Pasaréti Gyula évtizedek óta a hazai akvarisztika meghatározó személyisége. Húsz éve vezeti az Akvaristák Magyarországi Egyesületét. Tudását, tapasztalatait szívesen osztja meg szakkörökben vagy éppen az egyetemi katedráról.

Nyár végi dél-ázsiai látogatása során Ferenc pápa ezekkel a szavakkal hívott fel személyes és közösségi megtérésre, szorgalmazva a párizsi klímamegállapodás végrehajtását. Elengedhetetlennek nevezte a szembenézést a gyorsan felmelegedő világ veszélyeivel, különösen támogatva a legsebezhetőbbeket.

Kiskőrösön várja a látogatókat az ország egyetlen úttörténeti múzeuma, amely egy felvidéki útmester szenvedélyes gyűjtőmunkájának köszönhető, akinek ugyancsak szakmabeli unokája is szívügyének tekinti az egyedülálló közutas emlékek és relikviák megőrzését és bemutatását.

Úgy kell felfognunk cselekvéseinket és alkotásainkat, hogy azok a létezés szerkezetében alapvető változásokat, visszavonhatatlan hatásokat eredményeznek.

A Néprajzi Múzeumban jelenleg két táplálkozáskultúrával foglalkozó időszaki kiállítás is várja a látogatókat. A nem mindennapi tárlatokról Bazsó Borkával, a Néprajzi Múzeum nemzetközi kapcsolatok referensével beszélgettünk.

Hogyan is jut eszébe egy fiatalembernek, hogy uszodát kellene építeni a gyerekeknek abban a városban, nevezetesen Pécsett, amelynek nincs természetes fürdésre alkalmas vize? Erre mindenki tudja a választ, aki a Sugovica partján töltötte a gyermekkorát.

Megfeledkezünk róla, pedig manapság már Ciprus az egyetlen megosztott európai ország, s fővárosa, Nicosia kettészakított település. A sziget fontos szerepet játszott az oszmán hódítás elleni védekezésben, ennek köszönhető vár- és erődépítészeti öröksége.

Vajon milyen különös elképzelés vezette a katonává lett lotaringiai nemest, aki 1686-ban részt vett Budavár visszafoglalásában, hogy a Gömör–Szepes felől nagy medereséssel érkező Bódva folyó szigetén építse föl nagyvonalú, barokk kastélyát?

Főként aszályos években előtérbe kerül az a régi elképzelés, hogy a Homokhátság kiszáradását a Duna–Tisza-csatorna megépítésével kellene visszafordítani. Hajós Béla nyugalmazott helyettes államtitkárral arról beszélgettünk, manapság mennyire reális e koncepció megvalósítása.

December 8-ig látható még a Magdolna Udvarban a budafoki HÉV és a később azt felváltó 43-as villamos történetét bemutató kiállítás. A kiállított anyagot Nehéz György vasútirelikvia-gyűjtő saját gyűjteményéből válogatta. A november 2-i tárlatvezetésen jártunk.

Természettudományos felismerések által megalapozott jogi szabályozás, a helyi közösségek felelősségvállalására épülő végrehajtás és ellenőrzés, a földtulajdonosok érdekeltségét megteremtő támogatási rendszer, valamint szemléletformálás együtt szolgálhatja a természet védelmét.

Budapest utcái és terei régmúlt történeteket rejtenek, köztük egykori temetőkét, melyek csak az idősebb generációk emlékezetében élnek. Az elmúlt századok során a város fejlődésével és átalakulásával számos temető megszűnt, helyüket parkok, épületek, utak foglalták el.

Hiába határozott meg feszes menetrendet az Európai Bizottság az akkumulátoros elektromos autók elterjesztésére, az európai polgárok vonakodnak áttérni a drágább, cserébe körülményesebben használható modellekre, sőt sokan visszalépnek azok közül is, akik kipróbálták őket.

Szentendre különleges helyet foglal el a magyar városhálózatban. Sajátos domborzati, vízrajzi és történelmi adottságaival, no meg a főváros közelségével és a Dunakanyar kapujaként számos értéke és problémája adódik. Sok kérdést vet föl a Dunakanyar körút.

Elégedetten nyugtázzák az agrár-érdekvédelmi szövetségek, hogy az Európai Unió bizonyos feltételek mellett vadászhatóvá tette az eddig fokozottan védett, s emiatt szaporodóban lévő szürke farkast. A természetvédők tiltakoznak, veszélyes visszalépésként értékelve a döntést.

Tud-e egy dolog lélegezni, örülni, élni? Számos ország jogrendszere szerint igen, hiszen az – akár az emberhez érzelmileg ragaszkodó – állatokat is ekként kezelik. Érdemes tehát a jogi fogalmakat is teremtésvédelmi szemmel újragondolni.

Makovecz Imre életművét, a Makovecz Archívum tanúsága szerint közel ötszáz épületterv jelzi, közülük a fele épült föl, ma már a megvalósultaknak sem mindegyike jó állapotú. Korábban is fölvetődött már a különleges szellemiségű épületek megőrzésének fontossága.

A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható. Mit lehet tenni ellene? – firtatja a Magyar Szemle podcastja.

Ritka mesterséget űz mesterfokon Jámbor László, aki Hajdúnánáson, saját műhelyében, saját fejlesztésű gépeivel csiszolja ékkövekké a nyersen sokszor csúnyácska, varacskos, korántsem feltűnő kőzeteket, kavicsokat. Külön világ az „ásványosoké”, erről is beszélgettem vele.

A Károlyi József Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara hetedszer rendezi meg az Európai műemlékvédelmi tendenciák – különös tekintettel a Kárpát-medencére című nemzetközi konferenciát október 11–12-én, Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastélyban.

Hogy hányan is emlékeznek az első, pecával kifogott halukra, azt meg nem mondom. Vannak egészen a kisgyermekkorukig, a pelenkás időkig visszatekinteni tudó emberek, mint mondjuk Bereményi Géza, míg nekem az első dolog, ami beleégett a retinámba, egy rendkívüli haláleset volt.

Az együtt teremtés gondolati Ariadné-fonalát követve próbáljuk most tovább értelmezni a modernitás ökológiai válságként leírt jelenségének labirintusát. Világunk ma feltárulkozó ürességéig az emberi gondolkodás reneszánsz korban újra felfedezett ókori pogány démonjai vezettek el.

Jóval túl volt élete delén, túl nyomoron és sikeren, s eltemette legkedvesebb fiát, amikor megcsömörlötten Pesttől, politikától, a világ zajától, birtokot vett a kis nógrádi faluban, Horpácson, s életművén kívül az ország egyik legszebb kertjét hagyta ránk.