Tudomány

Vörösre váltó fehér folt
Tavaly tavasszal került a könyvesboltok polcaira Perczel Olivérnek az Erőszakkutató Intézet kiadásában megjelent A román–magyar háború és a román katonai megszállás magyar áldozatai (1919–1920) című könyve, amelyet ősszel az Egy megszállás anatómiája. Román világ Magyarországon (1918–1920) című munkája követett a Jaffa Kiadónál.

Nem jóízű, inkább keserű ízű helyesírási szabályozás
Sokan olyan törvényszerűséget keresnek a helyesírásban, ami nincs. Illetve: ahol nem a hétköznapi logika, hanem egy elvontabb, kevéssé kiismerhető nyelvészeti logika létezik.

A háború végnapjai a Bécsi kapu téren
A második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulójáról különleges kiállítás emlékezik meg a Magyar Nemzeti Levéltárban: egyebek közt a nemrégiben feltárt tömegsír leletei révén mutatja be az épület körüli utolsó harcokat, Budapest ostromának befejezését.

Ahol a kapcsolatok kibontakozhattak
Magyar és amerikai kutatók, egyetemi és középiskolai tanárok, egyetemi hallgatók százai kapcsolódhattak be egymás tudományos vérkeringésébe, és ismerhették meg alaposabban egymás hazáját és kultúráját a Fulbright-ösztöndíj révén. A kölcsönös megértés egyik legkiválóbb intézményének magyar honosítására emlékezik az egykori kétoldalú bizottság tagja.

Irodalmi párbeszéd a ChatGPT-vel
Marilynne Robinson, a hazánkban is ismert, hívő keresztény amerikai írónő egy helyütt a „szászként kerültem bazilikába” ellentmondásos fordulatával él. Az irodalomtörténész sokat tűnődött ennek jelentésén. Végül megkérdezte a ChatGPT-t, mit is gondol.

Menekülőút: az irodalom
A transzilvanizmus Vörösmarty és Madách léptékű eszméjével válaszolt az erdélyi Helikon íróközössége a trianoni csapásra. Politikamentessége ma is igéz és int.

Kosicéznek
Fölháborodott bejegyzést olvasok a közösségi médiában: valaki kosicézett. Az eredeti mondat – nem is akárhol – így hangzott: „Kosicén is tüntettek a budapesti Pride miatt”.

Csak a kudarcok hagynak nyomot
Hatalmas lelki nyomás nehezedik az agy- és idegsebészekre. Sikerek mellett kudarcokkal is szembesülnek, utóbbiak hagynak mélyebb nyomot bennük. Így van ezzel a világhírű, magyar származású professzor, Peter Vajkoczy is, aki exkluzív interjút adott az Országútnak.

A Z generáció gerince
Azon brit egyetemisták aránya, akik tanulmányaik során használják a mesterséges intelligenciát, a tavalyi hatvanhat százalékról kilencvenkettőre, azoké pedig, akik értékelésre beadott munkájukhoz folyamodtak hozzá, ötvenháromról nyolcvannyolcra nőtt.

Az óraidő és a naptári datálás elterjedése
A mechanikus órák elterjedése egy olyan korszakhatárt jelentett, amelyben az időmérés fokozatosan elszakadt a kozmikus és szakrális háttértől – szögezi le tanulmányában Vásárhelyi Lajos.

A vallásbölcselő
Mezei Balázs filozófus kapta idén irodalom kategóriában a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány Stephanus-díját, melyet Erdő Péter bíboros adott át a szerzőnek a Szent István Könyvhét keretében.

Szellemi remeték
Korunk fő betegségének megannyian a relativizmust tartják, miközben a különböző fundamentalizmusok is világszerte előretörnek. A társadalmi-szellemi jelenség teológiai-vallási, politikai, lélektani dimenzióit pünkösdi teológus járja körül.

Szürkemarhák mesterséges tájban
Akár néhány kattintással látványos tájképeket lehet varázsolni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Ezt a lehetőséget a geográfusok is kihasználják, tudományosan megalapozott fotorealisztikus illusztrációkkal, tájképi rekonstrukciókkal teszik még érthetőbbé kutatásaikat.

Technofeudalizmus
A neomediaevalizmus tudományos irányzata a középkor fogalmaival próbálja megérteni, leírni korunk legújabb technológiai, gazdasági és szociológiai fejleményének, a világhálónak a működését.

Holtig őrzött Hamvas-kéziratok
Néhány éve még elveszett műként emlegette Palkovics Tibor hagyatékkezelő Hamvas Béla SETH. Kereszténység és hagyomány című írását. Az egykori Hamvas-tanítvány, Molnár Sándor hagyatékából került elő a mű, ami most az eredeti gépirathoz hű formájában kerül az olvasók elé.

Lecserélhetőség és dekulturáció
Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.

Vértanú pap filozófus
Mi járhatott a harminckét éves katolikus gondolkodó, Ervin Gábor fejében, amikor 1944 decemberében a Duna partján farkasszemet nézett a felsorakozott nyilas kivégzőosztaggal?

Gyógyítók szigete
Amikor valaki egy életen át az irodalom eszményi világába burkolózott, és hirtelenében avatott orvosok gondoskodásának köszönhetően újból írhat.

Film és demokrácia
Rejtett szövetségese a politikának Amerikában az élet mindennapjait láttató film. Mi, magyarok viszont egy pőre és intézményi demokráciaabsztrakciót hajszolunk.

A koreai háború példája
Közeledik a kelet-ázsiai ország konfliktusának hetvenötödik évfordulója, ráadásul egyre többen hasonlítják hozzá az Ukrajna elleni orosz háborút. Minderről Andrew Roberts, a jeles brit történész és konzervatív politikus Richard Dannatt korábbi brit vezérkari főnökkel beszélgetett.

A Novo-Rosszija terv és az orosz–ukrán háború összefüggései
Gecse Géza tanulmányában a Novo-Rosszija koncepció kialakulását és az orosz–ukrán háborúig vezető folyamatokat elemzi 2024 nyaráig bezárólag.

Emlékezetpolitikai agyrém
Az elmúlt két évszázadban bizonyosan nem csak egy Lázár Mihály nevű ember találtatott a magyarok között. Csak a Székelyföldön, azon belül Háromszéken legalább két ismert embert hívtak így.

Kis nyelvi bagatell
A szavak jelentése változhat, különösen akkor, amikor szavak a nyelvek között közlekednek.