Molnár Ferenc unokájaként életre szóló muníciót kapott elődeitől, könyvek sorát töltötte meg híres családtagjainak legendás történeteivel. Több mint hat évtizedes londoni emigrációja során mindig magyarul írt. Nem változott Budapest iránt érzett rajongása sem. Sárközi Mátyás József Attila- és Kossuth-díjas íróval beszélgettünk.

A szerzőt legtöbben humoristaként és műsorvezetőként ismerik, de költő is, aki szabadverseiben komoly húrokat penget, intellektuális, egyszerre befelé és kifelé is figyelő költészetében.

Igen, nyaral, méghozzá bent, a munkahelyén – hehe, hú de vicces, de most már szálljanak le róla. Van elég munkája anélkül is, hogy bosszantanák azok, akik így ráérnek. Hogy miért dolgozik a szabadsága alatt?

Ha a sátán e bájos balatoni faluban ígérte volna neki a világot, Rákosi Jenő szerint tán az Isten fia sem tudott volna ellenállani a kísértésnek. Szepezdet az igéző táj mellett Keresztury Dezsőtől Sárközi Mártáig az itt megpihenő írók, művészek tették emlékezetesen otthonossá.

Felkerekedtünk és Petőfi nyomába eredtünk „az alföld tengersík vidékin”, ahol szemünk láttára kelnek életre a költő által megénekelt tájak, épületek.

A tavaly októberben elhunyt jezsuita szerzetes, költő Szabó Ferencet nem mindennapi barátság fűzte Lator Lászlóhoz. A végső búcsú idején talán nem érdektelen felidézni ennek történetét, melyet karcsú, csupán a barátok, ismerősök könyvespolcán álló kötetek őriztek meg.

Nem is gondoltuk, hogy ilyen jó fogadtatásra talál ez a projekt – mondja dr. Tóth Titanilla manilai magyar nagykövet. A Fülöp-szigeteki könyvvásárokon nagy feltűnést keltenek a magyar költők, különösen Petőfi Sándor hat Fülöp-szigeteki nyelvre lefordított versei.

A Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, tanár kilencvenöt évet élt. Alkotóként, de generációk oktatójaként is rajta hagyta keze nyomát a XX. századi, sőt mostani irodalmunkon.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. A nemzetek sorában helyünkről, ehhez való hozzáállásunkról írott költeménye sajnálatos, hogy hordoz aktualitást a mai napig.

Főnixmadárként éledt újjá a legendás múltú Rádiószínház. A nagy klasszikusok műveiből készült hangjátékok után eljött az ideje a ma élő írógenerációk felkarolásának, amit Völgyi Tóth Zsuzsa, a máig népszerű műsor felelős szerkesztője szorgalmaz. Nemcsak erről beszélgettünk vele, hanem több évtizedes irodalmi missziójáról is.

Kilencvennégy éves korában, kedden, július 11-én elhunyt Milan Kundera cseh regényíró, drámaíró, költő.

Az ember tragédiája kétségkívül különleges helyet foglal el a magyar irodalomban. Ennek egyik közismert oka bölcseleti igényessége. És milyen a teológiája?

Vigyél el egy könyvet! Tegyél be egy könyvet! – üzeni a járókelőknek egy péceli telefonfülkében a Szemere Könyvállomás. Veszprémben VÉKA Könyvmegálló, a Horváth-kertben – az Országút néhány példányával – a Krisztinavárosi Könyvmegálló várja csereberére az olvasás barátait.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Petőfi írt betyárverset is. A versben nem meglepő módon egy lólopásról van szó és persze nem marad ki a szerelem sem. 

Ha nagyon szigorúan vennénk a foglalkozás megjelölését, akkor ezt az interjút akár kattintásvadász címmel és felvezetőszöveggel kezdhetnénk: Holczer Ádám labdarugókapus, aki rácáfol minden sztereotípiára – olvas. Sőt, Instagram oldalán mi magunk is követhetjük könyves kalandjait. Minden jelző és státus nélkül beszélgettünk Holczer Ádámmal többek között az első könyvek élményéről, a kötelező irodalomról és a jó könyvek ismérvéről is.

Az elmúlt esztendő végén jelent meg az Útravallók, a Napút versantológiája, amely a folyóiratnál egészen a kezdetektől mind a mai napig megforduló, munkájával a lap tartalmát meghatározó szerkesztők műveiből álló, illusztris válogatás.