Legújabb számunk mások mellett a Covid-járványnak a hazai oktatásra gyakorolt hatásáról, a művészettel nevelésről, a páneurópai eszme két háború közti magyar fogadtatásáról, az 1968-as csehszlovákiai intervencióról, Az ember tragédiája és a paradicsomból való kiűzetés összefüggéseiről értekeznek szerzőink.

69. számunkban változatos és aktuális cikkek foglalkoznak a fokozódó meleggel, a szárazsággal, az új fakitermelési szabállyal, a növekvő inflációval, az oktatással itthon és külföldön, nemkülönben a MODEM és a Műcsarnok izgalmas kiállításaival.

Műemlékvédelemről és örökségvédelemről, a két fogalom azonosságáról, vagy különbözőségéről, hitelességről, a műemlékvédelem társadalmi elfogadottságáról beszélgetünk Fejérdy Tamás építészmérnök-műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi docenssel.

Az Országút magazin lapszámai a nyomtatott lap mellett már digitálisan is olvashatók!

Az Országút magazin legfrissebb lapszámának tartalmáról mostantól HÍRADÓ és PODCAST formában is tájékozódhatnak olvasóink. A magazin kulturális, művészeti, közéleti témájú írásokat, interjúkat, verseket, szépprózákat, eseményeket és recenziókat kínál olvasóinak.

A sasnak két feje van, de nem is repül, jellemezte a Monarchiát a legitimista, keresztényszocialista politikus.

A szem a látás szerve, a művészetek emblémája, a vizuális kommunikáció eszköze. A világ megismeréséhez – de félreismeréséhez is – a szemen át visz az út. 

A szlovák-magyar egyházi kapcsolatoktól a kínai egyetem befogadását övező vitákon át az ipari műemlékek hasznosításáig és a trianoni traumát feldolgozó versek skóciai recepciójáig számos tanulmányt, emellett többek között textil- és fotóművészek portréját találhatják olvasóink legfrissebb számunkban.

Greta Thunberg levitézlett a koronavírus-járvánnyal, nemigen hallani róla – talán nem is baj.

Környezetvédelmi alapdilemmákkal, az európai közélet konfliktusaival és lehetőségeivel, Makovecz Imre művészetének értékelésével, plakáttervező művészekkel ismerkedhet meg az olvasó legújabb lapszámunkban, s búcsút veszünk a Nemzet Művészétől, Törőcsik Maritól

Kitartás nektek! – köszön utánunk a férfi, és sietve bezárja az ajtaját. Érthető: miután lement a nap, a hőmérő a mínusz tíz fokot vette célba – aki csak teheti, ilyenkor otthon pihen, a jó meleg lakásban. Mi azonban folytatjuk utunkat, mert az emberek várják az interneten rendelt vacsorát.

Friss lapszámunk többek között az elmúlt évtized magyar külpolitikájával, a műemlékvédelem tudományos hátterével, a szólásszabadság határairól folyó franciaországi vitával, a szentföldi és a Fülöp-szigeteki keresztények járvány okozta megpróbáltatásaival foglalkozik.

Friss lapszámunk számos írása foglalkozik a húsvéti ünnepkörrel. Vezércikkünkben Korzenszky Richárd bencés a virágvasárnapi eseményről elmélkedik, de írunk a Győr 750 emlékévről, egy Pilinszky-kötet születéséről és Anatolij Zlenko egykori magyarbarát ukrán külügyminiszterről is.

A koronavírus-járvány okán is gyakran felmerül a kérdés: mi lesz a gazdasággal, mi lesz a kapitalizmus folytatása?

Halálos ágyán Antall József hivatalban lévő miniszterelnök egyfajta politikai végakaratot fogalmazott meg. Gondos, sokrétű értelmezésével adósok vagyunk.

Sírni tanítani a holnapot, holnapután megvigasztalni. Harmatbuborékban utazni. Várni, csak várni. Lebegni, tenyeredre életet sóhajtani, erős vonalakkal rajzolni rá a közös utat. Zárd össze, szorítsd, talán ez az utolsó pillanat!

"A legrosszabb pedig
nem nyáron halni meg,
mikor minden világos,
és könnyű az ásónak a föld."

A thriller zsáner hazai kismestere, Szász Attila, valamint legszorgalmasabb forgatókönyvírónk, Köbli Norbert negyedik közös filmje egyértelmű főhajtás Alfred Hitchcock munkássága előtt, egyben szintlépés is a két alkotó karrierjében. Korábbi munkáik (A berni követ, Félvilág…) még tévéképernyőre készültek, s az Apró mesék az első közös filmjük, amelyet kifejezetten mozivászonra forgattak.

Sok könyvet, tanulmányt írtak már a nevetésről. Szépirodalmit, pszichológiait, élettanit. Nem akarom túlokoskodni. Nem is néztem utána, mennyi mindent állítanak egészségmegőrző szerepéről, a rekeszizmokra gyakorolt jó hatásáról. Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy megállapítsuk: nevetni jó.

2019-ben (és tavaly utánnyomásban) megjelent egy vaskos tudományos igényű ismeretterjesztő munka a magyar politikai gondolkodásról csaknem kilencven szerző tollából. Fontosságát talán az is jelzi, hogy Roger Scruton és Orbán Viktor is írt hozzá előszót-ajánlást. Két kutató mutatja be.