"A legrosszabb pedig
nem nyáron halni meg,
mikor minden világos,
és könnyű az ásónak a föld."

A thriller zsáner hazai kismestere, Szász Attila, valamint legszorgalmasabb forgatókönyvírónk, Köbli Norbert negyedik közös filmje egyértelmű főhajtás Alfred Hitchcock munkássága előtt, egyben szintlépés is a két alkotó karrierjében. Korábbi munkáik (A berni követ, Félvilág…) még tévéképernyőre készültek, s az Apró mesék az első közös filmjük, amelyet kifejezetten mozivászonra forgattak.

Sok könyvet, tanulmányt írtak már a nevetésről. Szépirodalmit, pszichológiait, élettanit. Nem akarom túlokoskodni. Nem is néztem utána, mennyi mindent állítanak egészségmegőrző szerepéről, a rekeszizmokra gyakorolt jó hatásáról. Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy megállapítsuk: nevetni jó.

2019-ben (és tavaly utánnyomásban) megjelent egy vaskos tudományos igényű ismeretterjesztő munka a magyar politikai gondolkodásról csaknem kilencven szerző tollából. Fontosságát talán az is jelzi, hogy Roger Scruton és Orbán Viktor is írt hozzá előszót-ajánlást. Két kutató mutatja be.

Prokopp Mária művészettörténész március 15. alkalmából Széchenyi-díjat kapott. Szűkebb pátriája, Esztergom, s azon belül is a ferencesek különösen  örülnek az elismerésnek. Hogy miért, arra az esztergomi ferences házfőnök válaszol.

...a tarjánvárosi őrsön a fegyverükhöz kapva odaszaladnak a rendőrök az ablakhoz, és várják, hogyan alakul a helyzet. És vonul három egyetemista lány a nemzeti zászlóval, teli torokból énekelik a Kossuth-nótát...

1848 négy lengyel hősének fordulatos élete – olyanok ők, akiket csak kevesen ismernek.

Domonkos ezt a verset ezerkilencszázhetvenegyben írta. Akkor már hat éve nagy gazdasági reform dühöngött Jugoszláviában. Százezrek mentek el vendégmunkásnak Németországba, Svédországba, máshová.

Megférhet egymás mellett az erotikus vers, az istenes líra és a meseregény műfaja, miért távolodott el a kortárs író az olvasótól, lehet-e verset írni világjárvány idején és miről? – Varga Melinda költővel, az Irodalmi Jelen és az erdélyi Előretolt Helyőrség melléklet szerkesztőjével készített interjút Szekáry Zsuzsanna.

A II. világháború után az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában nagyjából párhuzamosan jelentek meg azok a képzőművészeti újdonságok, amelyeket a keleti blokk kommunista vezetése a párt irányelveivel és művészeti elképzeléseivel összeegyeztethetetlennek tartott. Támogatásuk szóba sem jöhetett; hazánkban, a „3 T” néven ismert kultúrpolitika idején, a tiltott vagy a tűrt kategóriába kerültek.

Ha látjuk, hogyan áll talpra valaki, az megerősít abban, hogy van értelme küzdeni – a magunk módján és képességei szerint. Beszélgetés a filmrendező, producer, televíziós szerkesztő Hajnal Gergellyel.

Európai szinten és hazánkban is hatalmas közpénzek mozdulnak meg a COVID utáni gazdasági újraindítás érdekében.

Egy jó kollégát, aki elhuny, addigi munkatársai (és jó esetben főnökei is) saját halottjuknak tekintenek. Így voltunk (sőt vagyunk máig) vele mi is – azt hiszem, sokak nevében fogalmazhatok így, többes szám első személyben –, akik akkoriban, 1981 táján az Új Ember körül tébláboltunk. Őszintén saját halottunknak tekinthettük őt, mert komoly veszteséget éreztünk.

Sokunk fájdalmára az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést. Ne törjünk pálcát felette.

A holokauszt ötvenedik évfordulóján, 1994-ben a ferences kolostor apraja-nagyja részt vett a szegedi zsinagóga gyászistentiszteletén. A rabbik kitüntető kedvességgel fogadtak, s akárhogy is akartuk elfoglalni a minket megillető utolsó helyeket, mindig csak feljebb és beljebb tessékeltek, egészen az első sorokig.