Berlász Melinda a Zenetudományi Intézet Országház utca 9. szám alatti legendás műemlék épületében kezdte tudományos pályáját. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes zenetudományi tanszakáról került a hazai zenetudományi kutatások fő áramába. A XX. századi munkacsoport munkatársaként részt vett az MTA ötkötetes Magyar Zenetörténeti Kézikönyvének előkészítésében. Ma már mindkét tudományos köztestülethez szakmai kapcsolat fűzi. A Széchenyi-díj a XX. századi magyar zenetörténet területén végzett hiánypótló kutatásait, továbbá az emigrációba kényszerült, hazánkban ismeretlenségre ítélt magyar zeneszerzői és előadói életművek szellemi visszacsatolásáért tett szolgálatát méltatja.

Végre egy ember, aki a hobbijával hivatásszerűen is foglalkozhat – ez jár a fejemben, amikor leülök beszélgetni a történésszel-kutatóval a magyar rockzene és a kommunista rendszer viszonyáról. A fiatal kolozsvári történész, egyetemi tanársegéd – akinek a kutatási területe az erdélyi, romániai magyar kisebbség története – legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokon tartott előadást a rendszerváltás és a rockzene kapcsolatáról. Honnan ered a rocktörténet iránti érdeklődése, mit jelentett a híres-hírhedt három T, hogyan működött a rock identitáserősítő hatása, kik voltak besúgók és provokátorok a zenei életben, melyik volt a rendszerváltás együttese – néhány téma, amely szóba került. A végére pedig egy biztató hírt is tartogatott…

Az orvosnak készülő Vermes Lajos a XIX század ismert figurája volt, aki a családi vagyont a birtokain felépített versenypályákba fektette, sportklubot alapított és megszervezte a Palicsi Játékokat. Az ő életművének állít emléket A magyar Olympiász.

A nyári szezonra való tekintettel hallgassunk két „könnyedebb” darabot: Járdányi Pál a Tisza mentén és a Divertimento concertante című alkotásait.

A Csík zenekar Hazám, hazám című videóklipje a nemzeti összetartozás napján került a megosztókra, és azonnal hatalmas siker lett. Ennek apropóján beszélgettünk Csík János zenekarvezetővel.

Az Oscar-díjas színész, Ralph Fiennes harmadik rendezése, A Fehér Holló (2018) Julie Kavanagh 2007-ben megjelent könyve, a Rudolf Nureyev: The Life (Nurejev: Az élet) alapján készült. Több, mint megbízható iparosmunka, de kevesebb, mint igazi nagy film.

2020. június 30-án Kiss János Kossuth-díjas Érdemes Művész, a Győri Balett egyik alapító tagja, huszonkilenc évnyi vezetés után ünnepélyes keretek között átadta igazgatói irodájának kulcsát utódjának, Velekei Lászlónak. A Seregi- és Harangozó-díjjal elismert koreográfussal már ebben az irodában beszélgettünk: múltról, jelenről és a Győri Balett jövőjéről.

A Vígszínház augusztus 21-től újra várja a közönséget; műsorra tűzik a járvány miatt elmaradt előadásokat és az új bemutatókat: kilenc bemutatót terveznek a jövő évadban.

A MÜPA 2020. nyári Budapesti Wagner Napok online közvetítése a provokatív, 2015-ös rendezést állította középpontba. Az egyes előadások hangjegyzetei után a jelen kritika a négy opera összefüggéseivel foglalkozik.

Vannak olyan alkotók, akik az ihlet spontán szédületében alkotnak tökéletes remekműveket. Mások órákig bíbelődnek egy pársoros verssel, hónapokig, évekig csiszolgatnak egy versenyművet. Mozart partitúráin nagyítóval is ritkán találni javítást. Brahms változatok sokaságával bajlódott, míg végre közönség elé állt egy nagyszabású szerzeményével, és az sem nevezhető minden esetben a végleges verziónak.

Júniusban az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál versenyprogramjában debütál Ulrich Gábor új rövidfilmje, a Dűne. Az alkotást beválogatták a Hirosimai Animációs Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. A képzőművész azt mondja: szeretne szellemesebb, könnyen befogadható műveket készíteni, de valamiért mindig sötét, komor és tragikus lesz a végkicsengésük. A szubkultúra köré épült falakról, morális aggályokról és a befogadói munkáról is beszélgettünk.

Sokan tekintik úgy az István, a király 1983-as királydombi ősbemutatóját, mint a rendszerváltás előfutárát. Bizonyos szempontból kétségkívül jól modellezte és összegezte a spontán nemzeti ünneppé alakult előadás azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek a 89-es eseményekhez vezettek, beleértve a rendszer tudatos, felsőbb döntés alapján elindult lazítását. Ugyanakkor közel négy évtized távlatából már világosan látszik, hogy a legendás bemutató inkább csak egy látványos állomása volt egy felülről vezényelt hatalomátmentő folyamatnak, mint katalizátora a valódi szabadsághoz vezető változásnak, annak ellenére, hogy a darab hatása számos máig tartó pozitív folyamatot indított el, például a táncházmozgalom szélesebb körben való elterjedését, a magyar identitás tudatosabb keresését. A bemutató körül zajló háttéreseményekről és a darab utóéletéről Szörényi Leventével beszélgettünk.