Ezzel, a Volhíniában történt tragikus eseményekre utaló címmel jelent meg nemrég a Joanna Urbanska hungarológus-műfordító és Máthé Áron történész-szociológus által jegyzett kötet. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgettem a lengyel–magyar–ukrán „háromszög” múltja véres fejezetének előzményeiről, a cím jelképi erejéről.

Tavaly adta ki a korszakos német kormányfő az emlékiratait, és október 1-jén, a CEU épületében mutatja be a magyar közönségnek. Pályáját a könyv tükrében értékeli a korábbi diplomata.

A politikában nincs erkölcs – ezerszer hallottuk a közhelyet, és ezredszer sem igaz. Igenis van erkölcsös politika, de ehhez először eszünkben, lelkünkben vissza kell utasítanunk a cinikus bonmot-t. A múlt számtalan jó példával szolgál.

Donald Trump a minap papírtigrisnek nevezte Oroszországot. A Kreml rögtön visszavágott: valóságos medve vagyunk. Még a csörte előtt a Barron’s hasábjain közgazdászok az orosz olaj- és gázipari dinoszaurusz kimúlását ecsetelték.

Donald J. Trump nem hazudtolta meg önmagát, amikor hat év után újra megjelent a fennállásának nyolcvanadik évfordulóját éppen ünneplő ENSZ közgyűlésén 2025. szeptember 23-án.

Legújabb számunkban Szóbel Géza festő- és Erős Apolka szobrászművész kiállításáról, Pintér Gábor pápai diplomatáról, a tihanyi Királykriptáról és Angela Merkel emlékiratairól olvashatnak, a délvidéki Tari István költővel, Topolánszky Ákos drogpolitikussal, Ősi Attila paleontológussal beszélgetünk, Buda Ferenc költőre emlékezünk.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozatai idén is díjazták a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, akik a művészet, a művészetelmélet, a művészetszervezés és a művészetigazgatás terén egyedülálló életművet mutatnak fel. Lapunk szerzője is a díjazottak között.

 A világ polgára, a XXI. század misszionáriusa címmel megjelent a szentatya spanyol nyelvű életrajza Elise Ann Allen tollából.

A Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta a következő hétéves (2028–2034) időszakra szóló költségvetési javaslatát, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig szeptember 10-én elmondta az Unió állapotáról szóló beszédét. Mindkettő azonnal indulatokat váltott ki.

Szeptember 10-én meggyilkolták Amerika egyik legismertebb konzervatív, trumpista aktivistáját, Charlie Kirköt. A mérsékeltnek aligha mondható közszereplő halála tovább polarizálhatja az amúgy is megosztott amerikai társadalmat.

Nyolcvan évvel ezelőtt, Budapest ostroma során romhalmazzá vált a főváros. Az otthonaikból kibombázott emberek a törmelékkupacokból próbálták kimenteni addigi életük emléktöredékeit. Maros Lászlóné, Katalin a tizenévesen átélt szörnyű napokra emlékezik.

Franciaország erőteljes politikai megosztottsága az elmúlt másfél év alatt a negyedik miniszterelnök bukásához vezetett szeptember 8-án.

Az oroszok a 2000-es évek óta folyamatosan, egyre gyakrabban provokálják kibertámadásokkal a NATO-tagországokat, legutóbb már drónokkal Lengyelországot, hogy próbára tegyék az ellenfél reagálóképességét. Az uniós bizottsági elnök sem kerülhette el, hogy célponttá váljék.

Legújabb számunkban Jónás Péter grafikusról, Ilovszky Béla színházi fotóiról, a boldoggá avatott Bódi Magdolnáról szóló veszprémi kiállításról, az ukrán nacionalisták volhíniai vérengzéséről és a politikai erkölcsről olvashatnak, Farkas Ádám szobrászművésszel, Antal Mátyás karmesterrel és Böszörményi Zoltán íróval beszélgetünk.

Az illegális bevándorlás megfékezésének jogos indítékától vezérelve az új, nacionalista amerikai kormányzat az idén egymillió főt akar kitoloncolni a becslések szerint akár tizenkét–húszmillió törvénytelenül ott tartózkodó személy közül.

Az új amerikai elnök a többpólusú világrendbe érkezett, és az USA hosszú idő után ismét országként, nem pedig birodalomként cselekszik.

A rimini keresztény értelmiségi találkozón, ahol a jobboldali Meloni-kormány több képviselője is felszólalt, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és a volt olasz kormányfő beszéde aratta a legnagyobb sikert, állva tapsolták meg.

Legújabb számunkban napjaink keresztényüldözéséről, a dalai láma újjászületéséről, Russell Kirk konzervativizmus-felfogásáról, Czimra Gyula életmű-kiállításáról olvashatnak, Bereményi Gézával, Szabó Noémi művészettörténésszel és Polgár Éva zongoraművésszel beszélgetünk, Kerényi Gráciára emlékezünk.

Végül Alekszej Navalnij a diktatúra elleni küzdelemben az életét is feláldozta. Sorsa a békés tiltakozások régóta meglévő orosz kultúrájába illeszkedik.

Ha a mesterséges intelligencia tért hódít a tudomány, a kultúra, a vállalkozás világában, akkor, aligha lepődhetünk meg, ellőbb-utóbb beteszi a lábát a politikába is.

Olaszországnak az európai uniós direktívák szerint veszélyes mértékű eladósodása ellenére növelnie kellene hadi kiadásait, ami a recesszió határán billegő gazdaság élénkítése elől von el forrásokat.

Legújabb számunkban a többpólusú világ esélyeiről, a győri székesegyház történetéről, a hágai Békepalotáról, valamint a víz és a táj kapcsolatáról olvashatnak, Solymosi-Tari Emőke zenetörténésszel, Boda Anikó festőművésszel, Katona Anikó művészettörténésszel és Sándor Györggyel beszélgetünk, Kovács István polonistát köszöntjük.

Az első világháború lövészárkaiban Európa elvesztette vezető szerepét a világban. Az egységesülés, az Európai Unió révén puha hatalmával, gazdasági erejével, mintaadó jogrendjével visszanyerte világhatalmi rangját. Az orosz háborús terjeszkedés most kihívta ezt.