Szinte egész életét „vízközelben” töltötte. Gyermekkorában olyan tiszta volt a Szinva, hogy még fürdött benne, nyugdíjasként pedig a pisztrángokban gyönyörködött. A közbeeső évtizedekben azonban sok szennyvíz folyt le a patakon. Erről mesél a kilencvenkét esztendős Fázold Ádám, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagja.

Magyarországon nem vízhiány, hanem vízgazdálkodási válság van – állítja Kökény Attila. A regeneratív gazdálkodás hazai úttörője szerint az eke a víz legnagyobb ellensége, a „szent tehénként” tisztelt szántás pedig elűzi az esőt a Kárpát-medencéből.

Nyolc-tíz naponként cserélődik ki a légkör víztartalma, így a Balatonból elpárolgó víz alkalmas széljárás esetén a felhőkkel akár Kínáig elsodródhat, mielőtt újra lehullik. Nemes Csaba meteorológussal a víz körforgásáról, nagy és kis vízkörökről beszélgettünk.

Életének nyolcvannyolcadik esztendejében elhunyt Valter Ilona régész, ahogy kollégái, tanítványai, barátai emlegették, bár ő cinkos mosollyal elhárította: a régészet nagyasszonya. Az oskolamester-ház titka című, 2023 őszén megjelent beszélgetésünkkel emlékezünk rá.  

Márciustól novemberig minden hónap harmadik vasárnapján zsúfolásig megtelik a dunaföldvári vásártér. Az ország egyik legnagyobb állat- és kirakodóvásárába egyaránt érkeznek kíváncsiskodók és potenciális vevők is. Élmény megtapasztalni ennek a színes kavalkádnak a hangulatát.

Életem első nyarát, 1954-ben Balatonszemesen töltöttem szüleimmel a nagyszülők nyaralójában, ha rajtam múlik, azóta sem telik el nyár anélkül, hogy fölkeresném a tóparti települést és a környezetbe szépen illeszkedő, hagyományos családi házat.

Talán az utolsó utáni pillanatban, de megérkezett a most igazán aranyat érő májusi eső. Két hónap után az ország nagy részén volt végre két nap, amikor értékelhető mennyiségű csapadék hullott, amely nemcsak a port verte el. Egy újabb aszályos év veszélye azonban ezzel még nem hárult el.

A magyar ipari műemlékek a XIX. és a XX. századi modernizáció lenyomatai, amelyek nemcsak gazdaságtörténeti, hanem építészeti szempontból is jelentős értéket képviselnek. Az épületek funkcióváltása egyszerre szakmai kihívás és kreatív lehetőség a kortárs építészet számára.

Beszélnünk kell a teremtés védelméről – diabolikus korunk válságjelenségeit számba véve a gyógyítás, építés esélyét vázolta fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének projektzáró konferenciáján elhangzott köszöntőbeszédében.

Jó ütemérzékkel már az újonnan választott Országgyűléshez folyamodott Győr megyei jogú város közgyűlése egy régóta megoldatlan környezeti probléma, az akkumulátorgyártáshoz (is) kötődő veszélyes anyagok még eltűrhető kibocsátásának szabályozása érdekében.

A RÉKE a műemlékvédelem ínséges évtizedében is elszántan szervezte előadásait művészettörténeti, régészeti kutatásokról, műemlék-épületek helyreállításáról, hangot adott szakmai véleményének a nemtelen átépítésekkel, bontásokkal kapcsolatban.

Rendkívüli intézkedéseket vezetett be a szombathelyi önkormányzat, miután a város külterületén utakra, parkolókra évekkel ezelőtt leterített kőzúzalékról kiderült, hogy jelentős mennyiségű azbesztet tartalmaz. A kiporzással levegőbe kerülő veszélyes ásvány belélegezve rákkeltő hatású lehet.

Minden ház érdekes, hát még, ha százéves! Mi mindent láthattak a falak, a kinyíló, becsukódó kapuk, ablakok, mennyi és mennyi családnak adtak otthont a lakások, milyen életek, sorsok néma szemtanúi lehettek a szobák, az erkélyek, a belső udvarok!

Ha van Ausztriában a gemütlich (kedélyes) Bécsnek ellentéte, az bizonyára „Hitler kedvenc városa”, Linz. A legenda (vagy valóság?) szerint Göring néhány nappal az Anschluss után Linzből Bécsbe hajózva döntötte el birodalmi acélmű építését.

Nekem a város riadalmat jelentett: ijedelmet a gangtól, amely a második emeletről lóg az udvar fölé, osonok háttal a falhoz lapulva, hogy kezemről lehorzsolódik a bőr, szorongást a nagyablakos szobában, ahogy falára éjszaka különös fények rajzolnak titokzatos árnyakat.

Alig egy éve a Magyar Nemzeti Bank felújítása utáni, az eredeti szintmagasság fölé emelt, hivalkodó, arany bádogtetejű teraszán állva egy pillanatig nem tudtam másra gondolni, mint a szemközt magasodó handanvolt Tőzsdepalota épületének jövőjére.

Kiemelt kormányzati cél, hogy 2030-ra hazánk területének huszonhét százaléka erdővel, fával borított legyen. Tízmillió fát telepítene egy civil szervezet is – úgy tűnik, ezen a téren nagy az egyetértés. Ami mégsem mindegy: hogy mit és hová ültetünk?

Vészesen lecsökkent az ország biztonsági üzemanyagkészlete, miután a világ szénhidrogén-kereskedelme szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros blokádját követő meredek áremelkedés miatt a kormány felszabadította a gázolaj- és benzintartalékot.

A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között – hangsúlyozta az Operaház felújításának értékelésekor az Europa Nostra-díj zsűrije, amelynek idei elismertjei között van az Ybl-palota.

A kismartoni Esterházy-kastély barokk tereibe az Esterházy Art Award díjazottjai költöztek be. A főúri reprezentáció és a digitális glitchek feszültségére építő kamaratárlat néhol megmarad a dekorativitásnál, másutt a reflexiók új fénytörésbe helyezik a múltat.

A tavalyi Oscar-díjkiosztás váratlan sikere volt Brady Corbet filmeposza, A brutalista, főszerepben az anyai ágon magyar származású Adrian Brodyval.  A jórészt nálunk forgatott film egy Magyarországról az Egyesült Államokba kivándorolt építész kálváriáját mutatja be.  

Kifejezetten alacsonynak számít a Balaton kilencven centiméteres tavaszi vízszintje, az elmúlt tíz évben április elején még nem volt ilyen kevés víz a tóban. Az üdülőtulajdonosok aggódva szemlélik a víz visszahúzódását, ami azonban ökológiai szempontból nem különösebben aggályos.

Jánossy László biológus, környezetmérnök összegyűjtötte a folyóknak az ember számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásait, vagyis mindazt, amit a faúsztatástól a vízisportokon át a horgászatig a múltban vagy még ma is a folyóknak köszönhetünk.