című kiállításának középpontjában az emberi tisztességbe vetett töretlen hit és a morális iránytűként működő erős és hiteles értékrend áll. Horváth Lóczi Judit olyan teret alkotott, ahová vissza lehet húzódni a világ külső zajai elől, és lehetőséget kapunk saját belső hangunk meghallásához.

Az illegális migráció, a terrorizmus, a pandémia és a háborús világválság külön-külön is rendkívüli mértékben terhelik meg az emberi idegrendszert, együttes hatásuk pedig olyan erős, mint a tudatunk mélyén lapuló legősibb félelmeink.

Kecskeméten, a Cifrapalotában Állatok és növények címmel látható a XI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé soron következő kiállítása, ahol 128 alkotó 127 műve szerepel.

Az ősi kelmekészítési módja, a szövés az elődök történetét, üzenetét hordozza a kései nemzedékek számára. A népi szőttesek kézműves technikáinak sokfélesége a világ szinte valamennyi kultúrájában évezredek óta virágzik.

Lakner László több mint negyven évet felölelő, folyamatos kísérletezéssel töltött alkotói munkásságán vezet végig a debreceni MODEM retrospektív tárlata.

Arra a kérdésre, miért fest a festő, számos választ lehet adni, és a sok lehetséges válasz között bizonyára akadna olyan, amely a megmutatást emelné ki. Tudniillik, hogy a festő magát vagy a látásmódját akarja megmutatni.

A magát képzőművészként definiáló Kulinyi István „összképzőművészeti” tevékenysége a K. A. S. Galériában látható, a 77. születésnapjára rendezett kiállításon is tetten érhető. Egyedi grafikaként megjelenő, átfestett digitális printek, festmények és kisplasztika is szerepel a tárlat anyagában.

A 8AK csoport a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) Interdiszciplináris Szakosztálya tagjaiból 2019-ben közös kiállításra jött létre. A csoport tagjainak többségét olyan képzőművészek alkotják, akik több művészeti ágban, festőként, szobrászként, iparművészként vagy éppen építészként is alkotnak.

A MŰTŐ csoport Ezt a vad mezőt ismerem kiállítása rávilágít a közösségi ember és az alkotói ego közötti feszültségre, miközben a közös gondolkodás és a kollektív alkotás során megszülető művek vizualizálják a csoportos működésben rejlő lehetőségeket is.

A Neumann János Egyetem és a Kecskemétfilm Kft. közös együttműködésében kerül megvalósításra a Magyar Animáció Háza és az Animációs Tudásközpont. Így régi hiányosság kerülhet pótlásra.

A kortárs művészet a maga illetékességéért folytatott küzdelme a nézőknek is a vizuális-szellemi-lelki expedíció élményét nyújtja. Erős koncentráció szükséges ahhoz, hogy előző korszakok vizuális és gondolati örökségét, valamint a szinte ájulatig tökéletesített posztmodern spektákulum képmátrixát egy-egy művész áttörje.

Egy falusi körorvos művészetek iránti szeretetével és három, kalandos úton szerzett olajfestménnyel kezdődött idősebb Radnai Endre családi műgyűjtése. A jelentős alkotókat és kevésbé ismert kismestereket magába foglaló pécsi kollekcióba most bárki betekintést nyerhet.

Kétféle szem – kétféle látás. Egy költő és egy grafikusművész izgalmas vállalkozásából született közös kiállításról és a figyelemre méltó könyvről, amely a művekből létrejött.

Lételeme a föld, a fa, a népi hitvilág, a természet és az állatok közelsége. A Csíkcsomortánban élő képzőművész, Csomortáni Gál László az egyszerű, falusi élet mellett döntött, noha számos egyéni kiállítása volt már Los Angelestől Koppenhágáigés Stockholmig, Oslótól New Yorkig sok helyen a világban.

Anna Mark retrospektív kiállítása Árnyékok és jelek címmel nyílt meg Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban. Magyarországon első alkalommal mutatkozik be teljes életművet bemutató, átfogó kiállítással a Párizsban élő művész, aki családjával együtt részt vett a megnyitón.

A „festészet fejedelmének” igen nyomorúságos élete volt. Egymás után veszítette el a szeretteit, és művészetét sem értették meg: képeit rendre visszautasították. Talán ezzel is magyarázható, hogy Rembrandt festményei egyre sötétebbek lettek, és hogy az evangéliumok helyett inkább az Ószövetség komorabb jeleneteit ábrázolta.

Beszélgetés a Műcsarnokban rendezett II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon 2022 főkurátorával, Szilágyi B. Andrással.

Magyarországi és székelyföldi képzőművészek részvételével zajlott júliusban, Erdélyben a Miszla Art@Csernáton alkotótábor. A helyszínen már bemutatták az ott készült munkákat, melynek anyaga ősszel látható lesz a Székely Nemzeti Múzeum kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban, és a tervek szerint Magyarországon is.

Az NFT a jövő, a művészet és a műkereskedelem is a netre költözött – „igazi”, kvalitásos művészet még nincs a piactereken, az egész inkább egy felfújt lufi. Ezt a két sarkos véleményt hallani általában, ezért megkérdeztük a pécsi Nick Galéria vezetőjét, Tímár Krisztiánt, aki szerint jelenleg az NFT a legkortársabb kortárs, hogy miért kezdett önálló NFT-platform létesítésébe.