Szépirodalom
Elbeszélő és képes múlt
Nekem ajándék volt Tevel. Mérce. És ajándék volt Bonyhád, az Eötvös József Collegium, a néptáncosként és népművelőként megismert nejem, a három gyermekünk, Erdély és Lengyelország. Hogy ez sok vagy kevés? Egyik sem. Éppen elég.
Bata János három verse
„A Semmi: fölfoghatatlan, meghatározhatatlan,
megérthetetlen, kimondhatatlan és elképzelhetetlen.
A Semmi Minden. A Semmi:
Isten.”
Cirkvenicai nyár
Talán az a régi cirkvenicai nyár az oka; nem hajlandó elfelejtődni, és bennem keres alkalmas médiumot az üzenet közvetítésére: nem múlhat el nyomtalanul a Teremtésben egyetlen pillanat sem, a meg sem fogamzott vágy is karcot ejt a lét tükörén.
Beleolvashatunk mások leveleibe
Rendkívüli családi örökségét, Jánky Istvánnak unokájához írt leveleit adja most közre a szerző dédunokája, felidézve gyerekkorának helyszínét, Verespatakot.
Advent és ametiszt
Itt, a hegyen már örök adventben élek, lila virágok és ametiszt emlékével. A titkos erejű lila kristály, az amethüsztosz – ami annyit jelent: nem részeg – véd a részegségtől, a testitől és a lelkitől is. A görögök legalábbis így tudták.
Sarukat levenni…
A zenész, zeneszerző és filozófus-költő Hegyi Botos Attila ötödik verseskötete a termékenységről, a kezdetektől megtalált saját lírai hang alkalmazásáról szól.
A csúszás-mászás büszke metafizikája
Amióta az eszemet tudom, nagyon-nagyon fontos emberekkel vagyok körülvéve. Bezony. Olyan fontosak ők, hogy szinte fel sem tudják mérni önnön fontosságukat: tulajdonképpen egész nap egy oltár előtt ülnek, mely oltáron önnön fontosságuk gyertyája égdegél, és azt bámulják erős szeretettel.
Serfőző Simon öt verse
„Tejútról letérve,
láthatár melléken,
napfényt legeltettem
hosszú kötélvégen.”
Vidékiség provincializmus nélkül
A félévszázados kapcsolattartás ritka dolog, főleg az irodalom világában. Már nagyon időszerű, hiánypótló munka a kaposvári Takáts Gyula (2011–2008) költő és a pécsi Tüskés Tibor (1930–2009) író, kritikus 1959-től 2008-ig tartó – ízig-vérig irodalmi – levelezése.
Kókai János versei
„Zsúfolt kocsmákban,
embermelegben,
fényes italokat hörpintek,
s repül majd szívem”
Halász Piusz elmélkedései
Ne beszéljünk aszkézisről meg önmegtagadásról, ezek ma életidegen szavak, ráérős idők öncélú és sportszerű erénygyakorlatairól árulkodnak. Első feladatunk az legyen, hogy rendet teremtsünk életünkben.
Hitről és irodalomról a PIM-ben
Kedden, december 7-én 18 órai kezdettel kerül sor a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága és a KMI 12 program szerzői évadzáró zenés-irodalmi sorozatának befejező estjére a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A mostari lány
Egynél azért már többször haltunk meg. De a lélek nem vándorol, leomlik belülre, gyűlik deréktájon, ahogy a csigolyákon a mész, sírgödröt ás a testbe, májfoltokat vérzik az idő bőrére, s hogy ne is lássuk, a szemünk alatt gyűjti szennyesét.
Zene, szomszédból vagy égből
Itt a hegyen más zene szól, és másként hallgatjuk. Nem is hallgatjuk, mert a hallgatás az a csend szelíd jegyese. Ha itt zenét hallunk, a mi zenénket, akkor táncolunk, halleluja.
Béla bá és a Fradi-sál
Béla, ne menj túl a kerületen, főleg ne egyedül, mert az ismeretlen világ, ott nem értik, mit akarsz, nem értik, mit mondasz, csak azt látják, cigány vagy, aki bárhova is néz, csak a szajrét lesi… – Novák Valentin novellája.
Miklós
„Fusson a hír, mint a kunsági homok, Kiskunmajsa japán napokra készül.” Az első közösen leírt mondatunk. Emlékszel? Hogyne emlékeznél, hisz Te mindenre emlékszel, ahogy mondani szoktam, a memóriám vagy. Elhagyott a memóriám, Miklós.
Gyertyaláng-imádság
Gyertyalángban pislákoló hétfők hordaléka. Négy, hangosan ki nem mondott imádság, számolom a perceket, ahogy elhamvadnak. Várakozás, bölcsek Napkeletről, Isten Báránya meg annyi minden más – kivéreztetett, keresztre feszített hétköznapok. Fogd meg a kezem, aludjunk el a takaró alatt.
Szülőfalumba ma is rendszeresen hazajárok
A Hetek Körének tagja, költő, aki parasztcsaládból származik, pályáját gyári munkásként kezdve kaptatott fel a Parnasszusra: Serfőző Simon vall tekervényes indulásáról, közösbe elhajtott állatokról és a népi hitvilágról, mely költészetébe olvadt.
Űrkutatás és mandala
Az esős augusztusi napok délutánjának illata megvilágosodásszerű gondolatokat ébreszt. A lehűlt levegő kitisztítja a fejet, és az előző napok tapasztalata, az élmények esszenciája lecsapódik, begyűjthető.
Boldogh Dezső két verse
„Egy másik lét foszlánya lehettem
istennőm intett a leomló falaknak
vak égi vándor az alsó terekben
kit démonai még néha megrohannak”
Nem telefon – csak egy oltár
2020 novemberében korunk egyik legnagyobb költője távozott: Szőcs Géza. A sokműfajú, ám művészi és erkölcsi elkötelezettségében rendre az egyetlen tiszta hangot kitartó életművét az irodalomtörténész mutatja be.
Rendszerváltás a hegyen
Közéleti potentátként, kulturális fővezérként szokták emlegetni Demeter Szilárdot. Most azonban csupán úgy írok a Kéket kékért című művéről, mint nyelvművészeti alkotásról. Nem a politika, hanem az irodalom köztársaságában. Legyen most ő egy „mezei szpartakiád” részese, akinek lemérik szerzői teljesítményét.
Újra KMI 12-est a PIM-ben
A címbéli kód jelentése: a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága november 23-án 18 órakor folytatja a KMI 12 programja szerzőinek zenés-irodalmi sorozatát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelynek ezúttal Kürti László és Szálinger Balázs lesz a vendége.