A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági eseményén, az alapítvány által harmadízben megrendezett Planet Budapest Fenntarthatósági Expón tartott beszédében Afrika vízgazdálkodásának magyar vízipari megújítására tett javaslatot.

Az Alföldön új, forró és száraz éghajlat jelent meg: a szavanna. Timár Gábor professzorral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjével a folyószabályozások örökségéről, a reggeli harmat eltűnéséről és arról beszélgettünk, miért a talajvíz visszapótlása a legfontosabb nemzeti sorskérdésünk.

Tőkeigényes művészet az építészet: az alkotói szándék tárgyiasulása sokba kerül. Annakidején jól értettük és osztottuk a művészettörténész Udo Kultermann meghökkent csodálatát a mesterséges tóval körülvett dakkai kormányzati központ láttán.

Háromszázmillióra tehető a világ pásztorainak száma, akik sokszor nehezen találják helyüket a gyorsan változó világban. Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus másfél évtizede kutatja a legeltető állattartással foglalkozók életmódját, hagyományos ökológiai tudását.

Március 14-én megnyitotta kapuit a kisvárdai vár. A felújítás a meglévő, álló romokat a műemlékvédelem hagyományos eszköztárával konzerválta, az azon belüli fejlesztés csak az épületmaradványok saját belső logikai rendszerét, adottságait használta fel.

A magyar hozomány – kelengyeládák és titkaik a Kárpát-medencében címmel a Kárpát-medence különböző régiójából származó ötvenkét népi bútorfestő hatvanegy alkotásából nyílt különleges kiállítás Balassagyarmaton.

A közelmúltban jelent meg Kállai Márton André Kertész-nagydíjas fotográfus Matuzsálemek című kötete Kovalik Máté szerkesztésében. A fotóalbumot a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban mutatták be telt házas érdeklődés mellett. Témája pedig, ahogy az az alcímében is olvasható: Magyarország nagy fái.

Egyetlen fiatalemberről tudok, aki Gasztonyban még próbálkozik a kosárfonással. Pontosabban a kosárkötéssel, mert apámék idejében kötötték a fűzfa kosarat mifelénk, ott az Alpok alján.

Nemcsak a baktériumokat, de a százszor kisebb átmérőjű vírusokat is képes kiszűrni a folyó kavicságyán képződő, egysejtűekben gazdag biofilm, így a parti szűrési kutakból nyert tiszta ivóvízzel egész Budapest ellátható. A folyók ökoszisztéma szolgáltatásairól beszélgettünk Jánossy László biológussal.

Különös torony magasodott évszázadokon át elhagyatottan a somogyi tájban, Ádánd község határában. Az Árpád-kori hetyei templomnak csak négyzetes téglatornya maradt meg a pusztában szoborként, végső pusztulásra vagy megmentőkre várva emlékeztetett a régmúltra.

Belső-Mongóliában, Kína északnyugati részén, a zord éghajlatú Yakeshi városában mutatta be a CATL akkumulátorgyártó és a Changan Automobile a világ első sorozatgyártásra szánt, nátriumion-akkumulátoros személyautóját.

Lezárult a Rákosrendező közterület-fejlesztésre kiírt tervpályázat, amelynek célja, hogy vasútüzemi barnamezős terület helyén környezettudatos, társadalmilag befogadó városnegyed jöjjön létre támogatott lakhatási lehetőségekkel, összefüggő városi parkkal.

Pécsett a 48-as tér déli oldalán, a terebélyes fák takarásában megbúvó impozáns, kétemeletes neoromán palota tizenöt éve a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának székhelye. Mára már lassan a feledés homályába merül az épület eredeti funkciója.

Évtizedeken át rangot jelentett a Világörökség cím, de elhangzanak olyan vélemények is, melyek szerint inkább tehertététel, mintsem öröm. Felvetődik a kérdés, vajon van-e értelme újabb és újabb tételeket világörökséggé tenni. Erről is beszélgettünk Fejérdy Tamással – PODCAST

A félsivatagi viszonyok, a kiszáradó talaj nem a jövő, hanem a jelen. Szalai Ádámot, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatóját kérdeztem a „magyar sivatagosodásról”, a napelemparkok árnyékában megbújó veszélyekről és a tájhasználat fájdalmas, de elkerülhetetlen reformjáról.

Madách zseniális sejtése valóra válni látszik: amikor a tudományára oly büszke ember „vegykonyhájában” „kontárkodik,/kotyvaszt s magát istennek képzeli”, a világot maga körül „elfecsérli s rontja majd”. A csak félig-meddig értett természet válasza időnként meglepő.

Budapest holnap – ez volt a címe a közeli napokban a Fuga Építészeti Központ estjének, amelyen Granasztói Pál (1908–1985) építész–urbanista íróra emlékeztek, gondolatait, a városépítészetre gyakorolt hatását elemezték a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Negyvenezer kilométer. Bármilyen hihetetlen, ennyi a kisvízfolyások – patakok, csermelyek, belvíz- és öntözőcsatornák – hossza Magyarországon. Az adatot beszélgetőtársam, Dukay Igor természetvédelmi mérnök említette.

Állok a Badacsony lábánál a Római út és a 2020-ban élménysétánnyá átépített Kisfaludy út találkozásánál. Ott, ahol kilencven évvel ezelőtt, az út felavatásával egy időben elhelyezték a Fabinyi-emlékkövet, rajta a megvalósításban kiemelkedő szerepet vállalók nevével.

Gondolkodása eleganciával köti össze a mesterség racionalitását az alkotás intuitivitásával. Nem definíciókat ad, hanem kérdéseket bont ki. Építészetről, művészetről, tanításról, természetről és mesterséges intelligenciáról is beszélgetünk Balázs Mihály építésszel.

„Emberemlékezet óta a mi régi városunkban oly építkezési düh nem volt, mint jelenleg, és egy séta az építkezések körül, ma a bennszülött és városunkhoz kötött pécsiek legkellemesebb szórakozása” – jegyezte föl a Pécsi Napló újságírója 1912. augusztus 4-én.

A televízió a hetvenes évek vége felé tört be a családunk életébe, de én már 1975 tavaszán állandó vendég voltam a szomszédban, Czirákyéknál, esténként pontosan megérkezve a Doktor Bubó következő részére. May Károly történeteit pedig ekkoriban az osztrák tévén néztük.