Mindig öröm betérni a pár éve, 2022-ben alakult The Space Contemporary Art Gallery and Management-be. A Bérczi Linda művészeti menedzser által életre hívott kiállítótér nemcsak tárlatoknak, hanem beszélgetéseknek, előadásoknak, workshopoknak és egyéb izgalmas programoknak ad helyet.

A nagy érdeklődésre való tekintettel hosszabbította meg Biedermeier mindennapok című kiállítását a Magyar Nemzeti Galéria. Báj és kellem – tényleg csak ennyi lenne a biedermeier? Mitől tud érdekes lenni ma, a technológia ugrásszerű fejlődésének időszakában a XIX. század első évtizedeinek meghatározó stílusirányzata? Erről kérdeztem Prágai Adrienn művészettörténészt, a tárlat kurátorát.

Új tárlatát utcafrontról benézve is jól látni, be se kell térni a galéria kiállítóterébe. Persze nem kirakatok portékáit szemléljük, így előbb-utóbb a kíváncsiság is hajt a betérésre, hogy különböző mértani alakzatok randevúinak lehessünk szemtanúi. A „találkozó” a View From Anywhere címre hallgat.

Festményei a tudatos és a tudattalan jelenlét határán egyensúlyoznak. Inspirációit általában valós helyszínek nyújtják, ám konkrét látványviláguk helyett csak benyomásaikat rögzíti. Róla szóló összeállításunkban kiderül, miként lepheti meg egy éppen készülő mű a saját alkotóját is.

Cseppfészek című képem a Pécsett rendezett Nyár lesz tehát, tündöklő és meleg című kiállításra készült, ahol Keserü Ilonával közösen állíthattam ki. Ez a munkám a saját magunkban való otthonosság metaforájaként olvasható, ugyanakkor a befelé figyelés, a saját mélyebb rétegeink felfedezésének vágyáról is szól.

Különleges gyűjtemény anyaga kapott helyet a BAB Galéria reprezentatív terében. A tárlat ünnepi pillanatban nyílt meg; a K.A.S. Galéria és a Gyűjtemény alapító vezetőjének, Nyakas Ilonának nyolcvanadik születésnapja alkalmából.

Jabłczyńskit (1865–1928) Lengyelország kivételével jóformán sehol nem ismerik, noha korának jelentős tudósa és kiemelkedő grafikusa volt, akinek a nevéhez fűződik – sok minden egyéb mellett – a ritkán használt ceratoryt, (ceratoryte, ceratorite) elnevezésű, linóalapú, egyedi grafikai technika feltalálása.

Pszichológus és festő egyszerre: Fóris Nóra erőteljesen vizuálisan gondolkodó alkotó, anatómiai és lélektani ismeretei figuratív festményein, portréin tükröződnek, az absztrakció felé mozduló képein pedig a transzcendens iránti vágya fogalmazódik meg.

Művészete az absztrakt kifejezésmód és az intenzív színhasználat erejére épül, amelyben a vonalak, foltok, rétegek és nagyméretű alkotások dominálnak. Munkáira sokoldalú technika használata jellemző, beleértve az akrilspray használatát és az áttört filcrelifek jelenlétét.

Danaé gyönyörű argoszi királylány volt sanyarú sorssal: apja, Akrisziosz király ugyanis ablaktalan börtönbe zárta, mivel delphoi jóslat szerint unokája (Danaé fia) okozza majd a vesztét. Zeusz azonban szemet vetett a szépséges szűzre és aranyeső képében „esett be” hozzá és ejtette teherbe. Nászukból fogant Perszeusz, a görög mítoszok egyik legnagyobb hőse.

Egymás mellett található egy pop & roll illemhely, egy ajándékbolt és egy galéria a Dorottya utcában. Belső kialakításuk, a bolt kínálata és a galériában látható alkotások között világos a stílusazonosság. A minden apró részletében precízen megtervezett és kivitelezett látványosság Kiss Miklós legújabb dizájn műalkotásának tűnhet.

Kivételes érzékenységgel fordult a világ felé. Képzelőereje életre keltette a látszólag élettelent, munkájában nem csupán arcot adott a tájnak, hanem bevezetett erdők sosem látott sűrűjébe. Összefonta kezünket egy szörnnyel, akivel utoljára egészen kicsi gyermekként volt szerencsénk találkozni. A szörnytől ugyanis nem kell félni, hiszen ahogy a kiállítás címe is cseng: Minden szépből van.

Azt tapasztalom, hogy eddig külön kezelt sorozataim lassan kezdenek összefolyni: a The cleaner I. képem például egyszerre illeszkedik a munkásréteggel foglalkozó és a klímaszorongásra reflektáló sorozatomba, és ahogyan a korábbi képeimnél már megszokhattuk, ez is kollázsból született.

Impresszionistaként indult, realista festőként vált híressé. Nélküle nem teljesedhetett volna ki az impresszionizmus, műgyűjteménye nélkül aligha beszélhetnénk a mozgalomról. A párizsi Musée d’Orsay most Gustave Caillebotte szokatlan férfiábrázolásainak szentelt kiállítást.

Január 16-án nyílt Róma központjában a Kancellária impozáns reneszánsz palotájában a Jankovics Marcell (1941-2021) máig ható művészetének emléket állító multimediális kiállítás – „a Szentév első nagy római magyar eseménye” –, melynek művészeti vezetője a rajzfilmrendező özvegye, Rubovszky Éva.

Hermann Zsófia ezúttal szó szerint több szinten, stáción keresztül dolgozza fel önmagát, a múltját és jelenét, tárja elénk a művészet különböző eszközeivel a lelke mélyén zajló folyamatokat, megéléseket, érzéseket.

Csontváry sosem járt Libanonban, cédrusait egy képeslap alapján festette – ehhez hasonló konteók és féligazságok szaporodnak gombamódon az interneten, ahol hitbuzgó konteológusaink mára az esztétika világát is alaposan megfertőzték. Ám az alábbi néhány, viszonylag újkeletű konteó még e virtuális szennyözönből is kimagaslik. 

Kis, újító művészcsoport hozta létre 1884. július 29-én, Odilon Redon, szimbolista festő kezdeményezésére a Függetlenek Szalonját. Köztük volt Paul Cezanne, Paul Gauguin, Henri de Toulouse-Lautrec, Camille Pissarro, Georges Seurat és Paul Signac. 

Számos őslakos nyelvben a természetre nem találunk külön szót. Van szavuk a fák mozgására, az időjárás megannyi arcára, a hold összes apró változására. A természetet azonban nem különböztetik meg az embertől, még a nyelvükben sem szakadnak el tőle.

Gergely Réka a határhelyzeteket vizsgálja művészetében, de nem ellentétpárokként tekint a különböző minőségekre, hanem az egységtapasztalat megélésére törekszik általuk. Nála a keleti filozófia és a nyugati technológia, a fémszobrászat és a textilművészet anyagai egymást kiegészítve a percepció és az értelmezés különböző síkjaivá válnak.

Szobraim központi eleme mindig az emberi test, amely sohasem magát a konkrét embert jelenti: az emberi kultúrának lenyomata az alak, amely gyakran művészettörténeti referenciát is hordoz. Ez a figura számomra metafora, kapocs a high-tech technológia és a természet között.

Februárig látogatható még a bécsi Albertinában az a Chagall-életmű-kiállítás, amellyel a múzeum igazgatója, Klaus Albrecht Schröder búcsúzik az intézménytől. Száz művet állítottak ki, a művész minden alkotói korszakát reprezentálva.

1915. július 20-án pisztoly dördülése hasított a levegőbe. A Műcsarnok épülete mögül jött a lövés, ahol fiatal férfi élettelen teste hevert egy padon, Galimberti Sándor festőművészé. Önkezével oltotta ki életét, mert nem tudta feldolgozni imádott felesége, Dénes Valéria elvesztését.