Majdnem százan részesültünk az időutazásban. Két, XIX. század végi jelmezbe öltözött úr volt a házigazda: Cserép László, a füredi kulturális élet mindenese alakította az öreg Szindbádot, s a szintén a környéken lakó Praznovszky Mihály irodalomtörténész Rezeda Kázmért. Szellemes, okos párbeszédükkel visszacsöppentünk a békeidők időtlenségébe, a múlt századforduló Krúdy által szeretett és ezerféleképpen megörökített füredi életbe.
Praznovszky Mihály irodalomtörténész mint Rezeda Kázmér (a szerző felvételei)
Közben érkeztek kis adagokban a finomságok. Először jött a barna libatepertő fehér liptói túróval, lila hagymával és fekete retekkel, megbolondítva libazsírral. A közbülső fogásokat nem írom le,
mind finom volt, az utolsó, kishengeres töltött káposztával bezárólag.
Az ételek közötti szünetekben a lelkes füredi asztaltársak beszélgettek, vagy a Kálloy Molnár Péter színművész által felolvasott Krúdy-szövegeket élvezhették.
Libatepertő fehér liptói túróval, lila hagymával és fekete retekkel
Az asztalok között időnként végigsétált, szenzációs szalagcímeket kurjongatva egy rikkancs, aki az erre az alkalomra megjelent Füredi Gábli Újságot árulta potom kétszáz pengőért. A már másfél évtizede minden őszön megrendezett füredi gáblit idén éppen a nagy író 154. születésnapján tartották.
Az évi egyetlen szám potom kétszáz pengőért
Krúdy hétéves korában járt először a Balatonnál. A füredi Nagyvendéglő vendégkönyve megőrizte a család bejegyzését, melyet aláírt a kis „Gyuszika”is. Akkor kezdődött és élete végéig tartott a szerelem Füred és Krúdy között. S a mi szeretetünk Krúdy világa iránt – a szervezők lelkes csapatának köszönhetően – ezen a napon tovább erősödött.
