Néhány éve még elveszett műként emlegette Palkovics Tibor hagyatékkezelő Hamvas Béla SETH. Kereszténység és hagyomány című írását. Az egykori Hamvas-tanítvány, Molnár Sándor hagyatékából került elő a mű, ami most az eredeti gépirathoz hű formájában kerül az olvasók elé.

Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.

Mi járhatott a harminckét éves katolikus gondolkodó, Ervin Gábor fejében, amikor 1944 decemberében a Duna partján farkasszemet nézett a felsorakozott nyilas kivégzőosztaggal?

Amikor valaki egy életen át az irodalom eszményi világába burkolózott, és hirtelenében avatott orvosok gondoskodásának köszönhetően újból írhat.

Rejtett szövetségese a politikának Amerikában az élet mindennapjait láttató film. Mi, magyarok viszont egy pőre és intézményi demokráciaabsztrakciót hajszolunk.

Közeledik a kelet-ázsiai ország konfliktusának hetvenötödik évfordulója, ráadásul egyre többen hasonlítják hozzá az Ukrajna elleni orosz háborút. Minderről Andrew Roberts, a jeles brit történész és konzervatív politikus Richard Dannatt korábbi brit vezérkari főnökkel beszélgetett.

Gecse Géza tanulmányában a Novo-Rosszija koncepció kialakulását és az orosz–ukrán háborúig vezető folyamatokat elemzi 2024 nyaráig bezárólag.

Az elmúlt két évszázadban bizonyosan nem csak egy Lázár Mihály nevű ember találtatott a magyarok között. Csak a Székelyföldön, azon belül Háromszéken legalább két ismert embert hívtak így.  

 A szavak jelentése változhat, különösen akkor, amikor szavak a nyelvek között közlekednek.

Szabadfalvi József tanulmánya Horváth Barna (1896–1973) gondolkodásán keresztül vizsgálja a joguralom és a demokrácia viszonyát a 20. század első felének magyar jogelméleti diskurzusaiban.

Február 13-án adták át először az Anyanyelvi Kultúránkért Alapítvány Grétsy László-díját, melyet 2024-ben hoztak létre a tavaly elhunyt ismert nyelvészprofesszor emlékére. Ennek kapcsán beszélgettünk a magyar nyelvművelés jelenéről Blankó Miklós nyelvésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával, az alapítvány elnökével.

BRICS, until recently a forum for cooperation between Brazil, the Russian Federation, India, the People’s Republic of China, and the Republic of South Africa, has captured the imagination of many around the world since the early 2010s.

Joó Tibor, a két világháború közötti magyar gondolkodás egyik kiemelkedő, de mára háttérbe szorult alakja, a nemzet fogalmát mindenekelőtt szellemi konstrukciónak tekintette.

Kiutasításának nyolcvanadik, egyúttal halálának hatvanadik évfordulója különleges alkalmat kínál, hogy röviden áttekintsük az egykori nuncius életútját és Magyarországhoz kötődő tevékenységét.

A BRICS, azaz a legutóbbi évekig Brazília, az Oroszországi Föderáció, India, a Kínai Népköztársaság és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködési fóruma a 2010-es évek elejétől világszerte sokak fantáziáját megmozgatta.

Az idén nyolcvanéves Kiss Gy. Csaba a közép-európai polgár példáját adja nekünk. Azét, aki otthon van régiónkban Varsótól Fiuméig, Prágától Zágrábig, Bécstől Pozsonyig, és aki kitartóan hisz régiónk együttműködésében.

Hajnal Géza tanulmánya a magyar emigráció egyik legsúlyosabb belső konfliktusát dolgozza fel, amely Tollas Tibor, az 1956-os forradalom utáni emigráns közélet emblematikus alakja ellen irányult.

Mintegy húsz vállalat emberszabású – humanoid – robotja a történelemben először fut versenyt tizenkétezer emberrel április 13-án Pekingben. Vajon rajthoz áll-e Musk Optimusa?

Kedves néprajzos barátom fordult hozzám, hátha tudnám értelmezni egy korábbi gyűjtését: a szöveg csinódi adatközlőjével ki tudja, mi történt azóta. „Arganénak három ága, / Magas menjbe angas háza, / Kűjel irgalmas, belől aranyas.”

Nacsinák Gergely András esszéje Hamvas Béla Bizánc-képének kritikája, amely a magyar gondolkodó tendenciózus és leegyszerűsítő szemléletmódját vizsgálja.

A hazai konzervativizmus helyzetéről jelentetett meg tavaly izgalmas tanulmánykötetet Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és közíró. Az Országút 133. számában közölt a könyvről esszét Egedy Gergely eszmetörténész, a konzervativizmus hazai kutatásának egyik doyenje.

Bizonyos szakmai szavak, kifejezések szinte kötelező jelleggel fordulnak elő a baleseti tudósításokban. Úgy érzik az újságírók (újabban sajtómunkásoknak, még inkább tartalomgyártóknak is nevezik őket), hogy ettől hitelesebb, életszerűbb lesz a tudósításuk.

Guitman Barnabás tanulmánya a magyar trikolór eredetét vizsgálja az udvari reprezentáció kontextusában, bemutatva a magyar országszínek megjelenését a középkortól kezdve.